2022. december 2. péntek
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

A holnapi választás nemcsak Bidenről, hanem a demokráciáról is szól

A holnapi választás nemcsak Bidenről, hanem a demokráciáról is szól

A Guardian szerkesztőségi véleménye szerint az amerikai időközi választások nem csupán arról határoznak, mit tehet az elnök a következő két évben, valójában a demokrácia jövője forog kockán… A tét nem más, mint az alapvető jogok fennmaradása, a demokratikus intézmények ellenőrzése, a szabad és tisztességes választások sorsa. Az előzményt a Kapitólium lerohanása és a házelnök férje elleni alattomos támadás jelenti. Meg az, hogy a Legfelsőbb Bíróság korlátozta a magzatelhajtás jogát. A kérdés az, hogy mennyi teret vesztenek a demokraták. A közvélemény kutatások azt jelzik, hogy az ellenfél szinte bizonyosan elhódítja a Képviselőházat és jók az esélyei a felsőházban is. Az eredményen nagyban múlnak olyan ügyek, mint az Ukrajnának adott támogatás, vagy a következő elnökválasztás. Ha a republikánusok bizonyulnak jobbnak, az megbéklyózza a közigazgatást, leállítja a törvényalkotást, viszont vizsgálatok indulnak a fennálló kormányzat ellen. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FAZ

 

A jobboldali német újság szerint ha valaki megsérti a jogot, akkor az teljesen természetes, hogy ezért büntetést kap, és ez vonatkozik arra is, amikor valamelyik állam vagy bíróság gázol át a közös normákon. Még a többség nevében sem lehet bármit megtenni, Mert ha nem így volna, akkor az igencsak érintené elsősorban a kisebbségek szabadságát. Eklatáns példa rá Magyarország és Lengyelország, ahol a hatalom a választók döntésére hivatkozva autoriter módon lépett fel.

Először a bíróságok függetlenségét nyirbálta meg, utána jött a sajtó. Majd korlátozta az alapvető szabadságjogokat. De hát a kétharmad birtokában igencsak át lehet alakítani az államot. Ám bizonyos jogok még ilyen körülmények között is érinthetetlenek. Az EU-ban ezt szankciós mechanizmus akadályozza, de másutt sem lehetséges. Sok helyütt az Alkotmánybíróságok ügyelnek arra, hogy senki se nyúlhasson hozzá az alapvető rendhez.

És itt még magasztos politikai célok sem jelentenek igazolást. A szólásszabadság nevében nem lehet igazolni a az uszítást és a sértegetést. A gyülekezési szabadság nem jogosít fel senkit sem, hogy annak ürügyén a demokratikus rend ellen szervezkedjen. Még választott kormányok sem szoríthatják vissza aránytalan módon mások jogait, áshatják alá a közös jó alappilléreit.

Hogy az államok gyorsan is tudnak cselekedni, az kiderült, amikor reagáltak az orosz invázióra. A szabadelvű értékközösség igencsak határozott, bár egyes intézkedések ügyében van köztük véleménykülönbség. De hogyan is lenne ez másként demokratikus országok között? Sőt még az is lehet, hogy a klímaváltozás ügyében sem jutnak egyezségre. De mi az alternatíva? Hogy letérnek a demokrácia útjáról? Nem, meggyőzés, választások, szavazások, a közös játékszabályok betartása nélkül nem megy semmi sem. Semmi jó.

Aki ezt nem így látja, az keresheti a szerencséjét Putyin vagy Kim DzsonUn birodalmában. Egyelőre mindkettő hatalmon van, ha már nem is sokáig.

 

Guardian

 

A szerkesztőségi vélemény szerint az amerikai időközi választások nem csupán arról határoznak, mit tehet az elnök a következő két évben, valójában a demokrácia jövője forog kockán. Azaz a polgárok egyrészt véleményt mondanak a hivatalban lévő Demokrata Párt teljesítményéről, tehát ez egyfajta népszavazás a többi közt a gazdaságról. Amikor megélhetési válság van, nem meglepő, hogy a republikánus táborban 92 % számára a gazdaság a legfőbb téma, amit a bűnözés és a bevándorlás követ.

A demokratáknál csupán 65% tette a gazdaságot az első helyre. 80% számára sokkal lényegesebb, mi lesz a jogállammal, 79%-ot foglalkoztatja kiemelten az egészségügy helyzetet, 75% az abortuszjog miatt aggódik. Szóval itt mintha külön vetélkedés folyna – Amerika lelkéért.

A tét nem más, mint az alapvető jogok fennmaradása, a demokratikus intézmények ellenőrzése, a szabad és tisztességes választások sorsa. Az előzményt a Kapitólium lerohanása és a házelnök férje elleni alattomos támadás jelenti. Meg az, hogy a Legfelsőbb Bíróság korlátozta a magzatelhajtás jogát.

A kérdés az, hogy mennyi teret vesztenek a demokraták. A közvélemény kutatások azt jelzik, hogy az ellenfél szinte bizonyosan elhódítja a Képviselőházat és jók az esélyei a felsőházban is. Az eredményen nagyban múlnak olyan ügyek, mint az Ukrajnának adott támogatás, vagy a következő elnökválasztás. Ha a republikánusok bizonyulnak jobbnak, az megbéklyózza a közigazgatást, leállítja a törvényalkotást, viszont vizsgálatok indulnak a fennálló kormányzat ellen.

A kimenetel döntő lesz a demokrácia védelme szempontjából is. Trump hazugságai folytán, amit csak felerősítettek az olyan sajtóorgánumok, mint a Fox News, az ellenzéki párthívek egész hada gondolja úgy – teljesen tévesen -, hogy a volt elnöktől ellopták a győzelmet 2020-ban. A következményekbe beletartozik a politikai erőszak felerősödése.

A nagy hazugság befolyásolja a holnapi választást is. A szavazókörzetek határait már átalakították a republikánusok szándékainak megfelelően. De most az is fenyeget, hogy az ellenzéki jelöltek és támogatóik nem fogadják el, ha kikapnak. Továbbá hogy Trump tisztségben lévő hívei átírják az eredményt, ha a politikus rajthoz áll két év múlva.

Így nem meglepő, hogy ezúttal valójában két választást tartanak, hiszen mind inkább két, különböző Amerika létezik, amely még a tényekben sem tud egyetérteni, de még kevésbé abban, hogy azokból mi következik a nemzet számára.

 

Wall Street Journal

 

A konzervatív lap vezércikke szerint Donald Trump legutóbbi kampányszereplése azt bizonyítja, hogy az ő világát teljes egészében saját maga tölti ki, így kizárólag a maga érdekében lobbizik. Képes volt arra, hogy a választási harc finisében gúnyolódjon potenciális pártbeli riválisain, a floridai kormányzón, volt alelnökén, Mike Pence-en, valamint Ted Cruz texasi szenátoron.

Bár még nem jelentette be hivatalosan, hogy indul 2024-ben, azt hangoztatta, hogy a Republikánus Párt nagy többséggel őt fogja jelölni. Előre meg akarja tisztítani a terepet, mert tudja, hogy floridai ellenfele az utóbbi időben nagyon feljött. De ha ismét megpályázza az elnökséget, akkor az arra is szolgál nála, hogy megússza a vádemelést az igazságügyi tárca részéről. Legutóbbi megnyilvánulása ugyanakkor megint csak azt támasztja alá, hogy az ő szemében egyetlen rendező elv létezik: mi a jó Donald Trumpnak.

 

2022. november 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin visszahozza a szovjet típusú ideológiát, hogy eladja a népnek a háborút

Megtiltotta a nem heteroszexuális kapcsolatok nyilvános bemutatását, célja ezzel is az, hogy elfedje a valóságot. Miközben >

Tovább

Meloni védekező hadállásban

A főnökasszony nem tudja leplezni ellenszenvét a nemszeretem médiával szemben, amely nem éri be az első >

Tovább

Bajban van a nagyobbik osztrák kormánypárt

Ezért próbálja magyar-szerb segédlettel Brüsszelre tolni a felelősséget a migrációért. Karl Nehammer kancellár szerint az Orbán >

Tovább

Trumpot nem a második elnökség vagy Amerika érdekli, hanem az, hogy magára vonja a figyelmet

A Guardian kommentátora, Simon Tisdall ítéli ezt így meg. Azt állítja ugyan, hogy képes nyerni 2024-ben, >

Tovább

A kert és az őserdő

Teljesen jogos a foci VB kapcsán a bírálat Katarral szemben, ám gyakran önteltség van mögötte – >

Tovább

Mire szavazott félidőben Amerika?

A várakozásokkal ellentétben november 8-án az amerikai választókat nem csak a pénztárcájuk érdekelte. Fontos volt számukra >

Tovább

Joe Biden Ukrajna-politikája mesteri és megérdemli a támogatást

Most meg kell őriznie ezt a kiegyensúlyozott megközelítést. El kell hárítania az ukrán államfő heveskedését, mert >

Tovább

A republikánusoknak lőttek

A Süddeutsche Zeitung a legnépszerűbb német lap elemzése úgy ítéli meg, hogy a végét járja Amerikában >

Tovább

A választás után erősebbnek látszik Amerika és a demokrácia

Közben Trump azzal tetézi korábbi melléfogásait, hogy sorozatban veszít. A legfontosabb fejlemény éppen az, hogy a >

Tovább

Herszon – Putyin legmegalázóbb veresége

Kijev és Harkiv után Moszkva már harmadszor szerepel le, csak ez most minden eddiginél fájóbb Putyin >

Tovább

A holnapi választás nemcsak Bidenről, hanem a demokráciáról is szól

A Guardian szerkesztőségi véleménye szerint az amerikai időközi választások nem csupán arról határoznak, mit tehet az >

Tovább

Vége annak az Izraelnek, amelyet idáig ismertünk

Ezt állapítja meg Thomas Friedland, a New York Times külpolitikai elemzője, aki 40 éve foglalkozik a >

Tovább