2022. december 2. péntek
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Vége annak az Izraelnek, amelyet idáig ismertünk

Vége annak az Izraelnek, amelyet idáig ismertünk

Ezt állapítja meg Thomas Friedland, a New York Times külpolitikai elemzője, aki 40 éve foglalkozik a Közel-Kelettel és ez idő alatt egy-egy Pulitzer-díjat kapott a Libanonból, illetve Izraelből küldött tudósításaiért. Borúlátását az magyarázza, hogy mint kifejti: megbukott a nemzeti egységkormány és helyét egy olyan koalíció veszi át, amelynek szélsőségességben nincs párja az ország egész eddigi története során. És mivel ami Izraelben történik, az sokszor beharangozza a világban bekövetkező mozgásokat, Isten óvjon attól, hogy ez most is így legyen. Hiszen ultraordox és ultranacionalista politikusok kerülnek most oda a tűzhöz, köztük nyíltan ultraortodox és ultranacionalista politikusok, soraikban leplezetlen rasszistákkal és arabellenes radikálisokkal, akikről pedig egykor azt lehetett hinni, hogy örökre a margóra szorulnak. Ennélfogva most bajban van az amerikai zsidóság, hogy támogasson-e továbbra is egy ilyen rendszert, de fel van adva a lecke a washingtoni diplomáciának is. Hiszen már nem mondhatja, hogy az izraeli demokrácia ugyanazokat az értékeket követi, mint az USA.

Washington Post

 

A vezércikk úgy értékeli, hogy Izrael riasztó fordulatot tesz a választás után az illiberális demokrácia felé. Ami azért nem érthető, mert objektívan nézve, gazdasági és katonai potenciálja alapján az ország még soha nem volt ennyire erős a megalakulása óta eltelt 74 év során. Sokan mégis úgy voksoltak, mintha ez nem így lenne. Így egy olyan szövetség lett a befutó, amelynek élére Netanjahu kerül. Ő azzal kampányolt, hogy rajta kívül senki nem tud  hatékony védelmet nyújtani a palesztin erőszakkal és az iráni nukleáris programmal szemben.

Hogy vereséget szenvedett az előző, centrista kabinet, az csak zavarhatja Izrael külföldi barátait, beleértve az Egyesült Államokat. És nem csupán ezért, mert egyesek már temetik a kétállami megoldás lehetőségét, hanem Netanjahu mérlege miatt. Korrupciós vádak miatt eljárás van ellene folyamatban és az USA ügyében a belső megosztottságra játszott. A legnagyobb aggály azonban vele kapcsolatban az, hogy várhatóan ultrajobbos szövetségeseket vesz be a kormányba.

De tény és való, hogy az egyik ilyen, Ben-Gvir, immár bekerült a politika fő áramába, Netanjahu pedig előreláthatólag huzamosabb időre rendezkedik be a hatalomban. Éspedig meglovagolva az illiberális irányzatokat. A szélsőjobbos támogatók cserében várhatóan kulcsminisztériumok ellenőrzését kapják meg, ideértve azt, amelyik a rendőrséget felügyeli.

Washington mindenesetre már levert egy fontos útjelző cölöpöt: nem lehetetlen, hogy bojkottálja Ben-Gvirt, ha az bekerül a kabinetbe. De nem az a lényeg, hogy a partnerek milyen gusztustalan retorikához folyamodnak, hanem hogy mit csinálnak, ha hatalom kerül a kezükbe. Leginkább az érdekes persze, hogy mitévő lesz Netanjahu az ország demokratikus hagyományai és az Amerikához fűződő régi viszony kapcsán.

 

New York Times

 

Vége annak az Izraelnek, amelyet idáig ismertünk – állapítja meg Thomas Friedland, a lap külpolitikai elemzője, aki 40 éve foglalkozik a Közel-Kelettel és ez idő alatt egy-egy Pulitzer-díjat kapott a Libanonból, illetve Izraelből küldött tudósításaiért. Borúlátását az magyarázza, hogy mint kifejti: megbukott a nemzeti egységkormány és helyét egy olyan koalíció veszi át, amelynek szélsőségességben nincs párja az ország egész eddigi története során. És mivel ami Izraelben történik, az sokszor beharangozza a világban bekövetkező mozgásokat, Isten óvjon attól, hogy ez most is így legyen.

Hiszen ultraordox és ultranacionalista politikusok kerülnek most oda a tűzhöz, köztük nyíltan ultraortodox és ultranacionalista politikusok, soraikban leplezetlen rasszistákkal és arabellenes radikálisokkal, akikről pedig egykor azt lehetett hinni, hogy örökre a margóra szorulnak. Ennélfogva most bajban van az amerikai zsidóság, hogy támogasson-e továbbra is egy ilyen rendszert, de fel van adva a lecke a washingtoni diplomáciának is. Hiszen már nem mondhatja, hogy az izraeli demokrácia ugyanazokat az értékeket követi, mint az USA. 

Benjamin Netanjahu olyan ágytársak révén térhet vissza a hatalomba, akik 5. hadtestnek tekintik az izraeli arabokat, a politika jóváhagyásától kívánják függővé tenni a bírák kinevezését és erőteljesen folytatni szeretnék a zsidó települések építését a Nyugati parton. Ezen felül befagyasztanák a leendő miniszterelnök elleni zajló korrupciós pereket, ugyanakkor megvetik a nemi kisebbségek jogait.

De a politikus kénytelen volt egyre inkább a szélsőjobb felé fordulni, mert saját pártja vitázott vele jogsértései és hazugságai miatt. Az eredmény az lett, amint azt egy izraeli szakértő megfogalmazta, hogy az ország teljesen kifordult önmagából és belép egy sötét alagútba. 

 

Szelestey Lajos

2022. november 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin visszahozza a szovjet típusú ideológiát, hogy eladja a népnek a háborút

Megtiltotta a nem heteroszexuális kapcsolatok nyilvános bemutatását, célja ezzel is az, hogy elfedje a valóságot. Miközben >

Tovább

Meloni védekező hadállásban

A főnökasszony nem tudja leplezni ellenszenvét a nemszeretem médiával szemben, amely nem éri be az első >

Tovább

Bajban van a nagyobbik osztrák kormánypárt

Ezért próbálja magyar-szerb segédlettel Brüsszelre tolni a felelősséget a migrációért. Karl Nehammer kancellár szerint az Orbán >

Tovább

Trumpot nem a második elnökség vagy Amerika érdekli, hanem az, hogy magára vonja a figyelmet

A Guardian kommentátora, Simon Tisdall ítéli ezt így meg. Azt állítja ugyan, hogy képes nyerni 2024-ben, >

Tovább

A kert és az őserdő

Teljesen jogos a foci VB kapcsán a bírálat Katarral szemben, ám gyakran önteltség van mögötte – >

Tovább

Mire szavazott félidőben Amerika?

A várakozásokkal ellentétben november 8-án az amerikai választókat nem csak a pénztárcájuk érdekelte. Fontos volt számukra >

Tovább

Joe Biden Ukrajna-politikája mesteri és megérdemli a támogatást

Most meg kell őriznie ezt a kiegyensúlyozott megközelítést. El kell hárítania az ukrán államfő heveskedését, mert >

Tovább

A republikánusoknak lőttek

A Süddeutsche Zeitung a legnépszerűbb német lap elemzése úgy ítéli meg, hogy a végét járja Amerikában >

Tovább

A választás után erősebbnek látszik Amerika és a demokrácia

Közben Trump azzal tetézi korábbi melléfogásait, hogy sorozatban veszít. A legfontosabb fejlemény éppen az, hogy a >

Tovább

Herszon – Putyin legmegalázóbb veresége

Kijev és Harkiv után Moszkva már harmadszor szerepel le, csak ez most minden eddiginél fájóbb Putyin >

Tovább

A holnapi választás nemcsak Bidenről, hanem a demokráciáról is szól

A Guardian szerkesztőségi véleménye szerint az amerikai időközi választások nem csupán arról határoznak, mit tehet az >

Tovább

Vége annak az Izraelnek, amelyet idáig ismertünk

Ezt állapítja meg Thomas Friedland, a New York Times külpolitikai elemzője, aki 40 éve foglalkozik a >

Tovább