Ma Jolán, Vid, Viola névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Ki (lesz) a kisebbség Európában?
Vékás János
Az európai szellem két évtizedes pangása után egy régi törekvés dominál az Ókontinensen: a társadalmi integrálódás olyan új szakaszába való békés átmenet eszméje, amely a nemzetállam modelljének végleges túlhaladását jelenti.
Ezzel párhuzamosan azonban a regionális kultúrák új modellje és a nemzeti azonosságtudat kifejezésének az állami kényszertől megszabadított formája iránti igény is megmutatkozik.
A nemzetállam, mint a társadalmi berendezés alapvető formája elavult. Az államnak az a törekvése, hogy a nyelv és a kultúra uniformizálásával erősítse hatalmát, századunkban mindig a szeparatista mozgalmakat erősítette. Eddig Európában, amely néhány kivételtől eltépve nemzetállamokból áll, e kérdés főként a nemzeti kisebbségek problémája volt. Az esetek többségében a kisebbségi kérdést területi autonómiák létrehozásával igyekeztek megoldani. E felfogás mint „szükséges rossz” természetszerűen következik a nemzetállam-koncepcióból, és osztozni is fog annak sorsában.
A területi autonómia hozzájárulhat a kisebbségi kérdés eredményesebb rendezéséhez, de magában még alapvetően nem képezi a megoldás lényegét. Különösen nem az olyan kimondottan vegyes Iakosságú területeken, mint amilyen Vajdaság. Tartományunk ugyanis elsősorban olyan szellemi térség, amely sajátos kulturális hagyományokkal rendelkezik, többek között a különböző nemzetek toleráns együttélésének a hagyományával is. Ilyenformán a regionális kultúrák modelljének keretében feltétlenül van létjogosultsága. Emellett azonban Vajdaságul meg kell kísérelnünk kialakítani a nemzeti önazonosság megvalósításának olyan modelljét is, amely az új európai feltételekben szélesebb körben is alkalmazható lehetne.
Az új, egyesült Európában ugyanis a nemzetiségi kérdés már nem a nemzeti kisebbségek problémája lesz. A határok nyitottságával, az emberek, eszmék, az ári és a tőke szabad áramlásával mind vegyesebb lakosságú területek keletkezik. Az olyan társadalmakban, amelyekben a szuverenitás letéteményese a polgár, amelyekben piacgazdálkodás és politikai demokrácia uralkodik, és amelyekben a gazdasági prosperitás meg az emberi szabadságjogok érvényesítése a fő integratív tényező, az egyes nemzeti kollektivitásokhoz való tartozásnak is az egyén személyes elhatározásán kell alapulnia. Ezért a nemzeti önazonosság autentikus kifejezésére a személyi elven alapuló kisebbségi önkormányzat olyan modelljét javasoljuk, amely az új Európa mércéinek is megfelel.
Feltétlenül támogatjuk azt az elvet, hogy a szuverenitás eredendő letéteményese az egyén, a polgár. Ennek értelmében az állam szuverenitása a polgárok által ráruházott szuverenitásból ered. A polgárok szuverenitásukat a szabad, általános és közvetlen választásokon gyakorolják. Érdekeik eredményesebb összehangolása és kifejezése érdekében politikai szervezetekbe tömörülnek.
A nemzetállam alapvető hiányossága az, hogy az egyén érdekeinek sokaságából az egyiket – a nemzetit – a többi fölé emeli, abszolutizálja. Ez a társadalmi integrálódási modell azon fejlődési szakaszának sajátossága, amelyben az államnyelv igénye lépett az államvallás korábbi igényének helyébe.
A közös Európába való belépés megköveteli a nemzeti szuverenitás egy részéről való lemondást. Ezt azonban bármely nemzet tagja csak úgy tarthatja elfogadhatónak, ha ezzel nem csorbul nemzeti önazonosságának kifejezési lehetősége, vagyis ha saját nemzeti toleranciája nem egy másik nemzet intoleranciájának nyit teret, ha integrálódik, de nem asszimilálódik, ha az új domináns eszme erősebb, mint a nemzeti partikularizmusok. Ennek érdekében kell tehát kidolgozni a nemzeti önazonosságot érvényesítő új modellt, amely az egyén, a polgár szuverenitásából kiindulva teszi lehetővé a kollektív érdekek feltárását, kifejezését és képviseletét.
Amikor a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének koncepcióját vázoltuk, arra törekedtünk, hogy az mint nyomásgyakorló csoport két irányban is továbbfejlődhessen: egyrészt mint a többpártrendszerben működő politikai szervezet, amely magán hordja a pártok szerveződésére jellemző jegyeket is, másrészt pedig mint a kisebbségi önkormányzat embrionális változata.
Politikai szervezetként arra kívánunk összpontosítani, hogy azokkal a pártokkal együttműködve, amelyek programjában helyet kap a nemzeti egyenjogúság kérdése, segítsünk az olyan megoldások kidolgozásában, amelyek a többség érdekét nem sértve megfelelnek a kisebbségeknek, s hogy a választások során azt a pártot támogassuk, amely a nemzetek közötti együttélés legkedvezőbb programját kínálják fel.
A kisebbségi önkormányzat keretében viszont a kisebbség belső életének demokratikus intézményrendszerét kell kialakítani, az állam által delegált jogkör keretében. Ilyenformán az önkormányzat részesedne az állami költségvetésből is az általa felvállalt feladatokkal arányban. Ezeket az eszközöket az önkormányzaton belül, pályázati rendszer alapján, olyan demokratikus módszerrel kell elosztani, amely lehetővé teszi a kisebbségi szellemi élet egészséges fejlődését, az eszmei és kulturális többszólamúságot, hogy a kisebbség szellemi élete a szélesebb társadalmi közegben zajló folyamatokkal összhangban fejlődhessen. Ez tenné számára lehetővé a valódi esélyegyenlőséget, így zárkózhatna fel az európai folyamatokhoz.
A regionális kultúrák és kisebbségi önkormányzatok rendszere alakítaná ki tehát Európában a nemzetek toleráns együttélésének légkörét. Abban az Európában, amelyben a nemzeti önazonosság nem az állami szuverenitás eszköze, a kisebbség és többség fogalma már egészen új értelmezést nyer: a kisebbséget nem a nemzetállamok közötti határok hozzák létre. Gettóba azok zárják magukat, akik nem fogadják el a nemzeti önazonosságot megőrző, de a toleranciát feltételező együttélés szabályait.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A magyarok ezrei tüntettek a homoszexualitás elleni törvény miatt
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa arra kéri a magyar országgyűlési képviselőket, hogy ne fogadják el >
Finckelstein után kapkodás
Amióta Finckelstein meghalt, azóta egy tehetségtelen, fantáziátlan vitrin szakértő és egy rendkívül drága, de lényegében használhatatlan >
Önkényurak látják vendégül Európát
Vendégségben despotáéknál, így Magyarországon, Oroszországban, valamint Azerbajdzsánban – írja a Spiegel a futball EB-ről, hozzátéve, hogy >
A magyar kivétel: telt stadion
Magyarországon a futball a legfőbb vezetésre tartozik és változatlanul politikai kérdésnek számít. Elképesztő összeget mentek el >
Vessenek egyszer s mindenkorra véget Orbán disznóságainak
Miközben a magyarok igencsak haszonélvező voltak, hogy más nemzetek hajlandónak bizonyultak menekülteket befogadni. Így 1956 után, >
Orbán Viktor népszavazást jelentett be
Mégpedig a kínai egyetem ügyében, miután erős a tiltakozás a tervvel szemben. Az ellenállást részben az >
További kérdések a Pápa-látogatás körül
Így most nem tudni, hol lenne a megbeszélés. Állítólag felmerült, hogy a helyszín a Szépművészeti Múzeum >
Orbán elszámította magát
Úgy néz ki, hogy Orbán Viktor elgaloppírozta magát, nem készült fel ekkora ellenállásra a Fudani Egyetem >
A német példára vérszemet kapnak a magyarok
A Bizottság várhatóan ma megszavazza, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Németország ellen, nehogy vérszemet kapjon a magyar >
A németeknek tele van a hócipőjük a magyarokkal
A nacionalista magyar miniszterelnök igen szoros kapcsolatokra törekszik Kínával. Akadékoskodása miatt a napokban már hangot adott >
A Fidesz nagyságai félnek a magyar
Minden hatalma ellenére a miniszterelnöknek megvan az oka, hogy tartson a tavaszi választástól. Mert mi más >
Orbán odadobta az országot Kínának
Az új Selyemút egyirányú, melynek elsődleges célja Kína expanzív terjeszkedésének, gazdasági, pénzügyi és civilizatorikus befolyásának növelése. >