2023. március 26. vasárnap
Ma Emánuel, Emánuéla, Larissza, Árpád névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Ki (lesz) a kisebbség Európában?

Vékás János
Vékás János

Az európai szellem két évtizedes pangása után egy régi törekvés dominál az Ókontinensen: a társadalmi integrálódás olyan új szakaszába való békés átmenet eszméje, amely a nemzetállam modelljének végleges túlhaladását jelenti.

Ezzel párhuzamosan azonban a regionális kultúrák új modellje és a nemz­eti azonosságtudat kifejezésének az álla­mi kényszertől megszabadított formája iránti igény is megmutatkozik.

A nemzetállam, mint a társadalmi berendezés alapvető formája elavult. Az államnak az a törekvése, hogy a nyelv és a kultúra uniformizálásával erősítse ha­talmát, századunkban mindig a szeparatista mozgalmakat erősítette. Eddig Európában, amely néhány kivételtől elté­pve nemzetállamokból áll, e kérdés főként a nemzeti kisebbségek problémája volt. Az esetek többségében a kisebbségi kérdést területi autonómiák létrehozásá­val igyekeztek megoldani. E felfogás mint „szükséges rossz” természetszerűen következik a nemzetállam-koncepcióból, és osztozni is fog annak sorsában.

A területi autonómia hozzájárulhat a kisebbségi kérdés eredményesebb rende­zéséhez, de magában még alapvetően nem képezi a megoldás lényegét. Különösen nem az olyan kimondottan vegyes Iakosságú területeken, mint amilyen Vaj­daság. Tartományunk ugyanis elsősorban olyan szellemi térség, amely sajátos kulturális hagyományokkal rendelkezik, többek között a különböző nemzetek toleráns együttélésének a hagyományával is. Ilyenformán a regionális kultúrák mo­delljének keretében feltétlenül van létjogosultsága. Emellett azonban Vajdaság­ul meg kell kísérelnünk kialakítani a nemzeti önazonosság megvalósításának olyan modelljét is, amely az új európai feltételekben szélesebb körben is alkalmazható lehetne.

Az új, egyesült Európában ugyanis a nemzetiségi kérdés már nem a nemzeti kisebbségek problémája lesz. A határok nyitottságával, az emberek, eszmék, az ári és a tőke szabad áramlásával mind vegyesebb lakosságú területek keletkez­ik. Az olyan társadalmakban, amelyekben a szuverenitás letéteményese a polgár, amelyekben piacgazdálkodás és politikai demokrácia uralkodik, és amelyekben a gazdasági prosperitás meg az emberi szabadságjogok érvényesítése a fő integratív tényező, az egyes nemzeti kol­lektivitásokhoz való tartozásnak is az egyén személyes elhatározásán kell ala­pulnia. Ezért a nemzeti önazonosság au­tentikus kifejezésére a személyi elven alapuló kisebbségi önkormányzat olyan modelljét javasoljuk, amely az új Európa mércéinek is megfelel.

Feltétlenül támogatjuk azt az elvet, hogy a szuverenitás eredendő letétemé­nyese az egyén, a polgár. Ennek értelmé­ben az állam szuverenitása a polgárok által ráruházott szuverenitásból ered. A polgárok szuverenitásukat a szabad, álta­lános és közvetlen választásokon gyako­rolják. Érdekeik eredményesebb össze­hangolása és kifejezése érdekében politi­kai szervezetekbe tömörülnek.

A nemzetállam alapvető hiányossága az, hogy az egyén érdekeinek sokaságá­ból az egyiket – a nemzetit – a többi fölé emeli, abszolutizálja. Ez a társadalmi in­tegrálódási modell azon fejlődési szaka­szának sajátossága, amelyben az állam­nyelv igénye lépett az államvallás koráb­bi igényének helyébe.

A közös Európába való belépés meg­követeli a nemzeti szuverenitás egy ré­széről való lemondást. Ezt azonban bármely nemzet tagja csak úgy tarthatja elfogadhatónak, ha ezzel nem csorbul nemzeti önazonosságának kifejezési le­hetősége, vagyis ha saját nemzeti tole­ranciája nem egy másik nemzet intole­ranciájának nyit teret, ha integrálódik, de nem asszimilálódik, ha az új domináns eszme erősebb, mint a nemzeti partikularizmusok. Ennek érdekében kell tehát kidolgozni a nemzeti önazonosságot ér­vényesítő új modellt, amely az egyén, a polgár szuverenitásából kiindulva teszi lehetővé a kollektív érdekek feltárását, kifejezését és képviseletét.

Amikor a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közösségének koncepcióját vázoltuk, arra törekedtünk, hogy az mint nyomásgyakorló csoport két irányban is továbbfejlődhessen: egyrészt mint a több­pártrendszerben működő politikai szer­vezet, amely magán hordja a pártok szer­veződésére jellemző jegyeket is, másrészt pedig mint a kisebbségi önkormányzat embrionális változata.

Politikai szervezetként arra kívánunk összpontosítani, hogy azokkal a pártok­kal együttműködve, amelyek programjá­ban helyet kap a nemzeti egyenjogúság kérdése, segítsünk az olyan megoldások kidolgozásában, amelyek a többség érde­két nem sértve megfelelnek a kisebbsé­geknek, s hogy a választások során azt a pártot támogassuk, amely a nemzetek közötti együttélés legkedvezőbb prog­ramját kínálják fel.

A kisebbségi önkormányzat kereté­ben viszont a kisebbség belső életének demokratikus intézményrendszerét kell kialakítani, az állam által delegált jogkör keretében. Ilyenformán az önkormányzat részesedne az állami költségvetésből is az általa felvállalt feladatokkal arányban. Ezeket az eszközöket az önkormányza­ton belül, pályázati rendszer alapján, olyan demokratikus módszerrel kell el­osztani, amely lehetővé teszi a kisebbségi szellemi élet egészséges fejlődését, az eszmei és kulturális többszólamúságot, hogy a kisebbség szellemi élete a széle­sebb társadalmi közegben zajló folyama­tokkal összhangban fejlődhessen. Ez ten­né számára lehetővé a valódi esélyegyen­lőséget, így zárkózhatna fel az európai folyamatokhoz.

A regionális kultúrák és kisebbségi önkormányzatok rendszere alakítaná ki tehát Európában a nemzetek toleráns együttélésének légkörét. Abban az Euró­pában, amelyben a nemzeti önazonosság nem az állami szuverenitás eszköze, a kisebbség és többség fogalma már egé­szen új értelmezést nyer: a kisebbséget nem a nemzetállamok közötti határok hozzák létre. Gettóba azok zárják magu­kat, akik nem fogadják el a nemzeti önazonosságot megőrző, de a toleranciát feltételező együttélés szabályait.

1990. június 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A magyar identitásról

Elmeséltem ezt a levelet valakinek. Megkérdezte, hogy ha valaki magyar marad, akkor olcsóbb lesz-e a kenyér. >

Tovább

Örökösödési háború

A miniszterelnök szobájának faláról Tisza István képe néz le. Gondol-e Orbán az erős ember és vele >

Tovább

Ketten von der Leyennel szemben

A Spiegel úgy mutatja be Daniel Freundot, illetve Moritz Körnert, mint furcsa párt, amely jó két >

Tovább

Trump most ismerkedik a jogállammal

Mégis jobb volna, ha előbb a Kapitólium ostroma miatt számoltatnák el. Az utóbbi ügyben vizsgálódó különmegbízottnak >

Tovább

A boszniai szerbek vezére a Kreml forgatókönyvét alkalmazza

Milorad Dodik bekeményít a sajtó és a civil szféra ellen. Most éppen ott tart, hogy törvénytervezetben >

Tovább

A nevetségesség határát súrolja, hogy Nagy-Magyarország a határon túliakkal való összetartozás jelképe

„Amennyiben fontos számunkra a határon túli magyarság érdekképviselete, akkor ezt nem történeti, hanem etnikai alapon kellene >

Tovább

Magyarország mindenkit kenterbe ver az illegális kitoloncolások számát tekintve

A 11.11.11. nevű belga civil csoport úgy tudja, hogy tavaly több mint 225 ezer határsértő pateroltak >

Tovább

Milošević példája alighanem nyugtalanítja a paranoid Putyint

A Human Rigths Watch volt brit igazgatója azt mondja, hogy annak idején végigkövette Milošević tárgyalását a >

Tovább

Idegösszeroppanás felé tart Oroszország

A Times szerint azért mert mivel magukra maradnak a frontról igencsak megviselt lelki állapotban hazatérő katonák, >

Tovább

Sokan félreértik Orbán Viktor oroszbarát álláspontját

Ezt a Die Weltbe írt cendégkommentárjában Szelényi Zsuzsa hangsúlyozza. Szerinte Orbánt egyetlen cél vezérli: az hogy >

Tovább

Puszták népe

Nekik a puszták népére van szükségük. Azokra, akik most is, mint egykoron, "amint hírt kaptak uruk >

Tovább

Diktátorok egymás között

Paul Lendvai veszélyes érdekszövetségnek nevezi az orosz és a kínai diktátor összefogását. Úgy véli, nem véletlenül >

Tovább