2021. január 17. vasárnap
Ma Antal, Antónia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Haszontalanság

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Haszontalanság
Harcmező (BogdanBoev fotója)

A doktori értekezések körüli botrányok árnyékában zajlik a legújabb vajdasági kérdés rendezése. Aki megéri, mármint az itteni politikusok közül, az tanúja lesz elrendezésének. Ilyennek vagy olyannak. Ott, ahol rendezhetik az itteni ügyeket, másról folyik a vita, másra terelik a figyelmet. Hagyják, hogy tovább lazuljanak a kapcsolatok az eddigi koalíciós partnerek között itt Vajdaságban.

Ahol minden párt, minden politikai erő másképpen oldaná meg a politikai válságot. Merthogy válság van, az kétségtelen. Persze nem csak helyi politikai, hanem a politikai erkölcs válságának idejét is éljük itt, a Vajdaságban is. Sőt talán itt igazán. Mert egy kicsit máshoz szoktak az itteni emberek, másfajta nézetekhez, másfajta erkölcsi kiálláshoz. Most, hogy a tartományi parlamentben így összekeveredett a hatalmi koalíció meg az ellenzék, minden elképzelhető. A változások azonban elkerülhetetlennek tűnnek. A politikusok egyelőre jobbára a médiában ütköztetik nézeteiket, illetve mérik össze erejüket, próbálnak minél nagyobb politikai súlyra szert tenni. Nap mint nap jelenik meg a sajtóban Vajdaságot megváltó javaslat, amelyet a hatalmi koalíció, az itteni hatalmi koalíció tagjai fogalmaznak meg. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, akinek nyilatkozatát mindenképpen úgy kell olvasni, hogy egyben a tartományi képviselőház elnökét is, a minap a belgrádi Politikának adott interjújában egységkormány megalakítását indítványozta. Elképzelése szerint az összes itteni parlamenti pártnak ki kellene vennie részét a hatalom gyakorlásából. Abban az átmeneti időszakban legalábbis, amely az esedékes rendkívüli vagy rendes választásokig töltené be a végrehajtó hatalom tisztségét.

Tulajdonképpen mindegy, hogy nemzeti egységkormánynak nevezik-e vagy koncentrációsnak, esetleg válságkezelőnek. Nem a név a lényeges, hanem az akarat, az annyit emlegetett politikai akarat és természetesen az alkalmasság, a rátermettség. Életképesség – mondhatnánk. Nos, ez az életképesség egyre kevésbé jellemző a jelenlegi tartományi hatalomra. A hatalmat viszont csak akkor lehet sikeresen gyakorolni, ha arra adottak a feltételek. Ehhez pedig mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy kőkemény jogi és anyagi biztosítékok szavatolják őket. Mindkettő egyformán fontos. Az elmúlt bő két évtized eseményei viszont nem igazán ebbe az irányba vitték a vajdasági társadalmat. Mondjuk két és fél évtized eseményei. Vissza kell menni a múlt század nyolcvanas éveinek végére ahhoz, hogy reálisan fölmérjük a különbséget. Az akkori és a mostani hatalomgyakorlás közötti különbség pontosan a jogi és az anyagi biztosítékok hiányával magyarázható. És a tartományi meg a köztársasági hatalom közötti ellentétekkel. Na meg az itteni politikai erők közötti mély érdekütközésekkel. Nagy szerelem már régen nincs a tartományi hatalomtartók között. Nem is volt soha, még akkor sem, ha eljátszották a nagy megértést és toleranciát. Pedig az újkori többpártrendszer kezdetén nem álltak túlságosan távol egymástól, legalábbis ideológiai szempontból nem. Sajnos nagyon gyorsan kiderült, hogy csak a hatalom birtoklása, annak minden eszközzel való elérése és megtartása volt és maradt is a cél. Az egyedüli eszme, amely köré összegyűltek az itteni pártok, pártocskák. Másban viszont nem tudnak közös nevezőre jutni. Kiderül ez a már említett sajtóvitából is. Pásztor például a Ligát nem tartja komoly játékosnak, a Liga alelnöke viszont egy napra rá azt nyilatkozta, hogy a Demokrata Párttal való kapcsolataik roggyantak meg. Sokkal keményebben fogalmazott a VMSZ-ről a Liga elnöke, aki szerint a legerősebb vajdasági magyar párt – mostani vezetőjének hatalomra kerülésével – oly mértékben jobbra tolódott, hogy a magyarországi Fidesz kirendeltségeként működik. És ha már a hatalmi koalíciónál tartunk, a papíron még létező itteni hatalmi koalíciónál, akkor nyilván a demokratákról is szólni kellene, akik, úgy látszik, tanácstalanul nézelődnek és nem reagálnak. Vagy csak ritkán, mondjuk amikor a Szerb Haladó Párt alelnökével vitáznak a sajtóban arról, hogy az megsértette-e Vajdaság polgárait, amikor kijelentette: a tartomány a halálán van. És nem veszik észre, hogy koalíciós partnereik már régóta az összes szomszéddal szemeznek, kacérkodnak, nyíltan vagy burkoltan. Már nem is az éj leple alatt. Vajon ki fogja eldönteni, hogy milyen jövő elé néz a tartomány.

2014. június 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Magyarországnak soha nem volt ilyen cinikus, romlott, gonosz kormánya

Nem gondolhatunk másra, hogy az orosz majd a kínai oltóanyag népszerűsítése mögött kizárólag üzleti és politikai >

Tovább

Merkel-utód: Csak semmi kísérletezés

A Financial Times úgy véli, hogy Armin Laschet annak a jelszónak a jegyében lett a CDU >

Tovább

Siralmas Trump politikai teljesítménye

Hatalmas erkölcsi felelősséget visel, akárcsak a republikánusok a kurzus geopolitikai következményeiért. Hiszen ha az Egyesült Államokban >

Tovább

Kinek a haszna?

És Orbán legnagyobb tévedése abban van, hogy ezt a kínai valamit azoknak a hatvanon felüli krónikus >

Tovább

FT: Bidenek egy „Amerika az első” külpolitikára van szüksége

Ha Biden hatalmon akar maradni, akkor le kell választania az anyagilag nehéz helyzetbe jutott rétegeket a >

Tovább

„Kedves CDU! Ugyan árult már el végre, mit kívánsz tenni Orbán Viktorral!”

A döntéstől függ az EU-ban a demokrácia és a jogállam jövője. Orbán nem csak Magyarországon okozott >

Tovább

DW: Vihart kavar egy szobor Budapesten

Csak áprilisban fogják kiállítani a „Fekete életek számítanak” mozgalom támogatására született, mindössze kb. egyméteres szobrot, ám >

Tovább

Krugman: A washingtoni puccs már évtizedek óta érett

Amikor felbukkant a Tea Párt, majd Trump, a pártvezetés kénytelen volt ráeszmélni, hogy már azok kezébe >

Tovább

NZZ: A magyar ellenzék egyetértett a korszakváltásban

Korszakváltásban bízik a magyar ellenzék, mert hosszú ideje nem voltak ennyire jók az esélyei, hogy véget >

Tovább

Putyin lidércnyomása

Nehogy bárki azt higgye: Putyin a hasát fogja a washingtoni lázadás miatt. Sőt, az lidércnyomással ér >

Tovább

Ahol az igazság már nem számít, az a fasizmus előszobája

Amikor nem ragaszkodunk többé a tényekhez, akkor átengedjük a hatalmat olyanoknak, akik – megfelelő gazdagság és >

Tovább

Die Presse: Robbanásveszély Kárpátalján

Minden eddiginél robbanásveszélyesebb a helyzet a soknemzetiségű Kárpátalján, jelenti Beregszászról a lap kiküldött tudósítója. Mint írja, >

Tovább