Ma Gedeon, Johanna névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Vajdaság, magyarok, politika
A vajdasági magyar politikai szcéna
Nem meglepő, hogy a jelenlegi hatásköreit csak 2010 óta gyakorló MNT-t sokan a VMSZ saját, házi szervezetének tartják. Szekeres W. István (Figyelő Online):
A VMSZ elnöke, Pásztor István elleni májusi inzultus jelentős visszhangra talált a magyar sajtóban, de Budapestről nehéz látni, mitől jöhettek annyira indulatba a jobbikos tüntetők, hogy fizikailag is megtámadják a legnagyobb vajdasági magyar párt vezetőjét, a vajdasági tartomány parlamentjének elnökét.
Az ügy egyik főszereplőjéről, a jobbikos (vagy ex-jobbikos) Gaudi-Nagy Tamásról ráadásul nem árt tudni, hogy nem a Kossuth téren látott először vajdasági magyar politikust: tavaly novemberben közmeghallgatást szervezett Strasbourgban, az EP székházában a délvidéki magyarok ügyében, ahová két vajdasági magyar „ellenzéki" politikust és egy szintén VMSZ-kritikus, de párt független jogász szakértőt delegált.
Érdemes áttekinteni a vajdasági magyar politikai szcénát ahhoz, hogy megértsük, mi vezetett a Pásztor elleni atrocitáshoz. Most induló, négy részes sorozatunkban bemutatjuk a vajdasági magyarokat képviselő politikai erőket és intézményeket, ezek viszonyát egymáshoz, a magyarországi- illetve a szerbiai pártokhoz és intézményekhez, és elemezzük a legmegosztóbb témát, a magyar autonómia kérdését a Vajdaságban.
Ma Szerbiában hat magyar politikai párt van bejegyezve, az „ősanya" VMDK-n kívül mindegyiküknek a története politikai szakítással, kilépéssel és önállósodással kezdődik. A hat pártból egynek, a VMSZ-nek van jelentős támogatottsága, az öt kisebb pártból is csak négy tekinthető aktívnak (a legújabb formáció, a Magyar Egység Pártja honlapján egy éves a legfrissebb hír, a párt az utóbbi időben nem sok életjelet mutat).
A Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) országos szinten is jegyzett párt Szerbiában, képviselőket juttat be a belgrádi Szkupstinába (kihasználva a kisebbségi pártok számára könnyebbséget jelentő, speciálisan kalkulált parlamenti küszöböt), de nem ritkán önálló parlamenti frakciót is képes alakítani. Jelenleg a belgrádi kormánykoalícióban is helyet kapott. Tartományi-, azaz vajdasági szinten is a magyar pártok közül egyedüliként vesz részt a Vajdasági Autonóm Tartomány újvidéki képviselőházában - aminek, nem mellesleg, éppen Pásztor István az elnöke.
Ennél is fontosabb azonban, hogy a VMSZ a Magyar Nemzeti Tanácsban (MNT) a 2010-es választáson négyötödös többséget szerzett, így nem meglepő, hogy a jelenlegi hatásköreit csak 2010 óta gyakorló MNT-t sokan a VMSZ saját, házi szervezetének tartják. (A kisebb magyar pártok közül kettő, a VMDP és a VMDK, bojkottálták az MNT-választást, mert nem értettek egyet a választás módszertanával.)
A fentiek tükrében meglepő lehet, hogy a vmsz-esek helyi, városi szinteken nem feltétlenül szerepelnek jól, még olyan 80-90 százalékosan magyar lakosságú településeken, mint Zenta vagy Ada is szoros és változó kimenetelű versenyt folytatnak a szerb mainstream pártokkal, akik egy-egy alkalommal valamelyik kisebb magyar párttal összefogva megmutatták már, hogy hatalmon kívül tudják tartani a VMSZ-t.
A kisebb pártoknak leginkább egy-egy városban vagy régióban vannak támogatóik: többnyire a helyi közösség egy-egy befolyásos, karizmatikus vezetőjének személye hozza a szavazatokat. Országos- vagy tartományi szinten csak sokpárti koalíciókban tudnak elindulni, eredményt azonban így is nehezen érnek el. A helyi önkormányzatokba ellenben be tudnak kerülni, mint például a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Zentán, vagy a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) Óbecsén vagy Temerinben.
A VMSZ legerősebb potenciális kihívójának a 2009-ben alakult Magyar Remény Mozgalom (MRM) tűnik, elsősorban szervezettsége, tudatos stratégiai építkezése és magyarországi támogatása miatt. Eddigi eredményei ugyanakkor a többi kispárt közé sorolják: az MNT-ben az MPSZ-hez hasonlóan egy képviselői helyet szereztek (igaz, azt a megalakulásuk után másfél éven belül), helyi szinten pedig két városban (Szabadkán és Magyarkanizsán) van egy-egy önkormányzati képviselőjük. Az idén márciusi országgyűlési választáson egy sokpárti koalícióban indultak, együtt a magyar MPSZ-szel és a Magyar Egység Pártjával, illetve egy-egy bosnyák és horvát kisebbségi párttal. Az eredményükre nem lehetnek büszkék, az ötpárti, többnemzetiségű koalíció egész Szerbiában nem egész 4,000 szavazatot kapott - míg a VMSZ 75 ezret.
Van még egy dolog, amiben az MRM kitűnik a kisebb vajdasági magyar pártok közül, ez pedig a modern, erőteljes, jól targetált kommunikáció. A párt Facebook oldalának csaknem 6000 lájkolója van (a VMSZ-nek 15 ezer), a párt vezető munkatársai által szerkesztett és nyíltan pártkötődésű DélHír című hírportál pedig az egyik legolvasottabb magyar nyelvű sajtótermék a Vajdaságban.
A DélHír korántsem semleges vagy kiegyensúlyozottságra törekvő portál: különösen a választási kampány során durva, éles hangú, gyakran személyeskedő kirohanásokat intézett a VMSZ és egyes vezetői ellen, a cikkek anoním kommentelői pedig tovább fokozták a háborús hangulatot. Pásztor István végül be is perelte a szerkesztőséget, a főszerkesztő pedig bocsánatkérő írást jelentetett meg - de csak a választási kampányt követően.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Oroszország fokozza az előkészületeket, mert nagy offenzívára készül
Ukrajnának készülnie kell. Jön a tavasz és ez jó abból a szempontból, hogy nem járnak olyan >
Végül a lábunkra esik
Katarina Barley, az Európai parlament német szociáldemokrata alelnöke és egy osztrák Balkán-szakértő a Frankfurter Rundschauban úgy >
Ibiza Magyarországon: A titkos felvétel bajba hozza Orbán rendszerét
A Der Standardkommentárja úgy ítéli meg, hogy ami jelenleg Magyarországon a titkos felvétel ügyében zajlik, az >
„Bolsonaro magyar éjszakái”
A Frankfurter Allgemeine Zeitung ezt az ironikusan a címet adta a brazil elnök háromnapos titkos kiruccanásáról szóló >
Orbánnak új ellensége van, aki egy felvételt lobogtat a felső szintű korrupcióról
Magyar Péter igazi tüske a kormány körme alatt, miközben volt felesége kiszállt a közéletből. A szenzációs >
A képmutatók és Ukrajna
Paul Lendvai ellentétbe állítja, hogy a múlt héten pont akkor gyűltek össze az uniós államok vezetői >
A megújult Iszlám Állam emberei őrjöngtek Moszkvában…
… de Putyin Ukrajnára fogja a tömeggyilkosságot, hogy elterelje a figyelmet saját biztonságpolitikájának fiaskójáról. Ugyanakkor arra >
Az orosz elnök Ukrajnán akarja leverni a moszkvai támadást
Hiába jelentette be az Iszlám Állam, hogy emberei öltek meg több mint száz fiatalt abban az >
Putyin háborút akar a Balkánon
Erre figyelmeztet a washingtoni Demokráciavédelmi Alapítvány két munkatársa a Wall Street Journalban. Ivana Stradner és Mark >
Európa a Balkánon is Putyinnal küzd
Fel kell vennie Boszniát, de ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a köztársaság hajtson végre reformokat, különben a >
Trump a legjobb úton halad afelé, hogy fasiszta legyen.
Amikor Trump azt mondja, hogy vérfürdő lesz, ha nem választják meg, akkor ezt szó szerint kell >
Aki megpróbált szembeszállni a gonosszal
A távozó szlovák államfő úgy látja: nyilvánvaló, hogy a Fico-kormány Magyarországhoz igazodik. De hogy ez hová >