2020. február 22. szombat
Ma Gerzson, Margit névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nobel

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Nobel
Hashim Thaci, Catherine Ashton és Ivica Dačić

A dolgok jelenlegi állása meg a belgrádi sajtó szerint megeshet, hogy Szerbia jövőre azzal dicsekedhet, hogy immár 2 Nobel-díjasa van. Mert ha a békedíj odaítélő bizottság meghallgatja és el is fogadja az amerikai kongresszusban tevékenykedő szerb és albán érdekvédelmet felvállaló csoportok javaslatát, a békedíj várományosa Ivica Dačić, Hashim Thaci és Catherine Ashton lesz. Ivo Andrić után tehát az aktuális szerb kormányfő is kiérdemelheti a világ egyik legmagasabb kitüntetését, amely, annak ellenére, hogy illetéktelenek mellére is került már, erkölcsi súlyával mégiscsak sokat nyom a tekintélyt mérő latban, különösen egy olyan kis ország esetében mint Szerbia. Igaz, ezúttal is 2 másik országgal kellene osztozni a díjon, akárcsak a Híd a Drinán szerzője esetében. Andrićot ugyanis születési helyénél fogva magáénak tartja Bosznia-Hercegovina, szülei nemzeti hovatartozása végett Horvátország és az első világháború utáni személyes kijelentése révén Szerbia is. Senkit sem zavar különösebben, mindhárom országban szorgalmasan megemlékeznek róla, saját Nobel-díjasukként ünneplik születésének évfordulóján. Olyan idők voltak azok, amikor a nemzeti hovatartozás meglehetősen amorf, alakítható volt. Birodalmakban nem ritka az ilyesmi, gondoljunk csak Petőfire, Táncsicsra vagy akár az Aradon kivégzett Damjanichra.

Visszakanyarodva Nobelhez meg a békedíjhoz. Azért nagy botrány lenne belőle magában Szerbiában is. Ez abból is sejthető, hogy az állam elnöke máris kijelentette, a kormányfő elveszti támogatását, ha akár békedíjra jelöltként is odaáll koszovói kollégája mellé. Ugyanaz az ember mellé, akivel 2013-ban legalább egy tucat alkalommal kezelt, tárgyalt és végül megállapodott abban, amit az elnök szavai szerint el is vártak tőle. Ő meg a miniszterelnök első helyettese is, tehát a hatalmi koalíció két pillére, a Szerb Haladó Párt alapítója – a mostani államfő – és a párt jelenlegi elnöke, a legendás első helyettes. Csakhogy a békedíj az valami más – mondja az elnök az egyik belgrádi újságnak adott interjúban. Szavai szerint azért, mert Thacit Belgrádban továbbra is háborús bűnösnek tartják. Azzal vádolják, hogy a koszovói háború alatt emberi szervek kereskedelmét irányította. Nemzeti alapon, természetesen. Ezért egy szerb nem állhat mellé egy békedíj jelölésen.

Minderre nem is kellene komolyabb figyelmet fordítani, ha az elnök az említett interjúban nem indokolta volna meg, miért is ellenzi a jelölést. Azért nem, mert egyelőre csak a sajtó foglalkozik ezzel a témával, kizárólag, vagy csaknem kizárólag Szerbiában és Koszovóban. Tehát Szerbia elnöke azt rója fel, hogy a kormányfő, tehát az állítólagos jelölt hallgat ebben a tárgyban. „Ezért atyai tanácsot adnék neki: van időd, fiatal vagy, még sok mindent tehetsz Szerbiáért. Koszovó még nem lezárt ügy. El fog tartani. Azért még senkit sem tüntettek ki, mert tárgyalni kezdett. A díj a probléma megoldásáért jár.” – üzeni az elnök a kormányfőnek az újság révén.

Nagyon napi politikai íze van mindennek. Hazai használatra való napi politikai üzenete. Nevezetesen, hogy nincs akkora érdeme ebben a koszovói rendezésben a miniszterelnöknek, amekkorát egyesek tulajdonítanak neki. Hogy ő, mármint a kormányfő csak az állam elnökének és saját helyettesének, ha úgy tetszik, a haladók vezetőjének az utasításai szerint járt el, amikor a brüsszeli maratoni tárgyalásokon elérte, hogy Szerbia jutalomként januárra megkapja a csatlakozási tárgyalások dátumát. Ilyen üzeneteket rivális politikai pártok tagjai szoktak küldeni egymásnak. Különösen választások előtt. Itt pedig tavaszra mindenképen lesz megméretés. Ha máshol nem, akkor Belgrádban. A fővárosért folytatott harcban viszont korántsem mindegy, hogy ki mennyi szavazatot kap. Nem mindegy, hogy egyedül hozhatja-e meg valaki a döntéseket az ország legfejlettebb, még úgy-ahogy működő gazdasággal rendelkező régiójában, vagy ismét a hatalom megosztására kényszerül. Arról nem is szólva, hogy az előrehozott országos választások már szinte biztosra vehetőek. Ki az ördögnek kell ilyenkor arról beszélnie, hogy az egyik hatalmi párt vezetője akár világi kitüntetést kaphat. Amikor közismert, hogy Szerbiában a választók mindig díjazzák a győzteseket. Még ha a győzelem csak álombeli is.

2013. december 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Európa sírásói, avagy a kudarcba fulladt csúcs

Az ellentétek olyan magasra csaptak, hogy arra évek óta nem volt példa, bár ha jobban meggondoljuk, >

Tovább

Hanautól 4 kilométerre

Ezek az áldozatok ugyanolyan bevándorlók leszármazottjai, mint a ma majdnem 1 millió magyar gazdasági bevándorló gyerekei >

Tovább

Politikai pletykák

A rossz hír az, hogy Cornstein romokat hagy maga után. Ilyen tájékozatlan nagykövete Amerikának csak a >

Tovább

Az EU bővítés buktatója, az atavisztikus nacionalizmus

A gondot különösen jól illusztrálja két korábbi, keleti felvételi hullám. Azok során főleg a magyarokról kiderült, >

Tovább

Orbánértékelés, 2020

Az Orbán előtt sorakozó székeken nem ülnek Rubik Ernők. Schmitt Pálok ülnek ott és más udvarhölgyek, >

Tovább

Orbán évértékelő – nemzetközi sajtó

Orbán Viktor a szokásos formáját futja, jobboldali populistaként  manapság pont annyira radikális, mint amennyire mindig is >

Tovább

Jéghideg számítás a romaellenes kampány

Kelet-Európában egyes politikusok a gyakran igen szegény romák ellen uszítanak, hogy ily módon szerezzenek voksokat, ahelyett, >

Tovább

„Nagy franc volt a Dezső”, avagy miért hallgatunk Kosztolányi antiszemitizmusáról az iskolában?

Hogyan tanítsunk Wass Albertet, ha már bekerült az új alaptantervbe? Az a baj, hogy Herczeg Ferenc >

Tovább

Érvényesül-e az ököljog a világban?

Nagy veszélyben van a liberális világrend, a sorsát a novemberi amerikai elnökválasztás dönti el. Jelenleg ugyanis >

Tovább

Hajítsátok végre ki Orbán Viktort!

A magyar miniszterelnök nagy hangsúlyt fektetett a nyugat-balkáni bővítésre is. Jóllehet jelenleg az van előtérben, hogy >

Tovább

Al-Jazeera: Neonácik Budapesten

Fekete ruhában, a saját szélsőjobbos mozgalmuk zászlói alatt koszorúkat helyeztek el az általuk hősöknek tartott fasiszták >

Tovább

Guardian: Macron Európa utolsó reménye

Erőszakos jobboldali alakok, bugrisok és háryjánosok irányítják a dolgokat Indiától, Brazíliától és a Fülöp-szigetektől kezdve, Törökországig, >

Tovább