Ma Endre, Elek, András névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nobel
A dolgok jelenlegi állása meg a belgrádi sajtó szerint megeshet, hogy Szerbia jövőre azzal dicsekedhet, hogy immár 2 Nobel-díjasa van. Mert ha a békedíj odaítélő bizottság meghallgatja és el is fogadja az amerikai kongresszusban tevékenykedő szerb és albán érdekvédelmet felvállaló csoportok javaslatát, a békedíj várományosa Ivica Dačić, Hashim Thaci és Catherine Ashton lesz. Ivo Andrić után tehát az aktuális szerb kormányfő is kiérdemelheti a világ egyik legmagasabb kitüntetését, amely, annak ellenére, hogy illetéktelenek mellére is került már, erkölcsi súlyával mégiscsak sokat nyom a tekintélyt mérő latban, különösen egy olyan kis ország esetében mint Szerbia. Igaz, ezúttal is 2 másik országgal kellene osztozni a díjon, akárcsak a Híd a Drinán szerzője esetében. Andrićot ugyanis születési helyénél fogva magáénak tartja Bosznia-Hercegovina, szülei nemzeti hovatartozása végett Horvátország és az első világháború utáni személyes kijelentése révén Szerbia is. Senkit sem zavar különösebben, mindhárom országban szorgalmasan megemlékeznek róla, saját Nobel-díjasukként ünneplik születésének évfordulóján. Olyan idők voltak azok, amikor a nemzeti hovatartozás meglehetősen amorf, alakítható volt. Birodalmakban nem ritka az ilyesmi, gondoljunk csak Petőfire, Táncsicsra vagy akár az Aradon kivégzett Damjanichra.
Visszakanyarodva Nobelhez meg a békedíjhoz. Azért nagy botrány lenne belőle magában Szerbiában is. Ez abból is sejthető, hogy az állam elnöke máris kijelentette, a kormányfő elveszti támogatását, ha akár békedíjra jelöltként is odaáll koszovói kollégája mellé. Ugyanaz az ember mellé, akivel 2013-ban legalább egy tucat alkalommal kezelt, tárgyalt és végül megállapodott abban, amit az elnök szavai szerint el is vártak tőle. Ő meg a miniszterelnök első helyettese is, tehát a hatalmi koalíció két pillére, a Szerb Haladó Párt alapítója – a mostani államfő – és a párt jelenlegi elnöke, a legendás első helyettes. Csakhogy a békedíj az valami más – mondja az elnök az egyik belgrádi újságnak adott interjúban. Szavai szerint azért, mert Thacit Belgrádban továbbra is háborús bűnösnek tartják. Azzal vádolják, hogy a koszovói háború alatt emberi szervek kereskedelmét irányította. Nemzeti alapon, természetesen. Ezért egy szerb nem állhat mellé egy békedíj jelölésen.
Minderre nem is kellene komolyabb figyelmet fordítani, ha az elnök az említett interjúban nem indokolta volna meg, miért is ellenzi a jelölést. Azért nem, mert egyelőre csak a sajtó foglalkozik ezzel a témával, kizárólag, vagy csaknem kizárólag Szerbiában és Koszovóban. Tehát Szerbia elnöke azt rója fel, hogy a kormányfő, tehát az állítólagos jelölt hallgat ebben a tárgyban. „Ezért atyai tanácsot adnék neki: van időd, fiatal vagy, még sok mindent tehetsz Szerbiáért. Koszovó még nem lezárt ügy. El fog tartani. Azért még senkit sem tüntettek ki, mert tárgyalni kezdett. A díj a probléma megoldásáért jár.” – üzeni az elnök a kormányfőnek az újság révén.
Nagyon napi politikai íze van mindennek. Hazai használatra való napi politikai üzenete. Nevezetesen, hogy nincs akkora érdeme ebben a koszovói rendezésben a miniszterelnöknek, amekkorát egyesek tulajdonítanak neki. Hogy ő, mármint a kormányfő csak az állam elnökének és saját helyettesének, ha úgy tetszik, a haladók vezetőjének az utasításai szerint járt el, amikor a brüsszeli maratoni tárgyalásokon elérte, hogy Szerbia jutalomként januárra megkapja a csatlakozási tárgyalások dátumát. Ilyen üzeneteket rivális politikai pártok tagjai szoktak küldeni egymásnak. Különösen választások előtt. Itt pedig tavaszra mindenképen lesz megméretés. Ha máshol nem, akkor Belgrádban. A fővárosért folytatott harcban viszont korántsem mindegy, hogy ki mennyi szavazatot kap. Nem mindegy, hogy egyedül hozhatja-e meg valaki a döntéseket az ország legfejlettebb, még úgy-ahogy működő gazdasággal rendelkező régiójában, vagy ismét a hatalom megosztására kényszerül. Arról nem is szólva, hogy az előrehozott országos választások már szinte biztosra vehetőek. Ki az ördögnek kell ilyenkor arról beszélnie, hogy az egyik hatalmi párt vezetője akár világi kitüntetést kaphat. Amikor közismert, hogy Szerbiában a választók mindig díjazzák a győzteseket. Még ha a győzelem csak álombeli is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Sajnos ez a helyzet
Tehát tiszta a kép. A VMSZ megy tovább a "lenini úton", húzva magával a legtöbb vajdasági >
A szerb miniszter gyűlöletbeszéde: Visszatérés a kilencvenes évek politikájához
Ez a fejezet soha nem zárult le. A nacionalista ideológia éppen ezt teszi: folyamatosan feltépi a >
Új CRTA-kutatás: a hallgatói lista 44,9, az SNS 35,7 százalékon áll
A szerbiai polgárok tízből hatan úgy vélik, hogy a demokrácia a legjobb politikai rendszer, ugyanakkor ugyanennyien >
Etnikai tisztogatás és nosztalgia
Úgy tűnik, Szerbiában kevesen hajlandók szembenézni a valósággal. Az üres nyilatkozatok, a pátosszal teli, guszlárok által >
Rama és Vučić ugyanúgy fojtják el a tiltakozásokat, a Balkán új korszakba lép
Figyelemre méltó – írja Shasha –, hogy két ennyire különböző ember, mint Rama és Vučić, szinte >
Még mindig lövi?
Ha a rezsimellenesek elleni propagandádat nem úgy kezded, hogy „minden választáson legyőzlek benneteket”, hanem úgy, hogy >
Az amerikai forradalom
Ezért fontos a köztársaság, a hatalmi ágak szigorú elválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere, a föderalizmus, >
Anyanyelvhasználat – látszat és a valóság
Mindez azt a benyomást kelti, hogy a hivatalos nyelvhasználat gyakorlati érvényesülése szinte kizárólag a személynevek anyanyelven >
MILA PAJIĆ: Szerbia nevében: bocsássanak meg
A hatalom egyértelművé tette, hogy nem hajlandó felelősséget vállalni a Szerbia nevében elkövetett bűncselekményekért. Nekünk, Szerbia >
PAVLE RADIĆ: Ő is tudja, hogy mi tudjuk: hírhedt radikális hazudozó és manipulátor
„Mindez nem lenne lehetséges, ha a hazugságokra, manipulációra és korrupcióra épülő rendszerben eltöltött hosszú évek nem >
A demokrácia már nem lakik itt (ha egyáltalán valaha is lakott)
Ideje felébrednünk. Kijózanodnunk. Magunkhoz térnünk. Fel kell ismernünk, milyen szörnyeteg áll velünk szemben. Milyen sárkánnyal készülünk >
Orbán veresége intő jel: Szüksége van-e Vučićnak az EU-ra ahhoz, hogy megnyerje a választásokat?
Vučić nagyon jól tudja – és ebben Viktor Orbán közelmúltbeli magyarországi választási veresége komoly figyelmeztetés volt >

