2019. november 18. hétfő
Ma Jenő névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Messiás

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Messiás
Tégla (MiguelRosa Újvidék közelében készült fotója)

Az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése csak növelheti a Szerb Haladó Párt népszerűségét, amely az itteni politikai életben példátlan. Nem is az elragadtatottság az, ami az emberek eszét és kezét irányítja a szavazáskor, hanem a remény. A messiásba vetett bizalom. Karácsonyok jönnek, ilyenkor szokott érkezni a megváltó. Nem lepne meg, ha addig a „másik” karácsonyig, az ortodoxig, amit ugye január 7-én ünnepelnek, eldőlne, hogy a haladók elnöke engedett a párt nyomásának és belement a rendkívüli választások megtartásába. Vagy a „szerb újév” január 13-a táján jelentené be, nincs más hátra, kénytelen megméretni politikai súlyát. Persze logikusabb lenne, ha megvárná az SNS tisztújító közgyűlését, amelyet január 25-ére hívtak össze, és az ottani döntések után vagy szellemében cselekedne. Bár épp a minap jelentette ki, hogy a tisztújítás nem a rendkívüli választások előszele. De mondta azt is, hogy addig nem lehet nyugodtan dolgozni, amíg valaki megkérdőjelezi legitimitását. Mármint a pártjáét. Csak attól tartok – tette hozzá -, hogy afféle „fogjatok le, mert agyonütőmről” van szó az ellenzék részéről, amely közben azért imádkozik, hogy semmiképpen se legyen megméretés. Minden esetre a döntést már nemigen lehet halogatni, ha a belgrádi helyhatósági választással egyidejűleg akarják megtartani az előrehozott parlamentit.

Mert ilyen mutatókkal nemigen rendelkezett párt az utóbbi 20 év során. Az SNS majd 40 százalékos népszerűséggel játszi könnyedséggel gyűrhetné maga alá nem csak az ellenzéket, hanem a mostani hatalmi koalíció másik pártját is. A haladók legutóbbi választási eredményei, amelyek helyenként meghaladják az 50 százalékot, a szerbiai első többpárti megméretés kimenetelét idézik, amikor a szocialisták 45 százalékot szereztek. Mikor választasson hát Aleksandar Vučić, ha nem most? Amikor személyes népszerűsége egy híján 70 százalékos. Milošević is megirigyelhetné. Arról nem is szólva, hogy vagy fél tucat kisebb párt csorgó nyállal lesi az alkalmat arra, hogy a haladók uszályhordozója lehessen. Föltéve, ha átlépi a választási küszöböt. De annak is megvan a módja. Erre találták ki a választási koalíciókat. És ha Vučić komolyan gondolja, akkor egy ilyen győzelem után tényleg nagy szolgálatot tehetne az országnak. Mondjuk játszva módosíthatná az alkotmányt, a munkatörvényt, a nyugdíjrendszert. Meghozhatná azokat a fájdalmas intézkedéseket, amelyek nélkül Szerbia továbbra is tengődésre van ítélve. Csak nem biztos ám, hogy megteszi. Mert politikus. Ami olyan fajta teremtmény, amely nem mindig az ország és a nép érdekeit tartja szem előtt. Gyakran fontosabb neki a hatalom birtoklása. Minél tovább való birtoklása. Ezért tesz különbséget a magyar a politikus és az államférfi között. A másodikba beleértendő az önzetlenség, sőt az önfeláldozási hajlandóság is. Nem igazán a XXI. század jellemzője. És ez nem csak Szerbiára érvényes.

Mindegy, tény, hogy az ország erős emberének egyedülálló alkalma van arra, hogy javítson Szerbián. Paradox módon azzal, hogy egyeduralomra törhet. A történelem azonban arra tanít bennünket, hogy az egyeduralmaknak általában gyászos végük van. Amit egy meglehetősen keserű és keserves korszak előz meg. Az is igaz azonban, hogy az Aleksandar Vučić vezette párt ideológiája, ha lehet ilyesmiről beszélni a mai Szerbiában, egy olyan sajátságos ötvözet, amire még nemigen volt példa Európában. Mert magába foglalja a demokraták európaiságát, az LDP liberalizmusát, az SPO hagyománytiszteletét. Csupán a radikálisok szélsőséges nacionalizmusa maradt ki a szerbiai nagy politikai irányzatokból. Tehát annak a pártnak a szellemisége, amelynek Vučić majd másfél évtizedig volt a harmadik embere. Nos róla kell eldönteni, hogy messiást látunk-e személyében, vagy csupán hatalomra vágyó politikust. Aki mögött – és ez nem mellékes tényező – állítólag négyszázezer ember sorakozott fel pártkönyvecskével a zsebében. Abban bízva, hogy ezzel, mármint a párttagsággal megalapozta a jövőjét.

2013. december 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Pár méterre az ígéret földjétől

Egyesek már három éve úton vannak. De mindent elvesztenek: nemcsak a családjukat és a javaikat, hanem >

Tovább

„Magyarország »hihetetlenül goromba« jelöltje a bizottságba”

Ezzel a címmel közölte a Politico amerikai portál európai kiadása Lili Bayer cikkét Várhelyi Olivérről. A >

Tovább

Magyarország immár nem demokrácia

Erre persze jöhet a másik oldal azzal, hogy Karácsony Gergely lett a budapesti főpolgármester. Ám Isztanbult >

Tovább

A halottak nem válaszolhatnak

Schmidt Mária egy államilag finanszírozott rendezvénysorozat kormánybiztosaként ismét azt teszi, amit Orbán Viktor 30 évvel ezelőtt, >

Tovább

Erődemonstráció

A november 7-ére gondosan kitervelt és megrendezett káosz nem volt más, mint a felcsúti nemzetvezető erődemonstrációja, >

Tovább

Önök úgy humanisták, ahogy orbánék krisztusi keresztények

Gyilkolni, kedves Dobrev Klára, nem csak fegyverekkel lehet. Olykor egy-egy szavazat is elég hozzá. Hadd ne >

Tovább

A nagy vonzódás személyes okai

A török üzletember, Adnan Polat boltolt Orbán vejével és rendbe hozatta Gül baba türbéjét. Azon kívül >

Tovább

Mi lett a szabadság új hajnalából

Kína nem halad a demokrácia felé, Oroszország visszatért a tekintélyelvűséghez. Új demokráciák jöttek ugyan létre, de >

Tovább

Az ellenzék káros purifikátorai

Én azt gondolom, hogy nekünk, akik szavazatainkkal segítettük az ellenzéki összefogás győzelmét, bíznunk kell bennük mindaddig, >

Tovább

Többszázezer bevándorló a migránsellenes keleten

Magyarország főként Délkelet-Ázsiára alapoz, de emellett ösztöndíjakkal igyekszik jelentkezőket becsábítani az arab térségből. És a születések-halálozások-elvándorlások >

Tovább

Nincsenek eszközök a gengszter tagállamok megfékezésére

A New York Times pár napja még a csilivili vadonatúj magyar stadionokat állította szembe az ország >

Tovább

A halál csókja

Erdoğan a múlt héten köszönetet mondott Orbánnak a szíriai konfliktussal kapcsolatban nyújtott támogatásáért. Ez halálos csóknak >

Tovább