2024. április 29. hétfő
Ma Péter, Katalin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Messiás

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Messiás
Tégla (MiguelRosa Újvidék közelében készült fotója)

Az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése csak növelheti a Szerb Haladó Párt népszerűségét, amely az itteni politikai életben példátlan. Nem is az elragadtatottság az, ami az emberek eszét és kezét irányítja a szavazáskor, hanem a remény. A messiásba vetett bizalom. Karácsonyok jönnek, ilyenkor szokott érkezni a megváltó. Nem lepne meg, ha addig a „másik” karácsonyig, az ortodoxig, amit ugye január 7-én ünnepelnek, eldőlne, hogy a haladók elnöke engedett a párt nyomásának és belement a rendkívüli választások megtartásába. Vagy a „szerb újév” január 13-a táján jelentené be, nincs más hátra, kénytelen megméretni politikai súlyát. Persze logikusabb lenne, ha megvárná az SNS tisztújító közgyűlését, amelyet január 25-ére hívtak össze, és az ottani döntések után vagy szellemében cselekedne. Bár épp a minap jelentette ki, hogy a tisztújítás nem a rendkívüli választások előszele. De mondta azt is, hogy addig nem lehet nyugodtan dolgozni, amíg valaki megkérdőjelezi legitimitását. Mármint a pártjáét. Csak attól tartok – tette hozzá -, hogy afféle „fogjatok le, mert agyonütőmről” van szó az ellenzék részéről, amely közben azért imádkozik, hogy semmiképpen se legyen megméretés. Minden esetre a döntést már nemigen lehet halogatni, ha a belgrádi helyhatósági választással egyidejűleg akarják megtartani az előrehozott parlamentit.

Mert ilyen mutatókkal nemigen rendelkezett párt az utóbbi 20 év során. Az SNS majd 40 százalékos népszerűséggel játszi könnyedséggel gyűrhetné maga alá nem csak az ellenzéket, hanem a mostani hatalmi koalíció másik pártját is. A haladók legutóbbi választási eredményei, amelyek helyenként meghaladják az 50 százalékot, a szerbiai első többpárti megméretés kimenetelét idézik, amikor a szocialisták 45 százalékot szereztek. Mikor választasson hát Aleksandar Vučić, ha nem most? Amikor személyes népszerűsége egy híján 70 százalékos. Milošević is megirigyelhetné. Arról nem is szólva, hogy vagy fél tucat kisebb párt csorgó nyállal lesi az alkalmat arra, hogy a haladók uszályhordozója lehessen. Föltéve, ha átlépi a választási küszöböt. De annak is megvan a módja. Erre találták ki a választási koalíciókat. És ha Vučić komolyan gondolja, akkor egy ilyen győzelem után tényleg nagy szolgálatot tehetne az országnak. Mondjuk játszva módosíthatná az alkotmányt, a munkatörvényt, a nyugdíjrendszert. Meghozhatná azokat a fájdalmas intézkedéseket, amelyek nélkül Szerbia továbbra is tengődésre van ítélve. Csak nem biztos ám, hogy megteszi. Mert politikus. Ami olyan fajta teremtmény, amely nem mindig az ország és a nép érdekeit tartja szem előtt. Gyakran fontosabb neki a hatalom birtoklása. Minél tovább való birtoklása. Ezért tesz különbséget a magyar a politikus és az államférfi között. A másodikba beleértendő az önzetlenség, sőt az önfeláldozási hajlandóság is. Nem igazán a XXI. század jellemzője. És ez nem csak Szerbiára érvényes.

Mindegy, tény, hogy az ország erős emberének egyedülálló alkalma van arra, hogy javítson Szerbián. Paradox módon azzal, hogy egyeduralomra törhet. A történelem azonban arra tanít bennünket, hogy az egyeduralmaknak általában gyászos végük van. Amit egy meglehetősen keserű és keserves korszak előz meg. Az is igaz azonban, hogy az Aleksandar Vučić vezette párt ideológiája, ha lehet ilyesmiről beszélni a mai Szerbiában, egy olyan sajátságos ötvözet, amire még nemigen volt példa Európában. Mert magába foglalja a demokraták európaiságát, az LDP liberalizmusát, az SPO hagyománytiszteletét. Csupán a radikálisok szélsőséges nacionalizmusa maradt ki a szerbiai nagy politikai irányzatokból. Tehát annak a pártnak a szellemisége, amelynek Vučić majd másfél évtizedig volt a harmadik embere. Nos róla kell eldönteni, hogy messiást látunk-e személyében, vagy csupán hatalomra vágyó politikust. Aki mögött – és ez nem mellékes tényező – állítólag négyszázezer ember sorakozott fel pártkönyvecskével a zsebében. Abban bízva, hogy ezzel, mármint a párttagsággal megalapozta a jövőjét.

2013. december 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább