2020. október 30. péntek
Ma Alfonz, Zenóbia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Bennfentes

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Bennfentes
Brankica Stanković

A B92-es televízió legendájával, Brankica Stankovićtyal ismerkedhettek a belgrádi könyvvásáron azok, akik szombaton délután látogattak a rendezvényre. Csak abban reménykedek, hogy a kollégák közül sokan ott voltak. Nem azért, hogy lássák a fiatal kolleginát, hanem hogy megvegyék és el is olvassák ominózus könyvét. Amelyben a nem csak a Szerbiában nagyon híres Insajder műsor kálváriáját írja le tömör, célratörő mondatokban, a legtöbb esetben érzelmektől mentesen, olyan újságírói stílusban. Az irodalomhoz is szokott tollforgató ízléséhez mérten talán túl célratörően, túl érzelemmentesen. Nyilván szándékosan, ezzel is jelezve, hogy inkább kordokumentumot akart letenni az asztalra, a szerbiai társadalom kórképét. Amely olyan, amilyen.

De adott ennél sokkal többet is. Erkölcsi és etikai tankönyvet magatartásból, kézikönyvet szakmai becsületből, segédkönyvet kiállásból. Emberiből meg szakmaiból egyaránt. Olyasmiből, ami már rég csak naiv, gyerekes, a valóságtól elrugaszkodott, a szakmai fejlődés pubertáskorában megrekedt újságíróként nyilvántartott kollégák fejében él, jobbára ott is csak mint homályos álom, ködbe vésző emlék. De térjünk vissza a kórképhez. Nyilván senki, vagy csak igen kevesen gondolják azt, hogy 9 éve, az Insajder indítása óta sokat változott volna ez a Szerbia. Hogy más erők és érdekek vezérelnék a társadalmi mozgásokat. Még a politikai és a háttérből irányító oligarchák sem cserélődtek ki. Ugyanazokat a politikusokat halljuk nap mint nap, legfeljebb most ellenzéki pozícióból támadva vagy védekezve. Vagy éppen a hatalmiból hozsannázva. Pedig aki annak idején végignézte ezeket a műsorokat vagy most módszeresen átrágja magát Brankica Stanković könyvén, tehát aki megismerkedik a kórképpel, az rájön, hogy tényleg a korrupció és a szervezett bűnözés melegágyában élünk. Ahol összefonódik az oligarchák és a politikusok világa. Ahol az érdekeken kívül semmi, de semmi nem érdekli a politikus– meg üzletembert. Jól felfogott csörgő „eszmékben” kimutatható érdek. Amit most már lassan nem is titkolnak politikusaink. Rájöttek, hogy úgysem lehet. Mert állandóan a nyilvánosság előtt vannak. Hála az általuk, na meg a mentoraik – régen mecénásoknak nevezték őket –, de az egy más világ volt, amelyben a művészeket díjazták az akkori közéleti hatalmasságok – tehát folyamatosan ki vannak téve a közvélemény nagyon változó ítéletének az általuk irányított sajtó révén. Amely sajtó köszönő viszonyban sincs azzal az újságírással, amelyet az említett Brankica Stanković és az Insajder személyesít meg. Ezúttal nagyon találó ez az éppen az itteni politikusok által közhellyé koptatott „köszönő viszonyban sem” szókapcsolat, mert odáig fajult a helyzet, hogy a kollégák a szó szoros értelmében elfordítják a fejüket azoktól, akik a másik táborba tartoznak. Pedig egyik sem jobb a Deákné vásznánál. Csupán abban különböznek, hogy az egyik ezt, a másik azt a tábort szolgálja. Hűen, hívebben a kelleténél. Vidáman csaholva követve a kiválasztott politikust minden újabb kalandjába, politikai flörtjébe. Lesve az odadobott csontot, amin esetleg lehet marakodni. Bár az okos és jó gazda szépen megosztja a jutalomropit a házi kedvencek között. És odasuhint – keményen – a környéken ólálkodó, idegennek tartott betolakodóra. Meg kell védenie a falkát az alfahímnek. Meg rendet is kell tartania benne. A falkában mindenkinek megvan a helye, az elsőtől az utolsóig. Aki ezen változtatni próbál, általában meglakol. Csak a falkavezér cserélődik olykor, de azt kemény, leggyakrabban végzetes harc előzi meg.

Valahogy így működik ez ebben a szerbiai politikai üzletemberi falkában is. Aki megpróbál rajta változtatni, pórul jár. És az is, aki a falka belső rendjét, működési szabályzatát igyekszik a világ elé tárni. Ezért kell Brankica Stankovićnak már évek óta állandó állambiztonsági felügyelet alatt élnie. És félnie, mert mint ahogy azt megmagyarázták neki, azok, akiknek tevékenységével kárt okozott, nem felejtenek. A játék nem babra megy. Akkor sem arra ment, amikor az oligarchák meg a politikusok befolyást meg vagyont szereztek és akkor sem, amikor törvénybe ütköző, de legalábbis a köz érdekei elleni cselekedeteiket megpróbálta valaki felfedni. Majd ha egyszer változik valami az itteni társadalmi rendben, módosulnak a falka belső szabályai – ez pedig csak hosszas evolúciós folyamat eredményeként történhet meg – akkor lehet, hogy módosul az itteni újságírás is. És nem jutnak Brankica sorsára azok, akik megírják az igazat.

2013. október 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Brüsszelnek nincs választása: bemegy Orbán utcájába

A 27-ek együtt találták ki az alapot és az csak akkor kezdheti meg működését, ha minden >

Tovább

Orbán csak blöfföl

Amikor az újjáépítési csomag, illetve a következő költségvetés megvétózásával fenyegetőzik. Elemzésében a főváros brüsszeli képviseletének vezetője >

Tovább

A képzelt pszichiáter

Nincs abban semmi meglepő, hogy Semjén önmagához, mentalitásához és világlátásához abszolút következetesen a cári Oroszország és >

Tovább

Választások utáni válság lehetséges Amerikában

Timothy Garton Ash a Financial Times-ban azt tanácsolja, hogy a demokratikus világ készüljön fel, mert az >

Tovább

A média visszalengyelesítése magyar módra

A Washington Post szerkesztőségi állásfoglalásában arra figyelmeztet, hogy a lengyel kormány módszeresen zárkózik fel a magyar >

Tovább

Az echte magyar keresztény-úri polgárság

Azon tűnődöm, vajon mit szólnának ahhoz ezek a keresztény-konzervatív polgárok, ha például a Bogár Lászlót (korábban >

Tovább

Zenebohóc a szimfonikusok között

A magyarországi olvasó valószínűleg nem ismeri azt a nagyszerű érzést, ami akkor tölti el a szlovák >

Tovább

Orbán ingadozik a korbács és a mézesmadzag között

Az önmagát illiberálisnak nevező Orbán ritkán kerül szembe ilyen fizikai ellenállással, miközben egyre inkább kiterjeszti befolyását. >

Tovább

Libération: A színművészeti egyetemisták nem hátrálnak

Karsai György, aki két évtizeden át volt az iskola tanára, ahhoz hasonlítja a helyzetet, mintha egy >

Tovább

Orbán emeli a tétet az amerikai elnökválasztásban

A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezető német jobboldali lap ezt azzal magyarázza, hogy a Fidesz közeli sajtó >

Tovább

Jó pár vezető szívná a fogát a világban, ha Trump veszítene

Így Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Törökország, Kína, Oroszország, Brazília, Izrael, valamint Magyarország és Lengyelország első embere. Sok kormány >

Tovább

Tűz alá került Orbán Viktor

A koronavírus második hulláma egyre súlyosabb következményekkel jár. A miniszterelnök szeretné elkerülni az olyan kemény intézkedéseket, >

Tovább