2020. június 3. Szerda
Ma Klotild, Cecília, Károly névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Jawohl

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Jawohl
(Van-Freischutz illusztrációja)

Mondta szépen a német kancellár, hogy Belgrádnak fel kell számolnia a Koszovóban működő párhuzamos intézményeket. Nem most, még akkor, amikor Boris Tadić volt Szerbia erős embere. Lehetetlen, hogy nem értették meg Angela Merkel szavait, de akkor, az akkori erőviszonyok közepette más volt a prioritás. Mint korábban annyiszor. Nem is lett belőle uniós csatlakozási tárgyalások kezdési dátuma. Pedig milyen jól jött volna. De ugye, az akkori hatalom azzal a jelszóval uralkodott, került kormányzási pozícióba, hogy „Koszovó is, Európai Unió is”. Meg valamiféle párhuzamos vágányokról beszélt nekünk – egy ideig –, amelyeken egymás mellett halad a koszovói meg az uniós csatlakozási szerelvény. Aztán jött a váltókezelő, és ezeket a szerelvényeket egy vágányra terelte. Most folyik az összekapcsolásuk. Hogy egy kompozícióként haladjanak – haladjon. Aztán majdcsak eléri a végállomást. Hogy mikor, az természetesen azon múlik, hogy a lassúbb mennyire engedi. Mindig a leglassúbb vagon az, amelyik meghatározza egy szerelvény haladásának a gyorsaságát.

Most azt mondta ugyanaz a német kancellár – a következő is ezt az álláspontot képviseli majd – remélhetőleg ez is világos itt mindenki előtt, tehát azt monda Németország miniszterelnöke, hogy Szerbia januárban kezdhetné meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, azt követően, hogy a(z akkor már)

28-ak állam- és kormányfői decemberben megerősítik: Koszovóban alkalmazzák a brüsszeli megállapodást. Kétségtelen, hogy az utóbbi hónapokban Belgrád és Pristina határozott haladást ért el a kapcsolatok normalizálásában. Az is kétségtelen, hogy az egyezményt vére kell hajtani – szögezte le a kancellár a Bundestag csütörtöki ülésén. A folyamat nem állhat le, Szerbia uniós csatlakozásáig teljesem rendezni kell a Koszovóval való kapcsolatokat. Magyarán Szerbiának addig így vagy úgy, de el kell ismernie új déli szomszédjának a függetlenségét. Mert a német parlament feltételei között szerepel az is, hogy Belgrádnak szerződésben kell kötelezettséget vállalnia arra, hogy a csatlakozás után nem fogja akadályozni Pristina uniós közeledését. Ami, ugye, mégiscsak valamiféle írásos elismerés lesz, még akkor is, ha ezt itt másképp nevezik. Mert az Unióba csak független államok léphetnek be. Addig azonban még sok víz lefolyik a Dunán meg az Ibaron is. Az utóbbin decemberig meg kellene nyitni azt a hidat, amely már évek óta nem összeköti, hanem elválasztja Kosovska Mitrovica északi, szerblakta és déli, albán részét. Az ottani szerbek által emelt torlaszok révén. Nem lesz ez sem egyszerű, mint annyi más ennek a brüsszeli megállapodásnak az érvényesítése során. Persze Belgrádnak azért vannak eszközei, amelyekkel kezelni tudja, tudná az észak-koszovói nemzettársak viselkedését. Alkalmazásuk esetén azonban kiszámíthatatlanná, ellenőrizhetetlenné is válhatnak az események.

De térjünk vissza a berlini-brüsszeli reagáláshoz. Mit is üzent az ilyen döntéssel Európa? Először is azt, hogy Belgrád, tekintet nélkül az elmúlt év eredményeire, még mindig nem nyerte el a föltétlen bizalmat. Az utóbbi 2 évtizedben a világ megtanulta a leckét. Európának vannak olyan részei, amelyekben nem az adott szóra, hanem a tettekre kell figyelni. Az egyik ilyen bizonyítottan a kontinens délkeleti része. Nem csak Szerbiára vonatkozik ez. Elég, ha a görögországi állapotokra gondolunk, ahonnan hamis jelentések érkeztek Brüsszelbe. Románia, Bulgária esetében sem úgy zajlik minden, ahogyan azt annak idején elképzelték. Ilyen az, amikor a politika erősebb a nehézkes, de jól átgondolt szabályoknál. De maradjunk Szerbiánál. Olyan állam, amelyben problémák vannak, ugyancsak nemkívánatos az Unióban. Ciprus esete, az ottani görög-török viszályból eredő nehézség elegendő figyelmeztetés. És még valami. Itthon is akad tennivaló, olyan, amelynek az elvégzése nélkül csak sóvároghatunk meg elégedetlenkedhetünk. Az egyik az igazságügy reformja. De ide sorolják a kisebbségvédelmet, a befektetők biztonságának és nem utolsó sorban a sajtószabadságnak a szavatolását. Lesz itt még dolog! Jawohl!

2013. június 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A külföldi sajtó Trianonról

Más államok is rákényszerültek a történelem során, hogy megváljon területük és lakosságuk nem kis hányadáról, ám >

Tovább

A hetvenhatodik napon

Mert mostantól – a hatalmi eliten kívül – mindenki rosszabbul fog élni. Nem kicsit, hanem nagyon. >

Tovább

Koronokraták – Orbán és a többiek

Jelen van az elengedhetetlen erőszak is, csak nem nyíltan, hanem a patrónus uralma alatt tartja a >

Tovább

Nem, Kína nem vette meg Kelet-Európát

Bár Közép- és Kelet-Európában egyes kormányok Pekinget pártolják, ezeket a hatalmakat messze nem nemzetközi, hanem hazai >

Tovább

A levélírás műfaja

Ez igenis demokrácia a javából! Ehhez fogható emberszerető, kényeztető, bársonyosan simogató gesztusok legfeljebb a demokrácia olyan >

Tovább

Járvány után, választás előtt

Tűzoltó leszel s katona, vadakat terelő juhász… J. Attila ezt ma úgy írná, közmunkás leszel s >

Tovább

Egy Orbán-utód

Naponta teszik ki a közösségi oldalra, miként pattan be a helikopterébe – úgy használja, mintha a >

Tovább

Orbán Viktor avagy a hatalom megkeményedése

Orbán 10 éves uralkodása után Magyarország minden eddiginél jobban megosztott. Bíró-Nagy szerint a politikus a vidéki, >

Tovább

Mi forog kockán?

A Covid-19 olyan humanitárius katasztrófa, amelyet 1945 óta nem látott a világ. Egyben éles fényben mutatta >

Tovább

Orbán Viktor mint ma született bárány

Magyarország mint vegytiszta jogállam? Budapest most ezt a képet igyekszik terjeszteni magáról, ám igazából rossz bohózatot >

Tovább

A német kétszínűség

Németországban a Telekom lengeti a szivárványszínű zászlót, Magyarországon azonban hallgat, mert így kívánják az üzleti érdekei, >

Tovább

„Orbánnal szoros kötelékben”

Ez a címe a Frankfurter Rundschau cikkének a szlovén kormányfőről, miután Ljubljanában az ellenzék 10 ezres >

Tovább