Ma Gabriella, Johanna, Franciska névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Fenyőfa illata: Erdély
Interjú Sütő Andrással karácsony előestéjén
Sütő András az egyetemes magyar irodalom egyik kimagasló egyénisége, író és drámaíró, aki a kisebbségi sorsot emberi és közéleti példamutatással vállalta. Az Anyám könnyű álmot ígér szerzője a véres marosvásárhelyi eseményekben súlyos szemsérülést szenvedett, azóta többször megműtötték. Jelenleg Budapesten piheni az operáció fáradalmait, s ott várja a karácsonyi ünnepeket. Kérésünknek azonban örömmel tett eleget, így készült el ez az alkalmi telefonbeszélgetés.
– Európa közvéleményét megdöbbentette a hír, hogy Önt és Tőkés Lászlót a román hatóságok perbe akarják fogni. Ugyanakkor felröppent az a híresztelés is, hogy Ön emiatt nem fog visszatérni Erdélybe. Mi igaz mindebből?
– Ebből annyi igaz, hogy március óta a román sajtónak egy elég jó része hazugságokkal, rágalmak áradatával próbálja a márciusi pogrom ténybeli igazságait elfedni és lehetetlenné tenni az események objektív vizsgálatát és előterjesztését. Ilyen formán került sor arra is, hogy a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi vezető csoportja megpróbál most az áldozatokból vádlottakat teremteni, illetve – úgymond – vádlottakat igazolni a világ felé. Tehát, így került sor személyemre is, amidőn a március 19-ei események kapcsán a Vatra Romaneasca illetékes csoportja Ion Creciu tábornok személyében és aláírásával bűnvádi eljárást próbált indítani ellenem, mint olyan személy ellen, aki kirobbantotta a vásárhelyi konfliktusokat. Miután mi senkit nem támadtunk meg, sőt ellenkezőleg: megakadályoztuk a magyar tömegek kivonulását az utcára, hogy ne támadjon nagyobb vérontás; jómagam békítő, és a két nép közös érdekeit hangoztató beszédet tartottam. Megpróbálták mindennek az ellenkezőjét a bíróság elé vinni. Ebből folytatódik most már az a gyalázatos sajtókampány, amelyet Tőkéssel egyidejűleg ellenem is folytat a román fasisztoid sajtó. Ez ellen támadt Európa-szerte, főleg kulturális körökben, nyilvánvalóan indokolt tiltakozás és felháborodás.
A másodikként elhangzott kérdésre: természetesen rémhír. Én most kényszerűleg, orvosi kezelés és újabb két szemműtét miatt tartózkodom jelenleg is Budapesten. Idén háromszor is otthon jártam, és természetesen elviseltem a fenyegetettségnek, az otthoni veszélyes állapotnak minden keserű napját és óráját, de álmomban sem jutott eszembe megtagadni Erdélyt, a szülőföldemet, az erdélyi és a romániai magyarságot
– Csütörtökön este tért vissza Marosvásárhelyről. Milyen karácsony elé néz az erdélyi magyarság?
– Sajnálatos módon igen szomorúságos ünnep elé néz most a romániai magyarság is. Azért mondom, hogy a romániai magyarság is, mert a jelenlegi gazdasági állapotok közepette az egész román népet sújtja az a szörnyűséges örökség, amelyet át kellett vennie a Ceausescu-féle diktatúra megdöntése után. Egyrészt az általános szegénység és áruhiány miatt szenved az ország egész lakossága, románok, magyarok éppen úgy, mint bármilyen más nemzetiséghez tartozó polgárok. Másrészt viszont nagyon szomorúságos a romániai, az erdélyi magyarság karácsonyi ünnepe, mert az imént említett folyamatos uszítás következtében a nacionalista és főleg magyarellenes izgatás és a minden elképzelést felülmúló hazugságáradat folytán ez a magyarság állandó veszélyben él, és szinte minden nap ki van téve félrevezetett, fasisztoid csoportok támadásának A szent ünnep éjszakája sajnálatos módon a félelem és a terror légkörében fog lezajlani a vegyeslakta vidékeken.
– Ebben a kényes helyzetben, amelyben Románia és a romániai magyarság van, hogyan látja az elkövetkező év, évek feladatait?
– Nagyon nehéz erről úgy vélekedni, hogy röviden és tömören foglaljuk össze mindazt, ami ezzel kapcsolatos. Ezért én most csak annyit mondhatok, hogy Romániában egyre nyilvánvalóbban társadalmi-politikai feszültségek jellemzik a közéletet, az állam egész mostani állapotát. De nem lehet tudni, hogy a kialakuló konfliktusok közepette milyen erők tudnak meghatározó módon változtatni az ország jelenlegi politikai állapotán mindenekelőtt Ebben a romániai magyarság – ahogy tapasztalhattam egyrészt a sajtó útján, másrészt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőivel folytatott beszélgetéseim alapján – megpróbálja a lehető legjózanabb módon kiértékelni ezt az abszurd helyzetet és természetesen minden erejével azokat a román politikai köröket támogatja, amelyek határozott jelét adják annak, hogy szembeszegülnek a Ceausescu-féle politikai és terrorisztikus örökséggel, és amelyek a mostaninál valóban elfogadhatóbb jogi viszonyokat tudnának teremteni és egyúttal nyilvánvalóan – legalább részben – hajlandók elfogadni az európai demokráciák követelményeit
– A romániai, erdélyi szomorú tapasztalatok birtokában, milyen üzenetet küldene a demokráciába vezető zűrzavaros úton éppen csak elindult vajdasági magyarságnak?
– Üzenni nem üzenek semmit, ezt Kossuth Lajosnak tartom fenn, ez a hely az ő joga volt, és az ő joga maradt, hogy „Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje”. Sokat is szenvedtek szegény székelyek, amikor ezt énekelték. Én inkább kívánságot fogalmaznék meg. Azt a kívánságot, hogy mivel hasonló, ha nem is mindenben azonos kisebbségben levő magyarságról van szó, mindazt, amit magunknak kívánok, erdélyi magyaroknak, tehát: a teljes, tökéletes egyenjogúságnak európai szintű megvalósítását, ezt kívánom teljes szívemből sorstársaimnak, a vajdasági magyaroknak is. Kívánom, hogy a naponta elszenvedett kudarcok keserű tapasztalatával sem, ennek ellenére se adják fel azt a küzdelmet, amelyet ők is elindítottak a maguk – számomra még sajnálatos módon elég ismeretlen – világában. Kívánom nekik, hogy együttesen és minden kisebbségi magyarnál együtt álmaikat '91-ben legalább részben megvalósítsák.
– Szándékozik-e visszatérni Romániába, vagy Magyarországon marad?
– Természetesen vallom azt amit írásban és szóban nemegyszer megfogalmaztam, hogy Erdélyben akarok élni, munkálkodni mindenekelőtt íróként, de közösségi emberként is – ahogy lehet, és amint lehetséges. Én ezt vallom annak ellenére is, hogy a gondolataim megfogalmazása és közzététele miatt a szememet kiszúrták az orvgyilkosok. Mindennek ellenére vállalni kell ezt a sorsot, mert hiszen nem csupán sebesültjei vannak az erdélyi magyarságnak, hanem halottai is. Ezeknek a halottaknak az emléke is kötelez arra, hogy amíg lehetséges a küzdelem a romániai magyarság egyenjogúságáért, addig azt folytassam magam is. Természetes, hogy nem tudom, meddig kényszerülök távol maradni. Egy január elejei bostoni és egy későbbi németországi szemműtét áll előttem, és az egészség visszanyerésének igen homályos ígérete. De ennek ellenére remélem, hogy legalább részben visszanyerem a képességemet, amit haza akarok vinni Marosvásárhelyre, és amit ott akarok tovább hasznosítani, ahol eddig is éltem.
– A vajdasági közvélemény is szorongva követte egészségi állapotának alakulását, és szeretné tudni, milyen új Sütő-művekre számíthat?
– Próza, dráma, esszé és napló az, amit elkezdtem és kényszerből abbahagytam. Ez vár rám, és ezeket a megtervezett, félig-meddig be is fejezett munkákat szeretném megjelentetni az elkövetkező esztendőkben. Ehhez kellene a nyugalom, az kellene, hogy legalább otthon, Marosvásárhelyen vagy sikaszói kicsiny házamban legalább néhány hétre asztalhoz tudnék ülni. Ez az álom, amelyet kergetek, és amely engem arra késztet, hogy lehetőleg minél hamarabb hazatérhessek.
– A vajdasági olvasók nevében is köszönöm a beszélgetést, és azt a bizonyos „könnyű álmot” kívánom a karácsonyi ünnepekre.
– Én is ezt kívánom viszont minden korok minden olvasójának: szép karácsonyt és boldogabb új esztendőt.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
“Soha sem késő”
Az új Bizottság demokráciáért és jogállamért felelős biztosa bejelentette: hajlandó esélyt adni az Orbán-kormánynak, hogy az >
Miért kezd ideges lenni Orbán Viktor tábora
A Die Presse szerint, mert a Tisza Párt most először határozottan vezet a Fidesz előtt az >
Valóban csak a gazdaság?
A világszerte keletkező háborús gócok még jobban megrendítik a biztonságérzetet. 1939 előtt erre ugyanazt a „békét >
Trump nevetséges állásfoglalása
Nevetségesnek minősítette Donald Trump Szíriával kapcsolatos állásfoglalását a New York Timesban Thomas Friedman kommentátor, aki háromszor is >
Ki veszi át Szíria irányítását?
Az Economist elemzése azt latolgatja, vajon ki veszi át Szíria irányítását, miközben egyáltalán nem biztos a >
Mindenszentek napja Újvidéken
A végtelenül cinikus hangnem, mellyel az államfő a határozottan fellépő tüntetőket illette, mindenesetre valóságos tendenciára mutat >
A szír polgárháború tétje az, ki uralja az egész Közel-Keletet
Ezt állapítja meg Neil MacFarquhar, aki csaknem 30 éve dolgozik a New York Timesnál. Hogy a lázadók >
Az Orbánt váltó lengyelek vissza tudnak-e térni a normális állapotokhoz
Sokak szerint Magyarország minden idők legrosszabb uniós elnökségét produkálta a most véget érő félévben, de az >
Hogyan borít Orbán kihívója
Magyarországon eddig két dolog volt biztos: a halál, és hogy Orbán győz. De csak eddig volt >
Lehet, hogy Meloni lesz Európa aduásza Trumpnál
Bármennyire is úgy gondolja Orbán Viktor, hogy ő az amerikai politikus magától értetődő ideológiai szövetségese. Az >
A merkelizmus tragédia Trump és Putyin korában
Ezt fejti ki a volt kancellár most megjelent emlékiratai kapcsán Andreas Kluth, aki bevallja: annak idején >
Ez már nem a gyerekekről szólt
Veszíteni rossz. Aki folyton veszít, megsebzett lélekkel létezik, úgy él, mintha véget nem érő sötétség venné >