Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Az orosz elnök Ukrajnán akarja leverni a moszkvai támadást
Hiába jelentette be az Iszlám Állam, hogy emberei öltek meg több mint száz fiatalt abban az akcióban, amelynél véresebb jó két évtizede nem volt az orosz fővárosban. Hasztalan volt az amerikai figyelmeztetés is. Charles Lichfield, a washingtoni Atlanti Tanács vezető munkatársa szerint nyilvánvaló, hogy a Kreml a drámát összefüggésbe kívánja hozni a háborúval. Az eltelt évek eseményei azt támasztják alá, hogy ilyen esetekben Putyin rendszerint keményen visszavág. Ezt volt a Prigozsin-féle puccskísérlet után, valamint akkor is, amikor két évtizede muzulmán fegyveresek elfoglaltak egy zsúfolt színházat.
Most idáig 133 halottról tudunk, de az államfő csak 24 óra elteltével reagált nyilvánosan, noha az Iszlám Állam fényképet tett közzé a tettesekről. Ám amit mondott, azzal leginkább az agressziót igyekezet alátámasztani. Moszkva azt állítja, hogy nem készül újabb mozgósításra, habár igen nagy szüksége volna az erősítésre. De a csapatait inkább az közös ellenség ellen kellene felsorakoztatnia. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
Április 6-án ismét megmérkőzik a két fő esélyes a szlovák elnökválasztáson, amelynek az a tétje, hogy az ország az orbáni vagy az európai úton megy-e tovább. A volt külügyminiszter, Korcsok rácáfolt a várakozásokra és 42 %-ot szerzett, míg nagy riválisa, Pellegrini, a populista Fico szövetségeseként 37 %-ig jutott.
Az első helyezett nem kér a Kremlből, vetélytársa viszont kifejezetten Moszkva-barát. Az erőpróbát széles körben úgy tekintik, hogy megmutatja, Magyarország nyomába szegődik-e Szlovákia, vagy inkább megmarad a Nyugat szövetségesének.
Az államfői tisztség többnyire ceremoniális, de eddigi gazdája, Caputová – Ukrajna szilárd támogatója – keményen próbált közbelépni, nehogy Fico ugyanarra az ösvényre térjen rá, mint Orbán, aki eltávolította országát a NATO-tól, Moszkva rokonszenvét keresi, keményen átvette a sajtó ellenőrzését, továbbá korlátozta a bíróságok függetlenségét.
A szavazatok nagy részének összeszámlálása után kialakult eredmény csapás a kormányfő számára, mert ő abban bízott, hogy Pellegrini kenterbe veri ellenfelét. Ha viszont utóbbi nyer a 2. menetben, akkor a hatalom előreláthatólag szabad kezet kap, hogy meggyengítse az igazságszolgáltatást és harciasabb legyen az EU-val szemben a háború ügyében.
Az elnöki hivatal idáig ellensúlyt jelentett, így Fico eddig nem akadályozta Ukrajna megsegítését, nem úgy, mint Orbán. Továbbá a szlovák politikus nem állt össze a magyar vezetővel sokkal nagyobb európai államok ellen.
Pellegrini április 6-án profitálhat abból, hogy a NATO-ellenes nacionalista, Harabin lett a 3., 12 %-kal. Ő azt ígérte, hogy megvédi a hagyományos nemzeti értékeket a melegektől és a migránsoktól, és szorosabb viszonyt alakít ki Moszkvával. Ám a politikus mind Korcsokot, mind az újdonsült 2. helyezettet liberálisnak minősítette, így hívei közül lehet, hogy legközelebb sokan otthon maradnak, tehát nem voksolnak.
Ha Korcsok, Caputová szövetségese fut be, akkor nagy valószínűséggel marad a jelenlegi patthelyzet a végrehajtó hatalom és az elnöki hivatal között.
Washington Post
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy ha felszámolják a szabadságot Oroszországban, az nem nyújt biztonságot a lakosságnak. Az áldozatoknak és családjaiknak kijár a részvét, hiszen a rokonok ugyanazt a fájdalmat élik át, mint az amerikaiak szeptember 11., illetve az izraeliek október 7. után. Ártatlan emberekkel végzett a fanatikus erőszak.
A merénylet rávilágít, hogy az iszlám szélsőségesek jelentette veszély egyáltalán nem múlt el, noha az Iszlám Államot felmorzsolták Irakban és Szíriában az amerikaiak és szövetségeseik. Az állásfoglalás csak helyeselni tudja, hogy az amerikai hírszerzés profi módon kiderítette, mire készülnek a merénylők, no meg azt is, hogy erkölcsi alapon kötelességének érezte tájékoztatni Oroszországot.
Viszont érthetetlen Putyin reakciója, hiszen lesöpörte az asztalról a figyelmeztetést. Úgy értékelte, hogy az provokatív és valójában zsarolás, aminek a célja, hogy megfélemlítse és megingassa a társadalmat. Mindezt a KGB utódszervezeténél fejtette ki. Viszont a mészárlás arra utal, hogy a sokat magasztalt apparátus kimerült, illetve elvonta a figyelmét az agresszió és kár agyba-főbe dicsérni.
Putyin totalitárius rendszert hozott létre, arra hivatkozva, hogy ha megkérdőjelezhetetlen az uralma, akkor stabilitást és biztonságot élvez a lakosság. Ám most felmerül, hogy a tekintélyuralom megvéd-e bárkit is az elnökön kívül?
Hogy az első nekifutásra a Kreml Ukrajnát tette felelőssé az akcióért, az ügyetlen propaganda volt, Kijev hitelesen cáfolta. Viszont nagy az esély, hogy Putyin most is azt csinálja, amit korábban, a hasonló esetekben: még keményebben lecsap a civil társadalomra és még nagyobb jogkört ragad magához. Továbbá besoroz akár 300 ezer embert. Az a politikus pechje azonban az, hogy ha valaki egyeduralmat honosít meg és netán beüt valamilyen katasztrófa, akkor rajta kívül nincs már, akit felelőssé lehetne tenni érte.
The Times
Ami Moszkva külvárosában a rockkoncert előtt történt, az valóságos lidércnyomás a Kreml számára: közép-ázsiai dzsihadisták hajtottak végre támadást, amikor az orosz vezetés Ukrajnára összpontosít. Putyin ugyanis arra építette uralmát, hogy keményen megvédi Haza Anyácskát, ám hogy nem képes rá, az elkerülhetetlenül meggyengíti a pozícióit – mutat rá Mark Galeotti, aki már több mint 20 könyvet írt orosz témákban. Az Iszlám Állam afganisztáni, illetve közép-ázsiai ága mind inkább Oroszországot veszi célba, mivel szerinte az pont annyira gyűlöli az iszlámot, mint az Egyesült Államok. A rajtaütés igen rossz hír Putyinnak, hiszen éppen véres háborút vív és azt gazdasága alaposan megérzi. És a politikus nem mondhatja azt, hogy egyre javul az életszínvonal, amit idáig cserében kínált, hogy a társadalom ne ugráljon politikailag.
Lehet, hogy most szívesen lecsapna az Oroszországban élő közép-ázsiaiakra, ám szüksége van a térségből származó munkaerőre. Ugyanakkor kénytelen lesz a biztonsági szolgálatok körmére nézni, de azokat nem tekintheti bűnbaknak, hiszen a rezsim alapvető támaszairól van szó.
Reflex-szerűen előkerült az ukrán szál, de az elhárítás inkább az Iszlám Államot okolja. Egyelőre nem látni, hogy a terrorakciót ürügyként használnák fel és újabb tömegeket hívnának be Ukrajna ellen.
Daily Telegraph
Putyinnak fel kell ismernie, hogy nem az igazi ellenséggel szemben harcol, írja Con Coughlin, a jobboldali újság biztonságpolitikai szakértője. Mert lehet, hogy meggyőzte magát, mármint hogy nyugatról jön a fő veszély, ám most bebizonyosodott, hogy az iszlám terroristák sokkal nagyobb fenyegetést jelentenek.
Az elnök 9 éve azért vezényelt csapatokat Szíriába, hogy kiűzzék az iszlám szélsőségeseket, habár leginkább az Asszad-rendszert igyekezett hatalmon tartani. Miután két évvel később befellegzett az országban az ISIL kalifátusának, sajnálatos módon mind Moszkva, mind a világ azt hitte, hogy hanyatlik a szélsőséges milicisták ereje.
Ez belejátszott abba a katasztrofális döntésbe, hogy Amerika kivonult Afganisztánból, így ott a tálibok vették át az ellenőrzést, ők pedig az Iszlám Állam ideológiai eszmetársai. Putyin 3 éve üdvözölte az USA távozását, de ma már biztosan bánja, hiszen hírek szerint a mostani támadók a tálibok védelmét élvezték.
Nyugati hírszerzési források szerint az iszlám terrorhálózatok menedékre találtak afgán földön, viszont már nem lehet értesüléseket szerezni róluk. A Hamász és a többi szélsőséges szervezet ugyanolyan ideológiai alapon áll, mint a tálibok és ezek a csoportok növelik csapásmérő képességüket. Lást október 7-ét. Amúgy a mostani módszer nagyjából ugyanaz volt, mint amit az izraeli civilek ellen vetettek be. Ennélfogva Putyinnak csatlakoznia kellene a nemzetközi erőfeszítésekhez, hogy visszaszorítsák az iszlám terrorizmus veszélyét.
Guardian
Amikor Netanjahu szembeszáll Bidennel és nem enged be sokkal, de sokkal több élelmiszer szállítmányt Gázába, feltárja, hogy Amerika csak korlátozottan képes befolyásolni Izraelt. A hozzáállás persze védhetetlen, ellenben rombolja az elnök választási esélyeit és csupán utat nyit Trumpnak – mutat rá elemzésében Jonathan Freedland, külpolitikai szerkesztő.
Pedig a térségben éhínség fenyeget, ám mivel kiderül belőle, hogy mennyire gyenge az amerikai elnök, az egész világra kihatással lehet. Hiszen a washingtoni kormányzat hónapok óta hiába próbálja jobb belátásra bírni az izraeli vezetőt. Ennek meg egyrészt a 2,2 millió palesztin látja kárát, másfelől pedig Biden, mivel várhatóan sokan nem szavaznak rá novemberben a fiatalok közül – éppen a gázai nyomorúság miatt.
Márpedig az egész republikánus kampány azt próbálja bizonyítani, hogy az elnök nem képes kézben tartani a világ dolgait. Sok elemző szerint azonban az izraeli kormányfő valójában sokkal kezesebb, és csak azért fenyeget Rafah ostromával, hogy nyomást gyakoroljon a Hamászra, illetve legyen ütőkártyája Washingtonnal szemben. Ettől azonban még láthatólag nem siet élelmet beereszteni Gázába, mivel szélsőséges partnerei szerint az valójában támogatás volna a terroristáknak.
Ily módon a Fehér Ház két dolgot tehet: 1. reménykedhet, hogy Katarban eredményt hoznak a tárgyalások, így kiszabadul a túszok egy része és tűzszünetet kötnek, utána viszont nagy számban indulhatnak meg a kamionok az éhezők ellátására. Ám ettől Netanhaju fél, mert közelebb kerülne a nap, hogy felelősségre vonják október 7-éért. Abban bízik, hogy jön Trump és az neki jobb lesz.
2. Ma jár le az a határidő, amelyet az USA szabott, hogy szövetségesei kötelezzék magukat: betartják a nemzetközi jogot, ideértve a humanitárius segélyezést. Ha nem, akkor nem vehetnek amerikai fegyvereket. Ha Netanjahu nem ért a szép szóból, akkor meg kell próbálni keményebb eszközökkel fellépni vele szemben.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >