Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az eddig ismert világnak vége
Áll ez természetesen Oroszországra is. Ebben a helyzetben a későbbi kibontakozás érdekében alapvető, hogy a kormányok tisztességesek legyenek. Mondják meg őszintén az embereknek, hogy kemény idők jönnek, de azt is, hogy kb. meddig. Azt is tisztázni kell, hogy mi jelenti a győzelmet és mi a vereséget. Az orosz középosztály eközben rá fog jönni, hogy Putyin csakis állandó viszályt kínál neki. Az országot sorsát egyetlen ember határozza meg. Senki sem tudja, hogy mi történik, ha ő letűnik a színről. Az elemző kizártnak tartja, hogy Oroszországból nyugati típusú demokrácia lehet, mert túl nagyok a különbségek. De ez nem egyenlő azzal, hogy folyton viszálykodni kell az oroszokkal. Ezért nem kell mindent démonizálni, ami onnan jön. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Figaro
Orbán Viktor lerótta kegyeletét Mihail Gorbacsov ravatalánál, de hivatalos tájékoztatás szerint programjában nem szerepelt találkozó Vlagyimir Putyinnal. (Más források szerint ő volt legmagasabb rangú európai vezető a moszkvai szertartáson – a szerk. megj.) A magyar politikus az egyetlen az EU-ban, aki erősíti a gázipari együttműködést az orosz féllel. Az utazás előtt közvetlenül jelentette be a Gazprom, hogy karbantartási munkálatok miatt ismét leállítja a szállításokat az Északi Áramlat 1-en.
Budapestet és a Kremlt különleges viszony kapcsolja össze. Magyarország 1945 után orosz uralom alá került, majd a megszállók leverték a forradalmat. Orbán azonban fenntartja 56 emlékét. Ugyanakkor a Fidesz a héten hozta nyilvánosságra, hogy pótlólagos gázmennyiséget kap az oroszoktól, miközben a szövetségesek azzal szembesülnek, hogy egyre kevesebb energiahordozó érkezik, illetve hogy teljesen elzárulnak a csapok. 2010 óta a magyar kormányfő szoros kapcsolatokat alakított ki Moszkvával és ezen Ukrajna lerohanása sem változtatott.
Der Standard
Napjaink egyik vezető Kelet-Európa szakértője úgy látja, hogy 6-9 hónapig fog tartani az EU gazdasági háborúskodása Oroszországgal, de a fronton a harcok – változó intenzitással – mennek tovább, és aligha érnek véget békeszerződéssel. A bolgár Ivan Krasztev szerint viszont jelenleg az európaiak gazdaságilag abszolút sebezhetőek. A gázfüggőség felnyomja az inflációt, valamint az energiaárakat. Ennek pedig politikai következményei lesznek. Ezért gondolják az oroszok, hogy ez az a pillanat, amikor meg tudják törni a Nyugatot.
Ennélfogva azt kell bebizonyítani Putyinnak, hogy téved, amikor a másik fél látszólagos gyengeségére alapoz, mert az ellenáll a nyomásnak. Minden háborúban vizsgázik persze az akarat. Moszkva azt hiszi, hogy a fejlett demokráciák hanyatlanak, nem képesek áldozatokat hozni, mert túl önzők stb. A cáfolat persze emberi szenvedésekkel jár, miközben fel kell ismerni, hogy az eddig ismert világnak vége. Áll ez természetesen Oroszországra is.
Ebben a helyzetben a későbbi kibontakozás érdekében alapvető, hogy a kormányok tisztességesek legyenek. Mondják meg őszintén az embereknek, hogy kemény idők jönnek, de azt is, hogy kb. meddig. Azt is tisztázni kell, hogy mi jelenti a győzelmet és mi a vereséget. Az orosz középosztály eközben rá fog jönni, hogy Putyin csakis állandó viszályt kínál neki. Az országot sorsát egyetlen ember határozza meg. Senki sem tudja, hogy mi történik, ha ő letűnik a színről.
Az elemző kizártnak tartja, hogy Oroszországból nyugati típusú demokrácia lehet, mert túl nagyok a különbségek. De ez nem egyenlő azzal, hogy folyton viszálykodni kell az oroszokkal. Ezért nem kell mindent démonizálni, ami onnan jön.
FAZ
A kijevi vereség cáfolja a jelen legveszélyesebb politikai elméletét, mármint az új jobboldal állítását, miszerint a zűrzavaros világban kizárólag a tekintélyelvű államoknak van esélyük, köszönhetően a nacionalista-illiberális ideológiának és az erős vezetőnek. És hogy a vezér teljesíteni tudja küldetését, szó sem lehet a társadalom sokszínűségéről. Ezt vallja Jaroslav Kaczynski és Orbán Viktor, de török és a kínai elnök is. A szakirodalom ismeri az autokratikus előny fogalmát.
Lényege, hogy csakis egy autokrata képes az egészet szem előtt tartani: sok éven át van hatalmon, nem kell ügyelnie a következő választásra, hosszú távra tervezhet, akár áldozatokat is hozhat. Úgy cselekedhet, ahogy azt az államérdek megkívánja. Vagyis jobb minden választott politikusnál. Ezt a típust testesítette meg egészen a közelmúltig Putyin, ám az ukrán főváros alatt kikapott, ha nem is a háborúban, de a kulcsfontosságú csatában.
Éspedig a demokratikus és sokszínű Ukrajnától, aminek legalább 4 oka van:
1. A tekintélyuralom képviselőinek fogalmuk sincs a világról, talpnyalók veszik őket körül, akik a gondokat a szőnyeg alá söprik. Putyin úgy adta ki a támadásra a parancsot, hogy nem volt az összes fontos tudnivaló birtokában. Ráadásul mivel az ilyen oligarchikus rendszerekben az elit a lopásból él, a hadsereg az invázió megindításakor éppen kifosztott állapotban volt.
2. Az autokrácia katonáinak általában nem fűlik a foguk a harchoz, ellenben a demokrácia védelmezői tudják, hogy a sorsuk a tét.
3. A nagy ember mindig kénytelen félni a saját népétől, ezért kénytelen sokat áldozni az elnyomó apparátusra. Csakhogy az a pénz hiányzik a hadseregnek. És mivel Putyin nem mer általános mozgósítást elrendelni, nincs elég katona sem.
4. A tekintélyuralmi rendszerek könyörtelenek, ezért többnyire nem találnak partnereket. Oroszországot sem támogatja egyetlen jelentős állam sem nyíltan. Ukrajna mögött viszont ott áll az USA szövetségi rendszere.
Lehet, hogy az orosz elnök a végén két vállra kerül és akkor oda a nimbusza, de az erős ember mítosza is. Hát, az jót tenne nem csupán Ukrajnának, hanem a demokráciának is.
Washington Post
Kemény idők járnak a világra, ezért különösen figyelemre méltó, hogy Németország egészen valószínűtlen sikertörténetet jelent – hangsúlyozza a neves külpolitikai elemző, Fareed Zakaria. Merthogy egészen különleges a német demokrácia ereje, jellege és vezetése. Ezt támasztja alá Olaf Scholz Prágában elhangzott programadó beszéde, amelyben egyrészt hosszú távra segítséget ígért Ukrajnának, másrészt pedig kiállt az erősebb és egységesebb Európa mellett.
Ez valóban drámai változást jelez, ugyanakkor az 1945 óta egészen következetes berlini Európa-politikának a folytatása. Az ország teljesen elkötelezett a demokratikus és liberális értékeknek és áldozatokra is hajlandó azok érdekében. A németek képezik azt a sziklát, amelyre az új Európa épül. Képzeljük csak el, milyen lenne a világ, ha más lenne a hozzáállásuk!
Putyin hiába fokozza a rájuk nehezedő nyomást, nem engednek neki. Az elején a mostani kancellárt pehelysúlyúnak tartották, aki képtelen Angela Merkel nyomdokaiba lépni, de kezdetben az előző kancellárnak ugyanezt vetették a szemére. Ám azután olyan problémákat oldott meg, mint a több mint egymillió menekült beilleszkedése, minden különösebb gond nélkül. Vagyis lebecsüljük napjaink Németországát és kormányát.
Die Welt
Jaroslav Kaczynski leginkább belpolitikai megfontolásokból, a választások közeledtével ráncigálta elő a követelést, hogy Németország fizessen csillagászati summát, 1,3 milliárd eurós háborús jóvátételt, de pont ilyen okból nem terjeszt elő hasonló igényt Oroszországgal szemben. Pedig a westerplattei incidens után Berlin és Moszkva szinte egyidejűleg rohanta le Lengyelországot. Azaz, mint a lengyel politikusok kiemelik, a két totalitárius rendszert egyformán felelősség terheli a 2. világháborúért.
A PiS bajban van, mert robbannak az energiaárak és igen magas az infláció, ezért keresi a témákat, amelyekkel mozgósíthatja saját híveit. A jóvátétel pont ilyen, a felmérések szerint a polgárok 51 %-a támogatja, azaz nem csupán a kormánypárt tábora. Meg egyébként is a németellenes kampányra lehet építeni, a korábbi tapasztalatok igazolják.
Viszont ugyanezt a hatást nem lehet elérni az oroszellenes politikai hadjárattal, holott a közvélemény ritka mód ellenséges Moszkvával szemben. Csakhogy szinte az összes párt ezen a véleményen van, tehát ezzel a jelszóval nem lehet új rétegeket megnyerni a jobboldalnak. Nem lehet megosztani vele az embereket.
Azon kívül azt is figyelembe kell venni, hogy 1945 után Lengyelország egy része Ukrajnához került, márpedig most nem volna jó ez ügyben összecsapni Kijevvel. Pedig nem kétséges, hogy az ukránok annak idején hozzávetőleg 100 ezer lengyel felkelőt öltek meg. A vitát azonban már rendezték és jelenleg különösen kedvezőtlen volna újraéleszteni. Kaczynski egyébként a minap azt mondta, hogy teljesen felesleges bármiféle jóvátételt is várni Moszkvától, mivel Oroszország nem jogállam.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >