2024. május 9. csütörtök
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A valóság beleköpött a Putyin levesébe

A valóság beleköpött a Putyin levesébe

Putyin nem tudja megnyerni téves és kockázatos háborúját Ukrajnában, így lehet, hogy az a végzetét okozza – írja a Times konzervatív lap kommentárja. A szerző, Edward Lucas, aki jól ismeri Európa keleti felét, rámutat, hogy az elnök elfuserálta az inváziót, de már a tervezés félrement, mert a kiindulópont az volt, hogy egy villámháború után következnek a tárgyalások az ukrán megadásról. Ám a valóság beleköpött a levesbe. Nagyszerűnek bizonyult az ellenállás, az orosz hadsereg viszont már nem szerepelt olyan fényesen. Az eredmény: hatalmas, sőt lehet, hogy végzetes melléfogás. Nagyon úgy néz ki, hogy az elszigetelt és paranoiás vezető bedőlt a saját propagandájának. Nem jött be, hogy a félelem majd megosztja a Nyugatot. A kiváltó ok nélkül elrendelt hadművelet láttán a demokratikus közösséget egybeforrasztotta a felháborodás. Özönlik a segítség, a fegyvereket is beleértve, nem utolsósorban Németországból. Az orosz erők fölényben vannak, harci morálban viszont elmaradnak a másik oldaltól. Megszállóként és nem felszabadítóként érkeznek.

A Kreml harci gépezetének kudarca egyértelmű, ez látszik azon, hogy nincs elég üzemanyag és lőszer, rosszul bánnak a katonákkal és nehézkes a felszerelések karbantartása.

A harcosoknak azt mondták, hogy gyakorlatra mennek, ehhez képest nagymamákat lőnek le, óvodákat bombáznak és városokat támadnak, amelyek tömve vannak pont olyan emberekkel, mint ők maguk. Amikor fegyvertelen civilek állnak a harckocsik útjába, utóbbiak vagy megállnak, vagy elkanyarodnak.

Nem kizárt, hogy Putyin elfoglal vagy megsemmisít egy-két várost, de nem kényszeríti térdre az országot. Egyre kevesebb a választási lehetősége. Meghátrálni nem tud. A tűzszüneti tárgyalások is a gyengeséget sugallják. Azaz vagy belenyugszik a költséges patthelyzetbe, vagy fokozza a háborút. Tehát nyíltan is parancsot adhat a polgári lakosság elleni támadásra. Mindkettő azzal jár, hogy elszigetelődik külföldön, odahaza pedig megcsappan a tekintélye.

A törésvonalak már látszanak, Örményország, Kazahsztán nem állt oda mellé, a Nyugat viszont végre célba veszi a kimenekített orosz vagyonokat. A súlyos gazdasági gondok az elnök hatalmának egyik pillérét: a stabilitást fenyegetik. Most már csak a félelemre építhet. Az pedig törékeny alap egy ekkora, jól képzett országban. Az engedetlenség ragályos lehet. Egyre több a tüntetés. Be lehet zárni sok ezer tiltakozót, de százezreket már nem. A fokozódó elnyomásnak nagy ára van.

A mind nagyobb elnyomással közeleg a vég. Palotaforradalom, vagy népfelkelés formájában. Az pedig veszélyes, mert a sarokba szorított Putyin hajlandó veszedelmes kockázatokat vállalni, amint arról a minapi kirohanása árulkodik a nukleáris fegyverek bevetése ügyében. De még ennél is szörnyűbb alternatíva volna, ha legyőzné Ukrajnát. Az ukránok áldozata időt adott a világnak, nem szabad elherdálni ezt a lehetőséget.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Ukrajnában élet-halál kérdése lett a harc a szabadságért, az európai értékekért. Az európai államoknak, illetve intézményeknek eszerint kell kalibrálniuk tetteiket. De az még nem stratégia, hogy újabb és újabb szankciók születnek, továbbá szélsebesen fegyverek mennek az ukránoknak. Ez inkább arról árulkodik, hogy az EU sokáig vonakodott cselekedni. De a mostani bátorság veszélyeket is rejt magában, mert nagyon szűk a mezsgye Kijev támogatása, illetve aközött, hogy Brüsszel ne keveredjen bele egy olyan háborúba, amelyet aligha lehet megnyerni.

A földrészre felelősség hárul, hiszen atomcsapás fenyeget, ha a Kreml ura elborul.  De Európát leginkább akkor veszik komolyan Moszkvában, Pekingben és Washingtonban, ha legerősebb állama, Németország gyorsan kiszabadul Putyin és az orosz gáz fogságából és ismét ütőképes hadsereget alakít ki.

Az ukrán uniós felvétel ügy jelkép, hiszen az országban nemigen érvényesül a jogállamiság, viszont nagy a korrupció. Előbb inkább a nyugat-balkáni jelentkezőket kellene befogadni. De hogy taggá nyilvánítsák a keleti országokat, nehogy azok orosz vagy kínai befolyás alá kerüljenek, nos, ahhoz radikálisan át kellene alakítani az EU-t. Ideértve, hogy fel kell adni az egyhangú döntéshozatal elvét. Arról viszont a magyar és a lengyel kormány nem szívesen mondana le.

A menekültek befogadásánál éppen e két államra hárul a fő teher, de ezek után mindkettő öntudatosabban fog fellépni a jogállami vitában. Egyáltalán meg lehet oldani ezeket az ellentéteket? Nos, hogy merre dől el a dolog, az sokat elárul majd az új európai egységről.

 

FAZ

 

Ukrajnában a lehető legrosszabbtól kell tartani, mert Putyin számára elengedhetetlen a győzelem és nem érdekli annak ára, vagyis hogy mekkora áldozatokat követel. Az egész harci gépezet brutalitása tárul fel ily módon, miután az előrenyomulást feltartóztatta az ukránok ellenállása. De minden erővel le kell törni a „testvéri nép” erejét. A kudarc roppant veszélyes volna az elnök és uralma számára.

A rubel már így is szabadesésbe ment át, és egy nap az oroszok legendás türelmének is vége szakad. Kell a siker, mint egy falat kenyér. Az meg nem foglalkoztatja a Kremlt, hogy ez mennyibe kerül, gazdasági és politikai értelemben egyaránt. Hogy milyen erőszakorgiára képes, azt már láttuk Csesenföldön és Szíriában.

Hogy megfékezzék, annak érdekében már az EU is fegyvereket vesz Ukrajnának. Azokat azonban nem szabad Magyarországon keresztül célba juttatni, ennyiben egyáltalán nem rendkívüliek a körülmények: business as usual.

Más közép-európai államok viszont meghallgatták Zelenszkij rimánkodását és kinyitják az EU kapuját Kijev előtt. A tagság a szolidaritás legerősebb jele volna, leszámítva a NATO-csatlakozást, amire azonban a Nyugat még csak gondolni sem mer, amióta Putyin atomháborút helyezett kilátásba.

Az elnök és rezsimje számára az unió és annak értékei nagyobb fenyegetést jelentenek, mint a NATO összes hadosztálya. Ha valaha is kivonulna ukrán területről, felperzselt földet hagy maga után, hacsak valaki addig nem beszél a lelkére.

 

Der Standard

 

Nem sok annyira korrupt társadalom van, mint az orosz, hiszen ott a bürokraták illegális jövedelme a költségvetés bevételének egynegyedével egyenlő – írja Paul Lendvai. Mint rámutat, a háború árnyékában nem sok szó esik azonban arról milyen gazdagági és szociális hanyatlást élt át az ország Putyin alatt. Az elnök rengeteget költött a hadsereg fejlesztésére, beleértve az atomütőerőt, mégis joggal tekinti Ukrajnát veszélyforrásnak rezsimje szemszögéből.

A sok családi és baráti kapcsolat miatt fél a liberális és demokratikus szomszédtól. És nem csupán az emberi jogok, hanem amiatt is, hogy az orosz gazdaság mérlege lesújtó. Az egy főre jutó kereset kisebb, mint Bulgáriában, az EU legszegényebb országában: 650 euró. Stagnál a GDP, a 2014-es szinten áll. De a 600 milliárd dolláros deviza- és aranytartalék segíthet enyhíteni a szankciók hatását.

Viszont az oroszok külföldön lévő vagyona több mint a bruttó hazai termék. A legtehetősebbek kezében van az orosz összvagyon 57 %-a. Az USÁ-ban ez az arány 30 %. Az ezredforduló óta 5 millióan hagyták el az országot, további 30 millió szívesen kivándorolna. Egy orosz közgazdász fogalmazta meg, hogy Putyin nem politikus, pláne nem katona, hanem hírszerző, aki az iránta tanúsított hűségre és az általa létrehozott hálózatra épít.

A szerző idézi Paul Krugmant, aki a minap azt fejtegette, hogy a külföldre menekített oligarcha tulajdon jelenti az elnök Achilles-sarkát: úgy lehetne megcsípni, hogy befagyasztják ezeket a milliárdokat, mert akkor a hazai pénzvilág ellene fordul. Csak éppen cselekedniük kellene az érintett kormányoknak.

Szelestey Lajos

 

2022. március 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök

Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >

Tovább

Putyin és segítőkész baráti

Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >

Tovább

Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról

Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >

Tovább

Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója

Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >

Tovább

Hajnal vagy alkonyat?

Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >

Tovább

Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét

A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >

Tovább

Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell

A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >

Tovább

Egyetlen kisteherautóval

Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >

Tovább

Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában

Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >

Tovább

A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?

Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >

Tovább

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább