Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az új német vezetés segítsen a kelet-európai liberális ellenzéknek!
Bárki is legyen az új német kancellár, Ivan Krasztev azt javasolja az általa vezetendő kormánynak, hogy az segítsen Kelet-Európában a liberális ellenzéknek győzni a választásokon, mert ez a leghathatósabb módszer az illiberalizmus visszaszorítására. A neves bolgár politikai elemző úgy gondolja, hogy Berlin egyébként is élesebb hangot fog megütni a magyar és a lengyel rendszerrel szemben, mert ez következik a zöldek és a liberálisok alapfelfogásából. Merkel után nyíltan kirobbannak az eddig a felszín alatt forrongó ellentétek, és azokra rámehet az egész EU. Annál is inkább, mert most már nem lesz a miniszterelnök asszony, aki képes volt a legkilátástalanabb viszályokat is áthidalni. Ennélfogva várhatóan még keményebbre vált a kulturkampf az illiberális magyar, illetve lengyel vezetés, valamint Brüsszel között, és erre Budapest és Varsó is rátesz majd egy-két lapáttal. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Figaro
A Bizottság alelnöke bejelentette, hogy bevetésre kész a jogállami mechanizmus, más európai források pedig azt közölték, hogy azt a hónap végéig már alkalmazni is fogják. Jourová ugyan nem árulta el, hogy meg tagokkal szemben élesítik be elsőként az új rendszert, amely a demokratikus normáktól teszi függővé a brüsszeli támogatások kifizetését, a francia jobboldali lap szerint azonban Magyarország és Lengyelország alighanem a célkeresztben van.
Az Orbán-kormánnyal az a gond, hogy átláthatatlan a közbeszerzések odaítélése, tessék-lássék módon folyik a harc a korrupció ellen és gondok vannak a bíróságok függetlensége körül. Brüsszelre ugyanakkor nyomást gyakorol az Európai Parlament, hogy az ne totojázzon tovább, és gyorsan hozza meg a kellő szankciókat a renitens tagok ellen, ami ez esetben azt jelenti, hogy felfüggesztik, illetve csökkentik a nekik előirányzott anyagi segítséget.
Jourová szerint mindenesetre a rendszer immár kellőképpen ütésálló, így nincs akadálya, hogy éljenek vele. A vita miatt a két ország egyelőre nem kapta meg Brüsszelből a zöld jelzést, hogy rendben van a nemzeti terv a gazdaság újraindítását célzó uniós alap rájuk eső részének felhasználására. Ám kiszivárgott, hogy meglehet a megállapodás, sőt, a jövő hónaptól már utalhatják is az első tételeket, ha Budapest és Varsó kötelezi magát a jogállami normák betartására.
A magyar és a lengyel kormány vitatja a mechanizmus törvényességét, ezért még tavasszal az Európai Bírósághoz fordult. A testület e hó 11-12-én tart meghallgatás ez ügyben, de ítélet csak hónapok múlva valószínű.
Politico
Továbbra is függőben van, hogy Magyarország kaphat-e uniós segítséget a járvány után a gazdaság talpra állításához, mert a Bizottság biztosítékokat akar, hogy ezek a pénzek nem folynak el kézen-közön. A pénzek ügyében előállt patthelyzet csupán az egyik frontot jelenti Brüsszel és az Orbán-kormány küzdelmében. A másik jelentős csata a nemi kisebbségekkel szembeni bánásmód kapcsán folyik. A Fidesz nem riad vissza attól, hogy beleálljon mind a két küzdelembe és keményen sorozza az EU-t, miután a jövő tavaszi választásra készül.
Mindenesetre az unió végrehajtó testületének szóvivője bejelentette, hogy bár tegnap lejárt az újabb határidő is, megállapodás egyelőre nincs, mert a Bizottság továbbra sincs abban a helyzetben, hogy véleményt mondjon a magyar tervezetről. Itt a tét az, hogy melyik félnek rebben meg előbb a szempillája, mutat rá a jelentés, ám közben von der Leyennek tekintettel kell lennie arra is, hogy kapna az EP-től, illetve több tagországtól is, ha kellő garanciák nélkül bólintana rá Orbán javaslatára. Az azonban kizárt, hogy kerek-perec lesöpörje az indítványt az asztalról, mert az csak kiélezné a feszültséget és a kormányfő kezére játszana a választás előtt, miközben az amúgy is a saját politikai pecsenyéjét sütögeti az EU elleni kirohanásokkal.
Magyar hivatalosságok azt állítják, hogy Brüsszel az LMBT-törvényt igyekszik megtorolni, ezért húzza-halogatja a beleegyezését, ám ezt a másik oldal cáfolja és emlékeztet arra, hogy a az unió legutóbbi jogállami jelentése is feltárta: Magyarországon nem elég hatékony a korrupció kiszűrésére szolgáló ellenőrzés. Mindenesetre a legutolsó egyeztetéseken olyan megoldáson dolgoztak, amelynek révén mindkét küldöttség emelt fővel távozhatna az asztaltól.
Azaz a magyarok megkaphatnák az első körben a 7,2 milliárd eurós keret első 13 %-át, de cserében vállalnák, hogy jobban odafigyelnek a korrupcióra. Ez lenne a további kifizetések feltétele – árulták el bennfentes források. Kikötés volna például, hogy a Fidesz adja fel ellenállását és alkalmazza az Arachne néven ismert adatfigyelő rendszert, amelynek segítségével könnyebben megállapítható, valójában kik a támogatások végső kedvezményezettjei.
Ha létrejön a kompromisszum, akkor még meg kell szerezni a többi tag jóváhagyását is. Több kormány, köztük Hollandia és a skandináv országok vezetése ragaszkodik ahhoz, hogy csak akkor adjanak pénzt a makacskodó partnereknek, ha azok tiszteletben tartják a közös elveket. Ahhoz azonban nem tudnak elegendő szavazatot összehozni, hogy esetükben teljesen blokkolják az alapot.
Európai diplomaták szerint a Bizottság tudna találni valamilyen kifogást, amivel véget vet a palávernek, ám ez a mostani helyzetben nemigen képzelhető el, ha a magyarok nem hajlandóak legalább valamilyen engedményre. Méghozzá olyanra, amit el is hisznek nekik. Ugyanakkor EP-képviselők és civil szervezetek azon vannak, hogy Brüsszel ne akarja megbékíteni Orbánt. A Parlament a liberális frakció kérésére meghallgatást irányzott elő. A Megújítjuk Európát elnevezésű pártcsalád elnöke, a román Ciolos azzal indokolta a kezdeményezést, hogy von der Leyenéknek vannak bizonyos eszközeik, így véget tudnak vetni a leggyalázatosabb magyar korrupciós gondoknak, hát akkor tessék azonnal élni ezekkel a lehetőségekkel.
FT
Már több mint két hónapja nincs döntés Brüsszelben a gazdasági segélycsomag magyar részéről, pedig az összeg nagyjából a magyar GDP 5 %-át jelenti. A fennakadást az okozta, hogy egyre rosszabb a viszony Brüsszel és az Orbán-kabinet között az LMBT-ellenes jogszabály miatt. Közben éppen az újabb hiábavaló határidő miatt erősödik a nyomás Brüsszelre, hogy mondjon á-t vagy b-t, illetve hogy bármiféle támogatás feltételeként vegye rá a Fideszt kemény korrupcióellenes intézkedésekre.
Az EP liberális csoportja kérte, hogy a két illetékes biztos, Gentiloni és Dombrovskis számoljon be nekik, hol tart a döntés folyamat, de azok kitértek a lehetőség elől, inkább a bizottsági apparátus egyik magas rangú tagját bízták meg a feladattal. Ha a Bizottság teljes egészében elvetné a magyar programot a pénzek elköltése ügyében, az egészen példátlan volna. Illetékesek azon tanakodnak, hogy nem a nukleáris opciót kellene bevetni, hanem menetrendet kellene felállítani. Azaz amilyen ütemben teljesíti a magyar kormány a feltételeket, olyan ütemben juthat hozzá a pénzhet.
Az időzítés azonban cseppet sem mindegy, mert a legtöbb átutalás jövőre esedékes, márpedig áprilisban jönnek a választások.
Le Figaro
Magyarország továbbra sem juthat hozzá az unió újjáépítési alapjához – a Bizottság szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások mennek tovább, Brüsszel pedig azon van, hogy amilyen gyorsan csak lehet, kiértékelje a tervet, mármint hogy a magyar kormány mire akarja fordítani a jó 7 milliárd eurót. Határidőt nem jelölt meg, viszont aláhúzta, hogy a tervet még összhangba kell hozni egy sor európai szabállyal.
A vita hátterében a nemi kisebbségek jogait szabályzó törvény áll. Orbán úgy állítja be, hogy ő a gyerekeket igyekszik megvédeni és nem hajlandó visszakozni. Olyannyira nem, hogy már népszavazást is meghirdetett ez ügyben. Az EU szerint ugyanakkor a két kérdésnek nincs köze egymáshoz, függetlenül attól, mit mondanak a magyar illetékesek. Budapest azonban hajthatatlannak mutatkozik, amit tanúsít Szíjjártó legújabb nyilatkozata, hogy ti. Magyarország megvan az uniós pénzek nélkül is és nem enged a zsarolásnak.
Reuters
A lengyel Alkotmánybíróság immár negyedszer napolta el a döntést, hogy állást foglaljon a Morawiecki miniszterelnök által benyújtott kérdésben, hogy ti, mi élvez elsőbbséget: a közösségi vagy netán a nemzeti jog. A testület, amely kizárólag a PiS kinevezettjeiből áll, ezúttal azonban csupán egyhetes haladékot adott magának. Bírálók szerint ugyanakkor a halogatással próbál nyomást kifejteni Brüsszelre, mármint hogy az végre nyissa meg Varsó számára az újjáépítési alapot.
A Bizottságnak azonban még jó pár kérdésben kemény vitája van a Jog és Igazságossággal, kezdve az igazságszolgáltatás és a sajtó önállóságától, egészen az LMBT-jogokig. Ezen belül kulcskérdés, hogy az EU szerint a hatalom igyekszik befolyása alá vonni a bíróságokat, köztük a taláros testületet. Az illetékes biztos, Gentiloni ugyanakkor közölte, hogy Lengyelország addig ne reménykedjen semmiféle új forrásban, amíg nincs meg a döntés, mármint hogy a lengyel szabályok nem írják felül a közösségi jogrendet.
Deutsche Welle
Bárki is legyen az új német kancellár, Ivan Krasztev azt javasolja az általa vezetendő kormánynak, hogy az segítsen Kelet-Európában a liberális ellenzéknek győzni a választásokon, mert ez a leghathatósabb módszer az illiberalizmus visszaszorítására. A neves bolgár politikai elemző úgy gondolja, hogy Berlin egyébként is élesebb hangot fog megütni a magyar és a lengyel rendszerrel szemben, mert ez következik a zöldek és a liberálisok alapfelfogásából.
Merkel után nyíltan kirobbannak az eddig a felszín alatt forrongó ellentétek, és azokra rámehet az egész EU. Annál is inkább, mert most már nem lesz a miniszterelnök asszony, aki képes volt a legkilátástalanabb viszályokat is áthidalni. Ennélfogva várhatóan még keményebbre vált a kulturkampf az illiberális magyar, illetve lengyel vezetés, valamint Brüsszel között, és erre Budapest és Varsó is rátesz majd egy-két lapáttal.
A szakértő szerint az új német vezetés nem feledkezhet meg arról, hogy
1. Budapest és Varsó nem egyenlő az egész országgal, a két város lakóit politikailag sokkal több köti össze Berlinnel vagy éppen Hamburggal, mint a két ország vidéki népességét.
2. Az uniópártok nélkül már Németország élén sem a jobbközép állna, ennélfogva a Kelet és Nyugat közti éles ellentét a jobb- és baloldal viszályaként jelentkezik, pedig igazából az autoriter populizmus ütközik meg a liberális demokráciával.
3. Orbánnak és Kaczynskinak mindig jól jön egy kis kulturharc, pláne, ha az elvonja az emberek érdeklődését a korrupt kormányzásról A liberális ellenzék ezzel szemben úgy látja, hogy pont az anyagi visszaéléseken keresztül lehet a leginkább elérni a politikai változást.
FT
A nyugat csak saját magát okolhatja a gyengeségéért, mert az igaz, hogy Kína fenyegeti a liberális világrendet, ám ennél sokkal nagyobb gond, hogy a fejlett társadalmak lejáratják a demokráciát. Ezzel búcsúzik a lap Geopolitika Rovatától Philip Stevens, aki 25 éven át írta idevágó elemzéseit. Felidézi, hogy az induláskor, a szocializmus bukása után a világ még tele volt derűlátással, mára viszont ki sem lát az aggályokból.
Tart attól, hogy összecsapás lesz az USA és Kína között, versenyt vív a demokrácia és a tekintélyelvűség, megütközik egymással a globalizáció és a nacionalizmus. És akkor még ott van az ember okozta felmelegedés is. Lehet azt mondani, hogy a 90-es években a Nyugat fejébe szállt a dicsőség, amiért megnyerte a hidegháborút, ráadásul folyamatosan emelkedett az életszínvonal.
Mára azonban visszatért a nagyhatalmi versengés, a populisták, illetve a szélsőségesek a nacionalizmust állítják szembe az európai integrációval, a merkantilisták a nemzetgazdaság szuverenitását követelik. A demokrácia védekezésre kényszerül az olyan autoriter „erős emberekkel” szemben, mint Hszi és Putyin.
De a nyugati döntéshozók még azt a hibát is elkövetik, hogy Kínát kiáltják ki a legfőbb veszélyforrásnak. Ám ez csak pótcselekvés, mert a bajok okát a saját házuk táján kell keresniük. Amerika óriási összeget pazarolt el teljesen felesleges háborúkra, ám ezek a veszteségek eltörpülnek amellett, amit a 2008-as pénzügyi válság okozott. Lehet, hogy az összeomlás úgy vonul majd be a történelembe: akkor szenvedtek halálos csapást a fejlett demokráciák.
Az kezdettől fogva világos volt, hogy a globalizáció hasznát a gazdagok és a szupergazdagok aratják le, ám a pénzügyi szolgáltató ipar túlkapásai, valamint a kormányok döntései a terheket a munkásosztályra, illetve a középrétegekre hárították. Ez pedig telibe találta a rendszerek demokratikus legitimitását. Nem is kell tovább magyarázni, miért győzhetett Trump, miért jött be a népszavazás a Brexitről és miért emelkednek fel az európai populisták.
Az előző amerikai elnök és a többi demagóg felismerte, hogy a szavazók azért fogadják el a fennálló rendet, azért hisznek a demokráciában, mert úgy vélik, hogy a rendszer alapvetően tisztességes. A válság óta zajlottak bizonyos reformok ebben az irányban, de ezek nem kielégítőek.
Azt ugyan nem tudni, a világ miként működhet a világ a liberális demokrácia és a szabályokra épülő nemzetközi rendszer nélkül, ám az optimisták sem feledkezhetnek meg a hazai bajokról. De még az is lehet, hogy a negyedszázaddal ezelőtti derűlátás tükröződik vissza a mai pesszimizmusban. Majd a történelem eldönti.
Következő cikk: Mi lesz, ha egyszer az árvák összefognak?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >