2026. július 18. szombat
Ma Szömér, Frigyes, Milla, Hedvig névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A külföldi sajtó Trianonról

A külföldi sajtó Trianonról

Más államok is rákényszerültek a történelem során, hogy megváljon területük és lakosságuk nem kis hányadáról, ám az szinte példátlan, ahogyan Magyarországon napirenden tartják a traumát. A jobboldali-populista kormány irritálja a környező országokat, amikor könnyezve emlékezik vissza a korábbi határokra. Orbán pár hete már sokadszor dobott kesztyűt a szomszédoknak, mert olyan üzenetet tett fel a világhálóra, amelyen Nagy-Magyarország térképét lehetett látni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Der Standard

Paul Lendvai azt írja, hogy 100 évvel ezelőtt az ezeréves Istváni birodalom halotti bizonyítványát állították ki Trianonban. A trauma, a lelki megrázkódtatás azóta tart, de hát szinte nem volt olyan család, amelyet ne érintett volna a diktátum. A szerző idézi Tamás Gáspár Miklós legutóbbi, ragyogónak minősített tanulmányát az ÉS-ből, miszerint a hatalmas szakirodalom jóformán kizárólag csupán a következményekkel foglalkozik, az okokkal nem. A filozófus rámutatott, hogy az évforduló a magyarok számára a nemzeti gyász napja, Romániában viszont a legújabban ünnepnap, ami a nevetséges képmutatás jele.

Hogy a Horthy-Magyarország a végsőkig kitartott Hitler oldalán, az azzal is összefüggött, hogy a tengelyhatalmak visszaadták az elvesztett területek felét, ahol öt millióan éltek. Igaz, csak a felük volt magyar. A revízió azután odalett 1945-ben. A kommunista időszakban Trianon, valamint a nyomában virágzásnak indult antiszemitizmus tiltott téma volt a nyilvánosság számára. A fordulat után viszont a baloldali, illetve liberális pártok a szőnyeg alá söpörték a kényes nemzeti kérdést.

Első győzelmét Orbán Viktor részben annak köszönhette, hogy kijátszotta a nemzeti kártyát. Mellesleg az ma is az egyik aduja, amikor vitája támad az EU-val. Ugyan Horthyt kivételes államférfinak minősítette, de idáig elkerülte, hogy megkérdőjelezze a határokat. Ugyanakkor az általa létesített és nagyvonalúan támogatott áltudományos intézetek bőségesen terjesztik a nacionalista és zsidóellenes „Tőrt döftek a hátunkba”-legendát Trianonról.

Napjainkban különösen aggasztó a román elnök minapi nacionalista kisiklása. Mint emlékezetes, Johannis azzal vádolta meg – alaptalanul – az 1,2 milliós romániai magyarságot, valamint országa szociáldemokrata ellenzékét, hogy titokban Orbánnal tárgyalnak Erdély átengedéséről. Hogy két uniós tagállamban felülről gerjesztik a félelmeket, az azt tanúsítja, hogy a sebek 100 év után sem gyógyultak be.

Frankfurter Rundschau

Magyarország lelki szemei előtt még mindig a Trianon előtti határok lebegnek, miközben az ország a nemzeti traumát kiváltó békeszerződés 100. évfordulójára emlékezik. Annak idején a magyar tárgyaló küldöttség hiába tiltakozott a „békediktátum” ellen, az ország az első világháborút lezáró rendezés részeként kénytelen volt lemondani területe 66 %-áról és azt is le kellett nyelnie, hogy addigi polgárai közül három millióan az anyaország területén kívül találták magukat. Viszont az egyben maradt részen már 90 %-nak magyar volt az anyanyelve, vagyis jóformán teljesen homogenizálódott a népesség, mert korábban a magyarok igazából kisebbségben voltak saját hazájukon belül.

Más államok is rákényszerültek a történelem során, hogy megváljon területük és lakosságuk nem kis hányadáról, ám az szinte példátlan, ahogyan Magyarországon napirenden tartják a traumát. A jobboldali-populista kormány irritálja a környező országokat, amikor könnyezve emlékezik vissza a korábbi határokra. Orbán pár hete már sokadszor dobott kesztyűt a szomszédoknak, mert olyan üzenetet tett fel a világhálóra, amelyen Nagy-Magyarország térképét lehetett látni. A szlovén elnök arra figyelmeztetett, hogy az ilyen megnyilvánulások burkoltan területi igényt jelentenek, a horvát államfő pedig provokációról beszélt. 

A helyzet úgy áll, hogy a környező kormányok gyanakodva figyelik, amint a Fidesz vezérli a határon túli magyar kisebbségi pártokat, és hogy Magyarország mind szorosabbra fonja a kapcsolatokat a diaszpórával. Budapestnek a legtöbb konfliktusa Romániával van, és ezt csak gerjesztik az ottani nacionalista incidensek. Bukarest a minap jelentette be, hogy ünnepnapnak nyilvánítja Trianon évfordulóját, mert Erdély akkor került román fennhatóság alá. Ezzel azonban dühíti az Orbán-kormányt, valamint a jó egymilliós romániai magyar kisebbséget is.    

 

2020. június 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Repedések az SNS-ben

Mindez nem meglepő. A korlátlan hatalom időszaka véget ért, számos személyes ambíció beteljesületlen maradt, és a >

Tovább

Sajnos ez a helyzet

Tehát tiszta a kép. A VMSZ megy tovább a "lenini úton", húzva magával a legtöbb vajdasági >

Tovább

A szerb miniszter gyűlöletbeszéde: Visszatérés a kilencvenes évek politikájához

Ez a fejezet soha nem zárult le. A nacionalista ideológia éppen ezt teszi: folyamatosan feltépi a >

Tovább

Új CRTA-kutatás: a hallgatói lista 44,9, az SNS 35,7 százalékon áll

A szerbiai polgárok tízből hatan úgy vélik, hogy a demokrácia a legjobb politikai rendszer, ugyanakkor ugyanennyien >

Tovább

Etnikai tisztogatás és nosztalgia

Úgy tűnik, Szerbiában kevesen hajlandók szembenézni a valósággal. Az üres nyilatkozatok, a pátosszal teli, guszlárok által >

Tovább

Rama és Vučić ugyanúgy fojtják el a tiltakozásokat, a Balkán új korszakba lép

Figyelemre méltó – írja Shasha –, hogy két ennyire különböző ember, mint Rama és Vučić, szinte >

Tovább

Még mindig lövi?

Ha a rezsimellenesek elleni propagandádat nem úgy kezded, hogy „minden választáson legyőzlek benneteket”, hanem úgy, hogy >

Tovább

Az amerikai forradalom

Ezért fontos a köztársaság, a hatalmi ágak szigorú elválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere, a föderalizmus, >

Tovább

Anyanyelvhasználat – látszat és a valóság

Mindez azt a benyomást kelti, hogy a hivatalos nyelvhasználat gyakorlati érvényesülése szinte kizárólag a személynevek anyanyelven >

Tovább

MILA PAJIĆ: Szerbia nevében: bocsássanak meg

A hatalom egyértelművé tette, hogy nem hajlandó felelősséget vállalni a Szerbia nevében elkövetett bűncselekményekért. Nekünk, Szerbia >

Tovább

PAVLE RADIĆ: Ő is tudja, hogy mi tudjuk: hírhedt radikális hazudozó és manipulátor

„Mindez nem lenne lehetséges, ha a hazugságokra, manipulációra és korrupcióra épülő rendszerben eltöltött hosszú évek nem >

Tovább

A demokrácia már nem lakik itt (ha egyáltalán valaha is lakott)

Ideje felébrednünk. Kijózanodnunk. Magunkhoz térnünk. Fel kell ismernünk, milyen szörnyeteg áll velünk szemben. Milyen sárkánnyal készülünk >

Tovább