2024. március 1. péntek
Ma Albin, Albina, Leonita, Lea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A hálaadás napján

Van, aki rosszallja a rektor döntését. Rasmusent ki kell rúgni, mondják, a gyűlöletbeszédet nem védi az alkotmány. Mások szerint viszont az egyetemi élet szólásszabadság nélkül értelmetlen. Én örülök, hogy a rektor mellőzte az udvariasságot, és alaposan beolvasott a professzornak, ám úgy döntött, hogy mégis taníthat – ha a diákok beiratkoznak a kurzusaira. Charles Gati:

Holnap, a hálaadás napján az amerikai családok pulykát esznek. Nálunk az unokák a Rubik-kocka egyik legújabb változatával lesznek elfoglalva. Máshol sietnek majd az evéssel, mert estefelé vásárolni kell, a Black Friday már csütörtökön elkezdődik, így itt a nagy alkalom karácsony vagy hanuka előtt az ajándékokat megvenni.

Sokfelé már evés közben megkezdődik majd a politikai vita Trumpról, de nem nálunk. A család ugyanis egységesen megveti az elnököt, és alig várja, hogy megbukjon. Az egyik fiam bízik abban, hogy a szenátus – a képviselőház javaslatára - már január táján elítéli, azaz lemondatja a narancsszín hajú országvezetőt. A legtöbben azonban inkább arra számítunk, hogy a képviselőház demokrata többsége vádat emel Trump ellen (ez az impeachment), de a szenátus republikánus többsége nem távolítja el az államok éléről. Ebben az esetben marad a bizonytalan kimenetelű választás jövő novemberben.

De ha rajtam múlik, nálunk másról lesz szó az asztalnál. A pulyka és a diósbejgli után ugyanis vitát kezdeményezek majd az Indiana University egyik professzorának konfliktusáról diákjaival és az egyetem rektorával. A botrány lényege az, hogy az egyetem egyik kinevezett professzora, egy bizonyos Eric Rasmusen olyan nézeteket terjesztett (és vallott), amelyeket Lauren Robel rektor „gyűlöletesnek” minősített. És „gonosznak”, valamint „hülyének” is. November 7-i privát tweetjében Rasmusen ugyanis megalázó módon kikelt a nők, a feketék és a homoszexuálisok ellen. A nők szerinte tönkreteszik az egyetemi életet, „ellopják” kollégáik férjét. Hasonló megvetéssel szólt szinte mindenkiről, kivéve a fehér bőrű férfiakról. A rektor, aki éppenséggel tekintélyes jogász is, nem habozott csaknem ugyanilyen durva stílusban válaszolni, immár az egyetem nevében.

És ekkor jött a meglepetés. „Akármilyen undorító és hülye” a professzor véleménye, így a rektor, nem rúgjuk ki, mert ez egy állami egyetem, amely tiszteletben tartja az alkotmány előírását a szólásszabadságról. A rektor ugyanakkor utasította Rasmusen tanszékét, hogy a diákok védelmében kötelezze a professzort a „név nélküli” osztályzásra, azaz a vizsgákon (amelyek Amerikában szinte mindig írásbeliek) a diákok neve ne szerepeljen a benyújtott dolgozatokon. Amikor ez nem lehetséges, akkor egy kolléga ellenőrizze az osztályzatokat. És ha ez sem győzi meg a diákokat az értékelés pártatlanságáról, akkor minden következmény nélkül felvehetnek egy másik kurzust.

Van, aki rosszallja a rektor döntését. Rasmusent ki kell rúgni, mondják, a gyűlöletbeszédet nem védi az alkotmány. Mások szerint viszont az egyetemi élet szólásszabadság nélkül értelmetlen. Én örülök, hogy a rektor mellőzte az udvariasságot, és alaposan beolvasott a professzornak, ám úgy döntött, hogy mégis taníthat – ha a diákok beiratkoznak a kurzusaira. Ha nem, akkor az egyetem nyilván újragondolja, hogy mi a teendő.

Az ügy nyilvánvalóan bonyolult és ellentmondásokkal teli. Örülök, hogy amerikai alma materem olyan megoldást talált, amely hű az egyetem elveihez. Jó téma lesz ez a hálaadás napján.

(Népszava)

 

2019. november 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Le Monde: Szerbia erőszakot alkalmaz a migránsok ellen

Az uniós tagságra pályázó Szerbia egyre jobban bekeményített a migránsok ellen, és ma már szinte mindennapos, >

Tovább

Putyin megértette, Trump nem

Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója nem tartja kizártnak, hogy a volt elnök külön szövetséget hoz létre a >

Tovább

Kenik egymásra a sz@rt

A miniszterelnököt, aki egyébként mindig megkülönböztetett figyelmet fordít Bicske és környéke jutalmazására, fejlesztésére, privilegizálására, jól láthatóan >

Tovább

Izrael Gáza miatt eljátssza legfőbb külpolitikai aduját, az elfogadottságát

A New York Times közel-keleti szakírója megdöbbenéssel tapasztalta legutóbbi külföldi körútja során, hogy Izrael Gáza miatt >

Tovább

Orbán egyedül maradt hátra

Üres kezekkel áll, miután hosszú időn át csinálta a cirkuszt a svédek NATO-csatlakozásnak feltartóztatására – fejti >

Tovább

Trump megosztott republikánus pártja

A Wall Street Journal vezércikke arra figyelmezteti Trumpot, hogy pártja erősen megosztott, és nem a kihívó, >

Tovább

A Hamász és Netanjahu egyaránt sorscsapást jelent saját népe számára, de van remény

Ezt állapítja meg a Guardian szemleírója, Jonathan Freedland. Emlékeztet arra, hogy mindkét fél súlyos döntés előtt >

Tovább

Két év elteltével kimerülnek az ukránok, a külföld belefárad a viszályba, ám a harcok folytatódnak

A Guardian szerkesztőségi véleménye szerint a háború brutális mérlege ugyanakkor azt támasztja alá, hogy mindenképpen támogatni >

Tovább

New York Times: Elhárult az utolsó akadály

Elment Magyarországra a svéd miniszterelnök, hogy elhárítsa az utolsó akadályokat országa NATO-tagsága útjából. A belépés 19 >

Tovább

Megáll az eszem!!!

Felnőtt, ivarérett főleg férfi emberek - akiket szakértőknek és elemzőknek neveznek - arról beszélgetnek nyilvános fórumokon, >

Tovább

Le kell győzni Putyint, csakis így lehet véget vetni a háborúnak

Timothy Garton Ash azt a következtetést vonta le a müncheni Biztonságpolitikai Konferencia tapasztalatai alapján, hogy Európának >

Tovább

Rutte a NATO élén?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung lap úgy tudja: a NATO négy vezető hatalma azért erősítette meg, hogy >

Tovább