2023. március 28. kedd
Ma Gedeon, Johanna névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Pétervárad I/Erődváros

„Crnának hívják, nem is tudom, él-e még, egyszer, tinikoromban jártam nála, a cigánykártya volt a specialitása, napra pontosan megmondta, mikor szakít velem Bojan, de még annak a kis kurvának a hajszínét is.” Száz Pál (Új Szó):

Evo, pogledaj, mislim da je to ovo dvorište – mondja Sanja, egy elvadult udvarra mutat alattunk. Lenézünk a sárga városra. Lógatjuk a lábunk az ütött-kopott falak, macskaköves utcák felett, a tetőcserepek a lepkeszárny mozaikberakására emlékeztetnek. Amott a templomtorony, emitt egy nyalatnyi bukkan ki az Újvidéket Belgráddal összekötő forgalmas főútból. Sanja profi, feláldozza a szemspirálját, nem adja oda az üveget, ő tudja, hogyan kell a metadugóhúzóval bánni. Később már a testes vörösbort kortyolgatjuk, amelyet Karlócáról hoztunk magunkkal. Nem bír lemenni a nap.

„Crnának hívják, nem is tudom, él-e még, egyszer, tinikoromban jártam nála, a cigánykártya volt a specialitása, napra pontosan megmondta, mikor szakít velem Bojan, de még annak a kis kurvának a hajszínét is. Persze, hol van már a tavalyi hó. Lehet, hogy meghalt azóta. A kilencvenes években jól ment neki, a Kisačkán lakott, jó piac volt, akik jöttek.” Mondja miközben a borosüveget szorongatja, elnézek a válla felett, ott terpeszkedik a város, nem tudom kivenni a Kisačkát, a három jugó felhőkarcoló, vagyis csinzsák kilóg, de innét fentről mintha a nyári kánikula terpeszkedne rá, szétnyomja a bácskai laposon, amely a horizontig nyúlik, ahol már összemosódnak a patchwork-földek. Tombol az aszály, már most sárga a kukorica, a nap nem bír lemenni.

„Azt mondják, Crna beszéli a holtak nyelvét. De ez így nem teljesen igaz. Segítői vannak, afféle tolmácsok, tiszta lelkek, azok súgják a fülébe. Az egyik kuncsaftja azt mondja, harminchárman vannak.” Leugrom az erőd faláról, háttal nekitámaszkodom, míg Sanját hallgatom. Előttem az erőd akár a jéghegy csúcsa, a többi, s csak most jövök rá, mind alattam. Maga a város az erőd, csak elfedi, egy erődváros. A domb belsejét alagutak hálózzák be, mint egy ürge- vagy rókavárat, ha ősszel a košava fúj, állítólag gyakran hallani sikolyszerű hangot, mintha egy fáradt emberé lenne, valahonnét a kazamatákból, a hegy gyomrából.

„Állítólag a férje tehet mindenről, ő kényszerítette. A sorozatos elhajtásokat. Kemény ember lehetett, de már rég nem élt, mikor én Crnánál jártam. Nem akart több gyereket, de kufircolni, azt mindig, jebem ti sunce!” A nap még mindig perzsel, álmatag nyomottság lesz úrrá rajtam, korai volt felbontani azt a bort. Fruskagorai bájital, gondolom, míg túlnézek az erőd épületein a Fruska gora dombjai felé. Oda szálltak ki az usztasák az erődből a háború alatt, s ha nem találtak partizánt, hát felgyújtottak legalább egy manastirt, melyet még a 16. században építettek, valakinek bűnhődnie kell, ezek rejtegetik őket.

Az asszony megfogódzott (így mondták az öregek), s menni kellett, ha akart, ha nem, elvetetni. A rossz nyelvek azt mondják, hogy az a kettő is azért halt meg, isten büntetéséből. Mások meg, akik nem hisznek ilyen babonaságokban, bolondnak tartják Crnát, nem is csoda, mondják, amin keresztül ment. Harminchárom elhajtása volt.” Nézem a folyót, ahogy keresztülfolyik Sanja nyakán, míg beszél, a nyaka tövében apró tetoválás, a lenge ruha szegélye elhajlik, egy szem ábrája rajzolódik ki a bőrön, kékjét a folyó adja. Gyakran volt határ ez a kék sáv a rómaiaktól napjainkig – legutóbb a világháború alatt, amikor a Szerémséget a Független Horvát Államhoz csatolták, Bácska pedig Magyarországhoz került, a túlon terpeszkedő városba pedig bevonult Horthy fehér lován. „Ungvár, Ujvidék ujra a miénk” állott dédöregapám elsős olvasókönyvében a rigmus az U betű alatt. Mire az U betűhöz értek,

az utolsó leventéket is behívták. „Jó, jó, de mi köze a te pro­pro­ćicádnak ahhoz a régi házhoz? – sürgetem Sanját. Hát, hogy ő fejtette meg a titkot. Gyere, mondta, és leugrott, nézzük meg. Nem bír lemenni a nap. De az alattunk lévő kopott utcákban már hosszúra nyúlnak az árnyak. Szóval az úgy volt, folytatja Sanja…

 

2018. február 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Benjamin Netanjahu bukása

Az ellenfelei által is elismert politikai bűvésznek elfogytak a trükkjei. Nem azonnal szembesül a kudarccal, de >

Tovább

Putyin emeli a tétet

Megújítja a fenyegetést, amikor bejelenti, hogy harcászati atomfegyvereket telepít Belaruszba, de pontosan tudja, hogy mit csinál. >

Tovább

A magyar identitásról

Elmeséltem ezt a levelet valakinek. Megkérdezte, hogy ha valaki magyar marad, akkor olcsóbb lesz-e a kenyér. >

Tovább

Örökösödési háború

A miniszterelnök szobájának faláról Tisza István képe néz le. Gondol-e Orbán az erős ember és vele >

Tovább

Ketten von der Leyennel szemben

A Spiegel úgy mutatja be Daniel Freundot, illetve Moritz Körnert, mint furcsa párt, amely jó két >

Tovább

Trump most ismerkedik a jogállammal

Mégis jobb volna, ha előbb a Kapitólium ostroma miatt számoltatnák el. Az utóbbi ügyben vizsgálódó különmegbízottnak >

Tovább

A boszniai szerbek vezére a Kreml forgatókönyvét alkalmazza

Milorad Dodik bekeményít a sajtó és a civil szféra ellen. Most éppen ott tart, hogy törvénytervezetben >

Tovább

A nevetségesség határát súrolja, hogy Nagy-Magyarország a határon túliakkal való összetartozás jelképe

„Amennyiben fontos számunkra a határon túli magyarság érdekképviselete, akkor ezt nem történeti, hanem etnikai alapon kellene >

Tovább

Magyarország mindenkit kenterbe ver az illegális kitoloncolások számát tekintve

A 11.11.11. nevű belga civil csoport úgy tudja, hogy tavaly több mint 225 ezer határsértő pateroltak >

Tovább

Milošević példája alighanem nyugtalanítja a paranoid Putyint

A Human Rigths Watch volt brit igazgatója azt mondja, hogy annak idején végigkövette Milošević tárgyalását a >

Tovább

Idegösszeroppanás felé tart Oroszország

A Times szerint azért mert mivel magukra maradnak a frontról igencsak megviselt lelki állapotban hazatérő katonák, >

Tovább

Sokan félreértik Orbán Viktor oroszbarát álláspontját

Ezt a Die Weltbe írt cendégkommentárjában Szelényi Zsuzsa hangsúlyozza. Szerinte Orbánt egyetlen cél vezérli: az hogy >

Tovább