Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„A ma élő európaiak tíz százaléka IKEA-ágyban fogant” – Ki volt Ingvar Kamprad?
Az ügy kirobbanásakor a világ zsidóságának vezetői úgy vélték, az IKEA szándékosan nem terjeszkedett Izraelben. A vállalat ezt tagadta, és 2001-ben Netánja városában megnyitotta első áruházát. Makrai Sonja (Magyar Nemzet):
Ötévesen gyufát árult, tizenhét éves korában megalapította saját vállalkozását. Kezdetben nejlonharisnyával, bizsuval és képkeretekkel kereskedett. Ebből nőtte ki magát Skandinávia leghíresebb lakberendezési áruháza, amely lassan, de biztosan meghódította az egész világot. Ingvar Kamprad, az IKEA alapítója a világ egyik leggazdagabb embere volt, mégis úgy élt, mint egy vérbeli skót.
Ingvar Kamprad nagyszülei Németországból keltek útra Svédországba, hogy ott próbáljanak szerencsét. Az ország szegény, déli régiójában lévő Älmhultban telepedtek le, ahol erdőgazdálkodással kezdtek foglalkozni. A nagyapa öngyilkossága után a birtok irányításáról Kamprad nagyanyja, Franziska gondoskodott, aki szigorú szabályrendszer szerint élt. 1926-ban a Kamprad család fia, Feodor feleségül vette Berta Nilssont, Älmhult legismertebb vegyeskereskedőjének lányát, hamarosan pedig megszületett fiuk, Ingvar Kamprad. 1933-ban Franziska utasítására a család az elmtarydi birtokra költözött, hogy átvegye a gazdaság irányítását, ahol Ingvar anyja panziót működtetett, hogy fenntartsa családját.
A fiúról is elég korán kiderült, hogy jó érzéke van az üzlethez: ötévesen már gyufákkal kereskedett, két év múlva biciklijével járta a környező településeket, virágmagokat, halat, karácsonyfadíszeket árult a szomszédoknak. 1943-ban, tizenhét éves korában diszlexiája ellenére elért kiváló tanulmányi eredményeiért apja nagyobb pénzösszeggel ajándékozta meg, amelyből Ingvar létrehozta saját csomagküldő vállalkozását, az IKEA-t. A mozaikszót a saját neve, valamint az Elmtaryd és Agunnaryd kezdőbetűiből rakta össze; előbbi a farm, utóbbi a falu, ahol felnőtt.
Megfizethető ár és hatékony kiszolgálás. Ingvar a kezdetektől erre törekedett a cég kialakításánál. Ekkor még tollakat, órát, bizsut, irattárcákat, képkereteket és nejlonharisnyát árult, a bolti árnál valamivel olcsóbban. 1945-ben már házhoz szállítást is vállalt, rendeléseit a helyi tejeskocsival szállította ki. 1948-ban úgy döntött, bútorokkal bővíti kínálatát: elsőként a nagybátyja által készített konyhaasztalokkal és karosszékekkel próbálkozott, majd a helyi asztalosok termékeit kínálta eladásra. A profilváltás bejött, így hamarosan szélesíthette a választékot. Annyi megrendelés érkezett, hogy a család egyedül már nem is győzte a munkát, így a cég gyarapodásnak indult.
Az első üzletet 1953-ban nyitották meg Älmhultban, 2016. június 30-án ott hozták létre a lakberendezési áruház állandó múzeumát. Kamprad azzal előzte meg korát, hogy útjára indította a termékkatalógust és a bemutatóteremként működő áruházat, így a vevők megnézhették, mit is rendelnek.
A kisüzemi beszállítók az alacsony árak miatt 1955-ben bojkottot hirdettek az IKEA ellen, Kamprad ezért úgy döntött, cégen belül intézik a tervezést és a gyártást is. Innentől kezdve modern, esztétikus, multifunkcionális bútorokat kínáltak, az átlagos vásárlóknak elérhető áron. Kamprad rájött arra is, fontos a személyesség ahhoz, hogy a vevők még jobban ragaszkodjanak a termékekhez, ezért a csomagolásokon mindig feltüntetik a tervezőt. Nagy problémát jelentett azonban, hogy túl sok áru sérült meg szállítás közben: ez adta az ötletet a lapra szerelt bútorokhoz, ami szinte bútoripari forradalmat eredményezett, és mára az IKEA védjegyévé vált, hiszen ha több terméket tudnak lapos dobozokba csomagolni, nem csupán a munkabér és a szállítási költség csökkenthető, jóval kevesebb kár is keletkezik.
Az IKEA üzletpolitikája nemcsak a lakókörnyezetre, az emberek pszichéjére is hatással van: amerikai kutatók bizonyos kognitív zavart diagnosztizáltak, amelyet IKEA-effektusnak neveztek el. A fogyasztók ugyanis aránytalanul magasra értékelnek egy olyan terméket, amelynek készítésében tevékenyen részt vettek. Mint kimutatták, a vásárlók csak azokat a bútorokat értékelik igazán, amelyeket az utolsó csavarig maguk szerelhetnek össze. Kampradék elég jól ráéreztek, mitől lesz még sikeresebb a cég: minél több időt tölt a vásárló az üzletben, annál többet költ, ezért alakították ki labirintusszerűen a vásárlóteret, és nyitottak éttermet, ahol mindenképpen el kell fogyasztani egy nagy húsgolyót barna mártással és áfonyalekvárral.
A bútornevek talán értelmetlennek tűnnek a Skandinávián kívül élőknek, de jól kidolgozott rendszerre épülnek: az ágyakat norvég, a kanapékat svéd helységekről nevezik el, az étkezőasztalokat finn földrajzi nevekkel illetik, a székek férfi-, míg a szőnyegek dán nevet kapnak.
Nem messze a régi üzlettől 1958-ban építették az első IKEA-áruházat, amely modellként szolgált a következő üzleteknek. Az első külföldi áruházat 1963-ban adták át Norvégiában, az Oslóhoz közeli Askerben. A legenda szerint Kamprad éttermi szalvétára vázolta fel az első közép-európai IKEA tervét, amelyet aztán sokáig használt mint a koncepció alapdokumentumát. Bár kollégái szerint ilyen irányú nyitásnak még nem jött el az ideje, Kamprad eltökélt volt, és amint alkalom adódott rá, bevette a magyar piacot is. 1990. március 21-én, Kelet-Közép-Európában elsőként, megnyitotta a budapesti IKEA-t az Örs vezér terén.
Bár fennállása óta számos kritika érte a vállalatot, és a mai napig sokan hiányolják a valódi minőséget, az igényes kialakítást, az egyedi stílust, az IKEA mégis valódi sikertörténet. Jelenleg negyvenkilenc országban több mint négyszáz üzlete és közel kétszázezer alkalmazottja van a skandináv bútoráruházláncnak, amely több mint ötvenmilliárd eurót ér, kiskereskedelmi forgalma 2016-ban majdnem elérte a harmincnégy és fél milliárd eurót.
Billy könyvespolc, Ektorp és Klippan kanapé, Hemnes bútorcsalád: a svéd bútorgyárnak több olyan ikonikus terméke is van, amely biztosan felbukkant egyszer minden háztartásban. A The Guardian pedig arról ír egy cikkében, hogy a ma élő európaiak tíz százaléka IKEA ágyban fogant. Azt viszont kevesen tudják, hogy a tömegtermékek mellett a cég piacra dobta a magyar formatervező-építész Breuer Marcell híres Wassily székének másolatát: az Amiral nevű ülőalkalmatosságot 1970-ben Karin Mobring tervezte. A kilencvenes években pedig forgalomba hozták a legendás dán tervező, Verner Panton Vilbert névvel ellátott ülőkéjét, amelyet az alkotó Kamprad személyes megrendelésére készített.
Takarékosság és ötletesség – ez az IKEA és Ingvar Kamprad sikerének titka. A svéd skót – ahogy a világ nyolcadik leggazdagabb embere önmagát nevezte – mindig odafigyelt rá, mire költ: sokáig öreg Volvóval járt, közel negyven éven át élt Svájcban a magas svéd adók miatt, mindig turistaosztályon repült, de volt olyan eset is, amikor üzletembereknek szóló gálaestre busszal érkezett. Ahogy alkalmazottai, maga is mindig az IKEA éttermében ebédelt, s az a pletyka is elterjedt a svéd milliárdos üzletemberről, hogy egy teafiltert mindig kétszer használ fel.
Az elmúlt hét évtized során botrányokból is akadt bőven: a cég pakisztáni gyermekmunkával készült termékeket is vásárolt, Billy könyvespolcukban pedig mérgező anyagot mutattak ki. A német WDR tévétársaság 2011-ben a birtokába került Stasi-dokumentumok alapján azt állította, hogy az 1970-es években az NDK területén lévő IKEA-bútorgyárakban keletnémet politikai foglyokat dolgoztattak. Az egyik elítélt, Hans Otto Klare úgy nyilatkozott, az egész egy munkatáborhoz hasonlított, védőfelszerelés és szinte pihenő nélkül kellett dolgozniuk. 1994-ben nyilvánosságra került, hogy Kamprad a negyvenes-ötvenes években szoros kapcsolatot ápolt Per Engdahillal, a nacionalista, antiszemita és antikommunista ideológiát hirdető Újsvéd Mozgalom (Nysvenska Rörelsen) vezetőjével, aki később a Svéd Ellenzék elnevezésű németbarát szövetség vezetőjeként követelte hazája belépését a világháborúba. Engdahlék azt hirdették, hogy fajilag „tiszta” Európát kell létrehozni, amelyet a germán nép vezet.
Ingvart az otthon megismert ideológiák és vélemények jelentősen befolyásolták politikai nézeteinek kialakulásában: édesapját nyíltan antiszemitának és náciszimpatizánsnak tartották a falujukban, s a Szudéta-vidékről származó nagyanyja is Hitler és a Nagy-Németországra vonatkozó tervek támogatója volt. A milliárdos önéletrajzi könyvében részletesen beszámolt az újsvédekkel való kapcsolatáról: első esküvőjén például Engdahl tartotta a köszöntőbeszédet. 1994-ben éppen az esküvői meghívó szolgált bizonyítékul náci kapcsolataira. Kamprad bocsánatkérő levelet írt valamennyi munkatársának Életem legnagyobb kudarca címmel, az IKEA vezetése ugyanis azt tartotta helyesnek, ha a cégvezető a nyilvánosság előtt mindent elmond múltjáról.
Az ügy kirobbanásakor a világ zsidóságának vezetői úgy vélték, az IKEA szándékosan nem terjeszkedett Izraelben. A vállalat ezt tagadta, és 2001-ben Netánja városában megnyitotta első áruházát.
Következő cikk: Pétervárad I/Erődváros
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >