Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Jót tenni
„Az állítólagos orbáni konzervatív értékrend ürességét többek között a caritasra való teljes érzéketlensége leplezi le.” Babarczy Eszter (Magyar Narancs):
Orbán Viktor egyik – nem eredeti, de igen fontos – megjegyzése a migránsválság kezelésével kapcsolatban az az állítás, hogy a liberálisok „jó emberek” akarnak lenni. Angela Merkelt a kormányzati kommunikáció előszeretettel mutatja be a nyugati balliberális sajtó által megnyomorított, agymosott és/vagy mozgásképtelenné tett politikusként, amely balliberális sajtó egyébként olyan cenzúrát gyakorol, hogy Nyugat-Európához képest Magyarországon kifejezetten sajtószabadság van. Erről az egyébként valóban létező „öncenzúráról” és valódi jelentőségéről egy következő jegyzetben írok majd. Most maradjunk még a „jó ember” kissé zavaros fogalmánál.
A politikai és gazdasági filozófiaként értett liberalizmusból valójában egyáltalán nem következik, hogy a liberálisok jó embernek akarják látni (netán csak láttatni) magukat. Ellenkezőleg. A liberalizmus feltételezi, hogy mindenki kölcsönös érdeke, hogy nagyjából békében hagyjuk egymást, és az állam is hagyjon békében minket. A liberális tolerancia elvének sincs köze a jósághoz: a klasszikus (mondjuk locke-i és milli) érvelés szerint ez pusztán az aranyszabály alkalmazása: állapodjunk meg egy olyan játékszabályban, amely szerint te elviselsz engem, én pedig elvisellek téged, mindaddig, míg ez nem fenyegeti egyikünk testi épségét vagy vagyonát sem. A rendkívül színvonaltalan magyar jobboldali publicisztikából úgy tűnhet, mintha a „virágozzék minden virág”, amellyel Mao Ce-tung a kínai kommunista forradalom egy különösen véres és destruktív gazdasági epizódjának lezárását jelentette be, liberális gondolat lenne. Nem az. Sőt a multikulturalizmus sem liberális gondolat önmagában: amíg a kulturális különbség a szabadságot biztosító intézményrendszer és jogrendszer keretein belül marad, a liberális álláspont semleges. A multikulturalizmus nem a liberalizmus, hanem a demokrácia területére, s nem az elméletéhez, hanem a gyakorlatához tartozik, ezért hívják igényesebb teoretikusok az „elismerés” problémájának. A kérdés az, milyen mértékben szükséges a jogrendszerben is kodifikálni (vagy kifejezetten tiltani) a különbségeket, illetve speciális kiváltságokat, amelyekért egyes kulturális csoportok küzdenek. A válasz országonként változó és többnyire pragmatikus, az adott kulturális kontextushoz igazodik. A melegek házasságát (jelzem, ez nem „multikulti”, de egy demokratikus kisebbség igénye) azokban az országokban ismerik el, ahol a többség fokozatosan ráébredt, hogy tulajdonképpen semmi baja a melegekkel. Ez a kulturális folyamat Magyarországon is elindult – 1990 és 2010 között nagyságrenddel nőtt a melegeket elfogadók aránya –, és feltehetőleg ugyanazon a pályán jár, mint az euroatlanti civilizációt szervesebben élő országokban. Ugyanezen országok liberális jogrendje azonban sohasem fogja elfogadni a nők megcsonkítását vagy a családi becsület védelmében elkövetett gyilkosságokat. Nem jószívűségből, hanem azért, mert a liberális alapelvnek, a személy védelmének teljesen ellentmondanak.
De nem is a liberalizmust akarom én itt védelmezni – ellenkezőleg, ez a sorozat arról szól majd, mennyi és milyen illúziókat táplálunk mi, baloldali liberálisok –, hanem a jóság/segítségnyújtás kultúráját. Ez a kultúra nemhogy nem része a liberalizmusnak (amúgy a legtöbb baloldali ideológiának sem), hanem kifejezetten korrekciója, komplementere. A jóság/segítségnyújtás/szolidaritás – ha keresztény vallási fogalommal akarom jellemezni, a caritas – a tizenkilencedik században társult a liberális praxishoz; annak előtte kifejezetten keresztény fogalom volt (megfelelője az iszlámban és a judaizmusban is megvan). A nagy viktoriánus konzervatív szintézis emelte politikai ideológia szintjére, amikor lebontotta (Nagy-Britanniában) az alapvetően az egyházközségek hagyományos feladatához tartozó jóléti ellátások rendszerét a Poor Law-val. Ha valakinek ez túl absztrakt, gondoljon Dickens regényeire.
Abban azonban igaza van Orbánnak, hogy egy klasszikus liberális számára a caritas személyes ügy (míg a baloldal általában társadalmi csoportok emancipációjában gondolkodik – erre a fogalomra is visszatérek még a sorozatban). Ugyanúgy személyes ügy, ahogy egy klasszikus konzervatív számára is. Bár az egyéni caritasra nem lehet társadalmi rendszereket építeni, az egyéni caritas kultúrája nélkül az euroatlanti civilizációhoz tartozó társadalom működésképtelen. Nemhogy ez választaná el egymástól a (klasszikus) konzervativizmust és a liberalizmust, de ez a közös bennük. Az állítólagos orbáni konzervatív értékrend ürességét többek között a caritasra (és az ebből kibomló társadalmi gyakorlatokra) való teljes érzéketlensége leplezi le, amiből azután természetes módon következik a civilizálatlansága, a barbársága is.
Mielőtt – az egyik következő darabban – igyekszem rámutatni, miért volt sokszor önáltató és/vagy képmutató a magyar liberálisok úgynevezett szociális érzékenysége, és miért marad politikailag üres a mostani újbaloldal szociális lelkiismerete is, búcsúzóul (de nem utoljára) néhány mondat az európai civilizációról.
Az európai (és leágazása: az amerikai) civilizáció az egyetlen olyan társadalmi szabályrendszer, amely össze tudja egyeztetni az egyén érdekét a közösség tiszteletével. A civilitas, a civilité, a civility az európai újkor egyedülálló találmánya, amelynek gyökerét Norbert Elias az abszolút monarchiák kialakulására teszi. (A magyar nyelv „udvarias” szava a „courtier”, az udvaronc viselkedését tükrözi.) Hogyan tudunk egyszerre vetélkedni és együttműködni, hogyan tudjuk átértelmezni a „törzsi” érzelmeket és lojalitásokat (amelyekre Orbán épít) egy kultúrában, amely nagyobb, erősebb, gazdagabb, mint a marakodó törzsek világa? Csak a kölcsönös tisztelettel és elismeréssel.
A civilitas és a caritas, az önkorlátozó, a társas kontextust elismerő attitűd tesz lehetővé egy szabad társadalmat. Ez a „polgári” attitűd. Európa véres vallás- és polgárháborúkban tanulta meg a leckét. Kelet-Európában – bonyolult történeti okoknál fogva – nem vert mély gyökeret, és a szocializmusban ez a gondolkodásmód nem működött. A szocializmusban másfajta kulturális stratégiák működtek – de ezekről majd egy további darabban.
Arról szeretnék elmélkedni, milyen mélyebb tanulságokat vonhatok le a baloldali liberális gondolatkör, a saját szellemi hazám kudarcaiból és sikereiből. Igaza van Orbánnak? A liberalizmusnak leáldozott?
Következő cikk: Mindenkit átvert a vajdasági blogger a rejtélyes alagút sztorijával
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >