Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Hogyan keltett félelmet Orbán a menekültekkel?
„A magyar határon átlépő, vízum nélküli szíriai egy illegális határátlépő, még akkor is, ha menedékkérelmet ad be.” Bárdi Bálint (hvg.hu):
Professzionális kampányt épített fel Orbán Viktor stábja a menekültekkel szembeni félelmekre alapozva, amely félelmeket először meg kellett teremteni, mivel bevándorlókról korábban keveset beszélt a média. Két MTA-kutató, Bernáth Gábor és Messing Vera a kezdeteket vizsgálta meg a migránsokról szóló sajtóhírek alapos áttekintésével. Részletekig kidolgozott manipuláció sejlik fel a migránsveszély felmutatásával, felnagyításával, amelynek a végén nem marad el az önigazolás. (…)
B. G.: Ilyen kampányt, amit a kormány megszervezett menekültügyben, véletlenül nem lehetett volna csinálni. Nagyon sok jele van a tudatosságnak, a szóhasználattól kezdve a képi elemek bedolgozásáig. A szóhasználat alatt értve azt, hogy hogyan keresztelték el először a menekültet migránsnak, később illegális bevándorlónak, láthatjuk, hogyan lett egyre stigmatizálóbb, egyre negatívabb a megnevezés. A képi ábrázoláshoz például kitalálták, hogy mindenki, aki érintkezik a menekültekkel, maszkot és kesztyűt hordjon.
M. V.: Annyira nem véletlen, hogy azokat a kifejezéseket, amiket általában a romákkal kapcsolatban használnak – például “megélhetési” – azokat most egyszerűen a menekültekre vonatkoztatva kezdték el használni. Sőt, a kormány vezető tagjai össze is kötötték a romákat és a migránsokat egészen hajmeresztő módon.
hvg.hu: A kampány szó a kutatásban sokszor visszatér. Milyen egyéb elemek bizonyítják, hogy a kormány tudatosan építette fel a menekültek stigmatizálását?
B. G.: A diskurzív és képi ábrázolások tudatos használata mellett a kormány gyorsan megrendelt egy közvélemény-kutatást januárban, ami őket igazolta. Erre aztán nagyon gyorsan ráhúzták a nemzeti konzultációt, Érdekes, hogy a kormányközeli média nagyon gyorsan megtalálta a téma szakértőit. A tudományos és jogi diskurzusra a kormány nem tudott ráülni, miután olyan kategóriákat használtak, amelyek sem jogi, sem tudományos szempontból nem értékelhetőek. Ezért gyorsan előhúztak olyan alternatív megszólalókat, mint például (a Fideszhez köthető – a szerk.) Alapjogokért Központ. Az állami médiában pedig a biztonságpolitikai szakértőket kezdték tolni (mint amilyen Nógrádi György vagy Georg Spöttle – a szerk.), pedig a kérdést nem csak biztonságpolitikai szemszögből lehetett volna vizsgálni, hanem számos, egyéb – például humanitárius – szempontból is.
M. V.: Azért is nevezhetjük kampánynak, ami történt, mert a menekültek és bevándorlók korábban egyáltalán nem jelentek meg a médiában, amit a médiamegjelenésükről szóló korábbi kutatásai a Magyar Helsinki Bizottságnak kiválóan igazolnak. Januárban, a Charlie Hebdo-merénylet utáni temetési meneten részt vett Orbán Viktor, majd mondott egy beszédet, ami szerintem kommunikációs szempontból sarokkő volt. Ezt követően kezdtük vizsgálni a menekültek és bevándorlók médiareprezentációját. Ekkor még szó sem volt menekülthullámról, csak egy diskurzus volt, amit a kormány és Orbán Viktor tett le az asztalra, és kapott fel a teljes magyar média.
B. G.: Nehéz is volt összehozni Orbánnak a Franciaországban élő harmadik generációs bevándorlókat a Magyarország határain kopogtató, akkor még főleg Koszovóból érkezőkkel.
hvg.hu: Mi volt az alapfeltevésük a kutatásukban és milyen választ kaptak rá?
B. G.: Már régóta volt egy olyan érzésünk, hogy a magyar média a politikától függ, a hatalom nyelvezetét használja. Bőven elég, ha az újságírók pontosan idézik azt, amit a politikusok mondanak, és akkor már a médiakép teljesen úgy fog változni, ahogy a politikusok akarják. Azt láttuk, hogy egy nagyon erős kampány épült fel, ezért ez egy alkalmas időszak volt arra, hogy megvizsgáljuk, hogy a politikai beszéd milyen formában kerül át a médiába. Végignéztük, hogy a kormányzattól független megszólalási terepek hogyan alakulnak. Az egyik ilyen a tudományos élet, de a média is felfogható független terepként, ha érvényesülnek bizonyos szakmai szempontok. Olyan országokban, ahol a politika nem befolyásolja ilyen mértékben az állam működését, a hivataloktól is elvárhatunk a politikától független működést. Azt is vizsgáltuk, hogy ellenzéki politikusok függetleníteni tudták-e magukat ettől a felállított keretrendszertől.
hvg.hu: Mintha a baloldali pártok nem helyezkedtek volna teljesen ellenzékbe. Jó példa az LMP, amit önök is kiemeltek.
B. G.: Az első három hétben teljes bénultságot érzékeltünk a média és minden független felszólaló részéről. A civilszervezetek, melyek a rendszerváltás óta aktívak a menekültügyben, mint például a Menedék Alapítvány, nyilatkozatot fogalmaztak meg a tények helyrebillentésével, de ez nem ment át a média fősodrán. Pedig a valós tudás inkább náluk van, mint a hirtelen biztonságpolitikai szakértővé vált médiacelebeknél. Nagyon hamar simultak hozzá a kormányzati kommunikációhoz bizonyos szakmai szervezetek, például a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vagy a rendőrség. Azt is ki tudtuk mutatni, hogy egy napon belül hogyan változott egy bizonyos megszólaló – a TEK magas rangú vezetőjének – álláspontja: délelőtt egy konferencián azt nyilatkozta, hogy a bevándorlás nem köthető össze egyértelműen a terrorizmussal, majd délutánra már azzal jelentkezett, hogy ezek politikai kérdések, ebbe a TEK nem szólhat bele.
M. V.: Nekem az a nagyon érdekes, hogy a baloldali pártok hogyan és miért maradtak csöndben, miért vették át ezeket a kategóriákat. Önálló megszólalásai a baloldali pártoknak lényegében nem voltak. Egy egészséges politikai establishmenttel rendelkező országban az ellenvélemények a politikán belül jelennek meg. Magyarországon azon kívülről kell jönnie. Megnéztük a Charlie Hebdo-merénylet előtt és után egy hónappal a police.hu híreit, és azt láttuk, hogy a média kategóriahasználata onnan származik. A rendőrség a saját kategóriája szerint nevezi meg a menekülteket, nekik a magyar határon átlépő, vízum nélküli szíriai egy illegális határátlépő, még akkor is, ha menedékkérelmet ad be. Ezt a fogalomhasználatot pedig egy az egyben átveszi a kormány és a média is. (…)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >