Ma Erik, Alexandra, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. Magyarország 1989-ben az elsők között szabadult ki a kommunizmusból Európában. 2010-ben viszont kétségtelenül az első volt, amely a első lehet, amely sikeresen kilép ebből, az döntő precedenst teremthet. Még az Egyesült Államok is tanulhatna ebből a magyar példából.” Timothy Garton Ash (Guardian):
„…Hétfő reggel felvirradt, és elkezdődött a józan elemzés. Képesek lesznek rá? Nyilvánvaló, hogy ami 1989-ben történt, sokkal nagyobb horderejű volt, de most mindenki ugyanazt a magyar szót használja a rendszer megváltoztatására, mint akkoriban oly gyakran: rendszerváltás. (A „rendszerváltás” fordítható úgy is, hogy „rezsimváltás”, de számomra ez erősen külső beavatkozás felhangjait hordozza.) Mivel a földcsuszamlásszerű győzelem megadta a Tiszának azt a kulcsfontosságú kétharmados parlamenti többséget, amely lehetővé teszi az alkotmányos berendezkedés megváltoztatását, képesek lehetnek leküzdeni azokat az akadályokat, amelyek Lengyelországban hátráltatják a populizmus utáni átmenetet. Az államfő és az alkotmánybíróság még problémát jelenthet. Sok múlik azon is, mennyire marad egységes a Fidesz, és meddig hajlandó Orbán ellenállni a változásnak. De jó esély van arra, hogy a politikai rendszer átalakuljon.
Nehézebb kihívás a gazdaság. A magyar gazdaság rossz állapotban van. A Fidesz már az idei éves költségvetés több mint háromnegyedét elköltötte a választók megnyerésére tett kísérlet során. Senki sem tudja pontosan, mi szerepel az Oroszországgal és Kínával kötött energia-, beruházási és hitelszerződésekben. Magyar nagyszabású ígéretei, hogy fenntartja a Fidesz-féle jóléti juttatásokat és árszabályozásokat, szintén nem segítenek. A Tisza célja, hogy visszaszerezze az Orbán-rendszerhez kötődő személyek által eltulajdonított nagy összegeket, de ez nem lesz könnyű. Ezért kulcsfontosságú lesz, hogy gyorsan és bürokráciamentesen hozzáférjenek mintegy 17 milliárd eurónyi (15 milliárd fontnyi) befagyasztott uniós forráshoz, valamint az ezt követő új forrásokhoz.
Az Európai Uniónak és az egyes európai kormányoknak mindent meg kellene tenniük ennek a példátlan, populizmus utáni rendszerváltásnak a támogatásáért. Természetesen nem feltételek nélkül. De ezeknek a feltételeknek nem a brüsszeli bürokrácia kipipálható rubrikáira kellene korlátozódniuk, amelyeket az Orbán-rendszer olyan ügyesen használt ki, hanem tartalmi politikai feltételeknek kellene lenniük, amelyek az átmenet egyedi természetéhez és nehézségeihez igazodnak. A nemzeti vezetőknek – köztük a német kancellárnak, Friedrich Merznek, és a lengyel miniszterelnöknek, Donald Tusknak – az EU intézményi vezetőivel együtt magas szintű párbeszédet kellene folytatniuk a hivatalba lépő magyar vezetéssel. Az olyan kérdéseknek, mint a médiaszabadság, az elszámoltathatóság és a túlzott végrehajtói hatalom ellensúlyai, előkelő helyen kellene szerepelniük a napirenden.
Mély benyomást tett rám, hogy milyen sok fiatal magyar skandált spontán módon Európa melletti pozitív jelszavakat Budapest utcáin. Bizonyos értelemben ez szinte Magyarország második „visszatérése Európába” (ez volt 1989 egyik jelmondata).
Az EU-nak erkölcsi tartozása is van a magyar nép felé, hiszen Brüsszel maga is az Orbán-féle liberális demokrácia lebontásának egyik fő elősegítője volt. Milliárdnyi eurónyi uniós forrás felhasználását engedte meg közvetlenül és korrupt módon erre a célra. Az egyik első európai politikus, aki vasárnap gratulált Magyarnak, Manfred Weber volt, aki hosszú éveken át a Fidesz egyik fő védelmezője volt az Európai Néppártban. „Kedves Viktor”-t túl sokáig kényeztette az Európai Tanács nemzeti vezetőinek „úri klubja”, beleértve olyan női tagokat is, mint a volt német kancellár, Angela Merkel. (Jean-Claude Juncker, az Európai Tanács korábbi elnöke egyszer tréfásan így köszöntötte a magyar miniszterelnököt: „Hello, diktátor!” – hahó.)
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. Magyarország 1989-ben az elsők között szabadult ki a kommunizmusból Európában. 2010-ben viszont kétségtelenül az első volt, amely a demokráciát leépítő populizmusba süllyedt. Ha most az első lehet, amely sikeresen kilép ebből, az döntő precedenst teremthet. Még az Egyesült Államok is tanulhatna ebből a magyar példából.”
Következő cikk: Szerbia a mérsékelt autokráciák között
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Az antiszemitizmus orgiája söpör végig a nyugaton”
Azokra a művészekre és filmesekre utal, akik Izrael bojkottjára szólítanak fel. – Szerintem ez mind antihumanista >
A magyar hatóságok új szerv létrehozását jelentették be: hogyan hathat ez a magyar üzletemberek szerbiai cégeire?
„Ha ez az ügynökség bizonyítani tudja, hogy jogellenesen jutottak forrásokhoz, akkor ezeknek a cégeknek valószínűleg büntetőjogi >
Hogyan talált magára Európa
Az irónia az, hogy Trump talán véghez vitte azt, amire európai beszédek, stratégiai dokumentumok és nyilatkozatok >
Egy ráccsal kevesebb
A fideszesek egyelőre óvják magukat az önmegsemmisítéstől, annak tudatosításától, hogy politikai pályájuk és tekintélyes vagyonuk nem >
A „kisebbik rossz” elvéről
Az ellenzéki szavazók szemszögéből a „kisebbik rossz” elve azt diktálja, hogy arra a szereplőre adják a >
Út a börtönbe
Túl kellene lépni a Fidesz-éra tizenhat évén, de azért nehéz, mert csak Orbánék bukása után látható >
Uglješa Bokić: Veselin Milić ugyanannál az asztalnál ült a lelőtt személlyel, majd segített eltüntetni a nyomokat
A Danas újságírója és a szerb belügyminisztérium (MUP) egykori tagja, Uglješa Bokić az N1 televíziónak azt >
A magyar üzleti elit a szerb piacon is milliárd eurókat forgat
Szerbia tudatosan vált a történet részévé, amikor a jelenlegi hatalom úgy ítélte meg, hogy politikailag előnyös >
Putyin megmentésére kérni Ukrajnát
Ma már az a vita, hogy Ukrajnát be kell-e engedni a NATO-ba, átadta helyét annak a >
A vallomás szégyene és nehézsége
A fideszesek egyelőre óvják magukat az önmegsemmisítéstől, annak tudatosításától, hogy politikai pályájuk és tekintélyes vagyonuk egyaránt >
Fordul a kocka Oroszország ellen Ukrajnában?
Mindez azt jelenti, hogy most van itt az idő fokozni Ukrajna támogatását, hogy tovább növelhesse a >
Amikor a balkáni háborús bűnösök bocsánatot kérnek, kevesen akarják meghallgatni őket
„A szerb Állambiztonsági Szolgálat egykori vezetője, Jovica Stanišić a múlt héten megbánását fejezte ki bűnei miatt >