Ma Ivett, Frida, Judit névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szűz Mária elfenekeli a kis Jézust
„A dajkamesék tabuinak pedig le kell hullaniuk…” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Sokan meddő vitának tartják azt, ami a vallásos hit védelmezői, illetve a szabad szólás hívei között zajlik mostanság a Mohamed-karikatúrák miatt. Pedig nem az. Nem azért, mert emiatt Nigerben keresztény templomokat gyújtott fel a fanatikus csőcselék, Pakisztánban pedig tüntetéseket váltott ki az eset, hanem mert azok, akik épp az iszlám világon belül gondolják úgy, hogy minden bajuk forrása a középkorias vallási elfogultság, megerősítést, igazolást kaptak a nyugati magatartás révén.
Hiba lenne azt gondolni, hogy az iszlám világban nem változik semmi, miként az is ostobaság, hogy Nyugaton – az individuum szabadságának védelmeként – természetes jognak számított felvállalni egy-egy vallási dogmával szembeni fenntartást.
Hogy egyelőre ez utóbbinál maradjunk: nem csak 1926-ban, amikor Max Ernst először tette közszemlére Kölnben a Szűz Mária elfenekeli a kis Jézust három tanú jelenlétében című festményét, hanem azóta is ugyanaz a vita folyik a keresztény hitvilágon belül: szabad-e egy művésznek ilyen mérvű tabudöntögetésbe fognia.
Egyfajta felekezeti meghasonlás kísérte Pier Paolo Pasolini Teoremáját (1968), mely először megkapta a Nemzetközi Katolikus Filmhivatal díját a Velencei Filmfesztiválon, hogy aztán a díjat visszavonják, a Vatikán pedig indexre tegye a filmet.
Martin Scorsese Krisztus utolsó megkísértését (1988) Bécsben láttam, jóval azt megelőzően, hogy Budapesten bemutatták volna; éltes matrónák tüntettek a vetítés ellen, s a moziba igyekezvén egyikük nemcsak röpcéduláját tukmálta rám, hanem roppant melleivel szinte felöklelt…
Pár éve meg az amerikai Terrence McNally Corpus Christije (1997) keltett felzúdulást, melyben Krisztus napjaink hőse és – visszautalva Pasolinire – történetesen meleg.
Változott ezzel a keresztény egyházak helyzete a világban? Nem. A felekezetek persze alaposan megváltoztak, miként a körülöttük lévő világ is, de semmiképp sem emiatt. Sőt, úgy vélem, ahhoz, hogy az egyházak helye megmaradjon az emberek életében, ennek a változásnak időnként be kell következnie. A dajkamesék tabuinak pedig le kell hullaniuk…
És nem csak a nyugati zsidó-keresztény kultúrkörben. Hogy mennyire így van, azt a török újságírónő, Ceyda Karan példája mutatja a legjobban. A Cumhuriyet című isztambuli liberális lap munkatársaként szolidaritást vállalt a Charlie Hebdo lemészárolt szerkesztőivel. Ami ezután következett, azt ekként írta meg a lap január 15-i számában:
„Ezer és ezer levelet kaptam, inzultusokkal, sőt halállal is megfenyegettek. Ez teljes ellentétben van azzal a mélyen emberi és érzékeny üzenettel, mellyel a karikatúrát kolumnámban elhelyeztem. Azért tettem közzé a Charlie Hebdo rajzát, mert abban semmi »gyűlölködőt« vagy »sértőt« nem találtam, elvégre azon egy könnyező alak ennyit mond: »Minden megbocsátva…« Bárkinek ijesztőnek tűnhet valami, de nekem mint újságírónak jogom van szabadon kinyilvánítanom a véleményemet, és jogom van a lelkiismereti szabadsághoz is. Ha figyelmen kívül hagytam volna francia kollégáim barbár legyilkolását, akik humoros formában fejezték ki gondolataikat, többe nem nézhettem volna tükörbe.”
A török iszlamista hatóságok megtiltották a Cumhuriyet január 14-i, vagyis azon számának forgalmazását, melyben a szerkesztők – szolidaritásuk jeleként – újraközölték a francia hetilap néhány rajzát, közöttük a „megbocsátó Mohamed” képet is.
És még mondja valaki, hogy nem a véleménynyilvánítás szabadságáról van e vitában szó!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Amikor a balkáni háborús bűnösök bocsánatot kérnek, kevesen akarják meghallgatni őket
„A szerb Állambiztonsági Szolgálat egykori vezetője, Jovica Stanišić a múlt héten megbánását fejezte ki bűnei miatt >
Szodoma százhúsz Ferrarija
Semmi mással nem lehetne ez ellen érvelni, mint hogy ezek valamiért különleges emberek, egészen mások, mint >
Mit tett a VMSZ értünk, vajdasági magyarokért?
A felszín alatt, még ha nem is látszik kezdetben, megmozdult valami. A víz lassan fodrozódik, az >
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >