Ma Erik, Alexandra, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való viszonyulás lesz. A szomszédos országokban is forrong a hangulat, az eddig háttérbe szorított, nem Orbán-párti közeg ott is „rendszerváltást” várna el: a kisebbségi képviseleteket Fidesz-zsebpárttá degradáló vezetők lemondását vagy lemondatását. Ámde, ha az új budapesti kormány ebbe belenyúl, akkor gyakorlatilag ugyanazt teszi, mint a Fidesz, amely módszeresen létrehozta saját zsebpártjait határon túl a neki nem tetsző vezetésű helyi formációkkal szemben. Most az első erdélyi Tisza-sziget létrehozója kezdett egy új romániai magyar párt építésébe - egyelőre úgy tűnik, saját szakállra. Az is valószínűsíthető, hogy nem ez lesz az egyetlen ilyen próbálkozás a határon túli magyar közösségekben, igény is lenne rá. Csak ugyebár ott a nagy kérdés: hol van a határ a támogatás, a felelősségvállalás és a közösségi autonómiát és érdeket semmibe vevő külső beavatkozás között? Gál Mária (Népszava):
Szimbolikus kérdésekhez nyúlni a politikában mindig a darázsfészekben való turkálással ért fel. A pici kis csípés piszkosul tud fájni és viszketni, de jóesetben elmúlik, egy allergiás számára viszont végzetes lehet. Valami hasonló történt a magyar balliberális pártokkal is a 2004-es népszavazás után. Hiába folytatódott töretlenül a nemzeti- és kisebbségpolitika, működtek a támogatási struktúrák, kapott kiemelt helyet a szomszédsági kapcsolatokban a határon túli magyar közösségek helyzete, a baloldal soha többé nem tudta levakarni magáról a nemzetietlen bélyeget.
A Tisza-kormány a nemzetpolitikában is gyökeres változásokat ígér. Hogy pontosan mi és hogyan fog változni, az nyilván még nem alakulhatott ki, így csak remélni lehet, hogy a fürdővízzel együtt nem öntik ki a gyermeket is. Egyelőre csak annyi derült ki, hogy Magyar Péter a kiemelt feladatok között, szimbolikus kérdésként kezeli, választási győzelme után szinte azonnal megkezdte az egyeztetéseket a határon túli magyar pártvezetőkkel.
Nem lesz egyszerű feladat, mert rendkívül terhes örökséget hagy hátra az Orbán-rezsim e tekintetben is, az új kormány pedig – legalábbis az eddigi nyilatkozatok alapján – úgy kívánja megújítani a nemzetpolitikát, hogy alapvetően nem nyúlna annak alapjaihoz, csak a támogatások felhasználásának felülvizsgálatát ígérte. Márpedig ez a viszony nemcsak pénzről szól, a támogatásokat lehet racionalizálni, nem ez fogja meghatározni a jövőt. Az Orbán-kormány vazallusi rendszerbe taszította a kisebbségi magyar közösségeket, a példátlan mértékű támogatások nem elsősorban közösségi célokat szolgáltak, hanem a klientúra- és a gazdasági hátország kiépítését. Ennek fényében egyáltalán nem mindegy, mennyi az annyi. Ha kiderül, mekkora a külhoni támogatásokra szánt keret, az identitásmegőrzést szolgáló oktatási, kulturális, egyházi, média és civilszervezeti támogatások mellett fennmarad-e a támogatási keretösszeg legnagyobb hányadát kitevő, NER-újításnak számító kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program, az már valamivel többet elárul a hogyan továbbról.
A megválasztott miniszterelnök ugyan elmondta, hogy megőrzik a kiterjesztett állampolgárságot s a vele járó szavazati jogot, folytatják a támogatásokat, csak szakmaivá fogják tenni azt, és visszamenőleg tíz évre ellenőrzik a korábbiak felhasználását, de ebben sincs újdonság. A külhoni magyarság iránti kormányzati felelősség alkotmányos kötelezettsége a kormányoknak, a rendszerváltás óta minden kormány alatt létezett támogatás, kormányváltások után pedig folytak ellenőrzések - soha semmi rendkívüli nem került felszínre -, rendre átalakult a támogatási intézményi struktúra, a nemzetpolitika felügyelete pedig vándorolt a külügy és a Miniszterelnökség között. Most a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hatáskörébe tartozik majd a kérdés, ami lényegi változást sugall: bizonyos tekintetben súlycsökkentést, de azt is, hogy a nemzetpolitikát elsősorban kulturális, belpolitikai kérdésnek, nem pedig a kül- és szomszédságpolitika részének tekintik. A puding próbája az evés, annyi biztos, hogy a megközelítés újszerű.
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való viszonyulás lesz. A szomszédos országokban is forrong a hangulat, az eddig háttérbe szorított, nem Orbán-párti közeg ott is „rendszerváltást” várna el: a kisebbségi képviseleteket Fidesz-zsebpárttá degradáló vezetők lemondását vagy lemondatását. Ámde, ha az új budapesti kormány ebbe belenyúl, akkor gyakorlatilag ugyanazt teszi, mint a Fidesz, amely módszeresen létrehozta saját zsebpártjait határon túl a neki nem tetsző vezetésű helyi formációkkal szemben. Most az első erdélyi Tisza-sziget létrehozója kezdett egy új romániai magyar párt építésébe - egyelőre úgy tűnik, saját szakállra. Az is valószínűsíthető, hogy nem ez lesz az egyetlen ilyen próbálkozás a határon túli magyar közösségekben, igény is lenne rá. Csak ugyebár ott a nagy kérdés: hol van a határ a támogatás, a felelősségvállalás és a közösségi autonómiát és érdeket semmibe vevő külső beavatkozás között?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Az antiszemitizmus orgiája söpör végig a nyugaton”
Azokra a művészekre és filmesekre utal, akik Izrael bojkottjára szólítanak fel. – Szerintem ez mind antihumanista >
A magyar hatóságok új szerv létrehozását jelentették be: hogyan hathat ez a magyar üzletemberek szerbiai cégeire?
„Ha ez az ügynökség bizonyítani tudja, hogy jogellenesen jutottak forrásokhoz, akkor ezeknek a cégeknek valószínűleg büntetőjogi >
Hogyan talált magára Európa
Az irónia az, hogy Trump talán véghez vitte azt, amire európai beszédek, stratégiai dokumentumok és nyilatkozatok >
Egy ráccsal kevesebb
A fideszesek egyelőre óvják magukat az önmegsemmisítéstől, annak tudatosításától, hogy politikai pályájuk és tekintélyes vagyonuk nem >
A „kisebbik rossz” elvéről
Az ellenzéki szavazók szemszögéből a „kisebbik rossz” elve azt diktálja, hogy arra a szereplőre adják a >
Út a börtönbe
Túl kellene lépni a Fidesz-éra tizenhat évén, de azért nehéz, mert csak Orbánék bukása után látható >
Uglješa Bokić: Veselin Milić ugyanannál az asztalnál ült a lelőtt személlyel, majd segített eltüntetni a nyomokat
A Danas újságírója és a szerb belügyminisztérium (MUP) egykori tagja, Uglješa Bokić az N1 televíziónak azt >
A magyar üzleti elit a szerb piacon is milliárd eurókat forgat
Szerbia tudatosan vált a történet részévé, amikor a jelenlegi hatalom úgy ítélte meg, hogy politikailag előnyös >
Putyin megmentésére kérni Ukrajnát
Ma már az a vita, hogy Ukrajnát be kell-e engedni a NATO-ba, átadta helyét annak a >
A vallomás szégyene és nehézsége
A fideszesek egyelőre óvják magukat az önmegsemmisítéstől, annak tudatosításától, hogy politikai pályájuk és tekintélyes vagyonuk egyaránt >
Fordul a kocka Oroszország ellen Ukrajnában?
Mindez azt jelenti, hogy most van itt az idő fokozni Ukrajna támogatását, hogy tovább növelhesse a >
Amikor a balkáni háborús bűnösök bocsánatot kérnek, kevesen akarják meghallgatni őket
„A szerb Állambiztonsági Szolgálat egykori vezetője, Jovica Stanišić a múlt héten megbánását fejezte ki bűnei miatt >