Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Cukros vizecske
Öreg Dezső
Nem szeretne a leendő miniszterelnök bőrében lenni az államfő. Ez a történelmi mondat azon a találkozón hangzott el, amelyen Tomislav Nikolić Aleksandar Vučićot bízta meg kormányalakítással. Azt is fontosnak tartotta aláhúzni, hogy ha a polgárok azt gondolják, hogy a Szerbia előtt tornyosuló gondokat cukros vizecskével lehet gyógyítani, választhatnak maguknak új kormányt és új elnököt.
Egyelőre senkinek sem jut eszébe ilyen eretnek gondolat, hiszen a választások óta csupán valamivel több mint egy hónap telt el. Folyik minden a maga rendje és módja szerint, már elnöke is van a parlamentnek és a kormány is összeállt. Politikusokból és szakértőkből. Meg politizáló szakértőkből. Mert a tapasztalat arra tanít bennünket, hogy a szakértőket általában megbabonázza a politika. Nem Aleksandar Vučić fedezte fel a szerbiai politikai langyos vizet. A néhai Đinđić kormányfő is csatába hívott néhány nemzetközi szaktekintélyt. Biztos emlékeznek még Božidar Đelićre. Ő az az ember, aki nemzetközi szakértőként érkezett a Đinđić kormányba 2001 januárjában. Előtte a lengyel és az orosz kormány gazdasági meg pénzügyi tanácsadója volt, a McKinsey & Company munkatársaként pénzügyi és média szakértő. Akiből Szerbiában par excellence politikus lett, amíg hasznot látott benne. Tavaly decemberben távozott az itteni politikából és az országból is. Beilleszkedve abba az általános elvándorlási folyamatba, amely már jó pár éve jellemzi Szerbiát. Nem csoda, hiszen a washingtoni Cato intézet legfrissebb adatai szerint mi vagyunk a világ harmadik legszegényebb országa. A 90 megvizsgált közül. Tehát biztos vannak még szegényebbek is, de ha figyelembe vesszük, hogy Macedónia 8, Horvátország 12, Szlovénia 29, Magyarország pedig 50 hellyel köröz le bennünket, akkor nagyon elszomorító. Egyébként a szegénység fokát nem a keresetek alapján, nem is a pillanatnyi vásárlóerő, hanem az infláció, a kamatlábak, a munkanélküliség aránya, valamint a nemzeti össztermék növekedése alapján számítják ki. Nos az egykori pénzügyminiszter, aki később, mint említettem volt, kiváló politikai karriert futott be, elment. Jött helyébe az új külföldi nagyreményű szakember, aki ugyanannak a McKinsey & Companynak volt a munkatársa, mint egykori elődje. Már fel lehet fedezni benne a jövendő politikust. Minden jel arra utal, hogy tudja, ki a gazda, kire kell hallgatni. Szemben a legutóbbi kormányátalakítás során ugyancsak kiváló szakemberként feltüntetett gazdasági miniszterrel, akinek már a nevét is elfelejti az itteni ember. Ő nem akart lábhoz szokni, nem értette meg, hogy időközben a politika úgy mérte fel, most a legjobb alkalom a rendkívüli választások megtartására. A kampány időszaka pedig tudvalevőleg nem esik egybe a reformok idejével. Így hát mennie kellett. Csak annyit akartam mondani, hogy ezek a kiváló szakemberek a kormányban egykettőre politikussá válnak. Mert az egyszerűen kifizetődőbb. Sokkal.
De, még ha százszor is komolyan gondolja a kormányfő, valamint szakértői és politikusi meg politizáló szakértői csapata, akkor is nagy gondjai lesznek. Biztos tisztában vannak azzal, hogy az utóbbi 2 évben 40 ezresre duzzasztott haladópárti párthadsereg – minden üres retorika ellenére – prédára vágyik. Mint ahogy a többi párt tagjai sem gondolják úgy, hogy ingyen vagy az esetleges lemondásokért verekedtek derekasan a propaganda-, plakát– és egyéb, olykor bizony fizikai leszámolásba is torkolló háborúban. Szerbiában eddig azért nyert egy párt, illetve azért alakított hatalmi koalíciót, hogy megjutalmazhassa a sorkatonákat is. Olykor-olykor. Az altiszteknek már gyakrabban jutott alamizsna. A tisztek viszonylag kényelmes semmittevésre számíthattak. Az igazi prédán azonban mindig a tábornokok osztoztak. Azok, akik most a lemondásnak, fegyelemnek, tisztességnek becézett reformokra esküsznek. Akik azt mondják, kiirtják a korrupciót – magyarázzák ezt meg azoknak az orvosoknak, tanároknak, bíráknak de pácienseknek, diákoknak és klienseknek is, akik bizony nem így gondolják. Még akkor sem, ha az egészségügy katasztrofális állapotban van, az igazságszolgáltatásban perek százezrei várnak ítéletre, legjobb végzett szakembereink pedig a diploma átvétele után csak az oklevelet és az útlevelet veszik magukhoz. Az itteni kór tényleg nem cukros vizecskével orvosolható.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >