Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Folytatják. De mit is?
„Az a gyanúnk, hogy a miniszterelnök sem tudja még, hogy ki vagy mi lesz az újabb legyőzendő gonosz.“ Véleményvezér:
Orbán Viktor azt mondta a választási kampányban, hogy az új kormány programja egyetlen szóval leírható: „Folytatjuk”. De igazából nincs nagyon mit folytatni. Amit elkezdtek, annak egy jelentős részét a ciklus végére be is fejezték.
Erős a gyanúnk, hogy ez a „folytatjuk” inkább a tanácstalanságot hivatott elleplezni.
Persze azt is látnunk kell, hogy még mindig tart a választási kampány. És a magyar választási kampányok egyik aranyszabálya, hogy nem szabad megijeszteni az embereket. Most pedig előttünk az Európai Parlamenti választás, illetve az őszi önkormányzati választások. Nyilvánvaló, hogy a kormányfő nem fog semmi olyat mondani, ami szavazatokba kerülne májusban, majd szeptemberben. De ez még nem kéne, hogy megakadályozza abban, hogy valami népszerűvel álljon elő. Mint ahogy 2010-ben az egymillió munkahelyet, illetve az oligarchák elleni küzdelmet villantotta fel. Most mégsem mondott semmi ilyesmit. Csak annyit, hogy „folytatjuk”.
De mit is?
Az elmúlt négy év nagy és megnyert háború ívenként bontakozott ki a szemünk előtt. Háború volt a válság és a gonosz külföld ellen. Ehhez illeszkedően a kormányzás nem szólt másról, mint egy gazdasági stabilizációs, továbbá egy szisztematikus jövedelemátcsoportosítási-kísérletről.
A stabilizációra részben a görög válság hatására gyorsan romló külső környezet, részben pedig a kormány ki nem kényszerített hibái (elsősorban az egykulcsos adó) miatt volt szükség. 2011-2012-ben a magyar politika meghatározó témája az IMF-hez való viszony, illetve az a kérdés volt, hogy tartani tudjuk-e a 3 százalékos költségvetési hiánycélt. Ez a kérdés 2013-ra gyakorlatilag rendeződött.
A jövedelemátcsoportosítás elsősorban a külföldi tulajdonú vállalatoktól a magyar lakosság felé történt. Mindez persze egy rendkívül nyomott gazdasági környezetben, ezért aztán még az átcsoportosítás után sem éltek jobban a magyar választók, mint 2010 előtt, de az tagadhatatlan tény, hogy mind a végtörlesztés, mind a rezsicsökkentés a külföldiek irányából a magyar zsebek felé végrehajtott transzfer volt.
Ezt a két, maga által deklarált és jórészt maga által kreált háborút a Fidesz egyértelműen megnyerte. A stabilizáció a magyar politika negyvenéves hagyományait követve óriási növekedési áldozatok árán sikerült, a jövedelemátcsoportosítás pedig tovább rombolta a növekedési lehetőségeinket. Viszont együtt választási győzelmet, mit győzelmet, kétharmadot eredményeztek. Ha viszont ezek már nyertes háborúk, akkor mi jön most? Lehet még egy-kettőt rúgni a rezsidémonba, lehet non-profit közműveket alkotni, de a stabilizáción már túl vagyunk, és az átcsoportosításban sincs már igazán nagy tartalék (ha egyáltalán van még valamennyi).
Normál helyzetben ilyenkor kéne ambiciózus gazdasági növekedési célokat meghatározni, ahogyan azt a kormány egyébként 2010-ben és 2011-ben is megtette.
Ez azonban nem történt meg és nem is fog megtörténni, mert valószínűleg a kormányfő is érti, hogy nincs komolyan vehető növekedési tartalék a magyar gazdaságban. Borzasztó boldog lesz mindenki, ha idén és jövőre 2 százalékkal nő a gazdaság, ami azonban még így is a régió legvérszegényebb teljesítménye lenne. Arról nem is beszélve, hogy ebben az ütemben egy évszázad múlva se nagyon leszünk sokkal közelebb Ausztriához. Ha a növekedés nem lehet a kormányzás deklarált célja, akkor viszont megint marad a háború. Ellenség kell, lehetőleg minél gyorsabban.
Az a gyanúnk, hogy a miniszterelnök sem tudja még, hogy ki vagy mi lesz az újabb legyőzendő gonosz. De az biztos, hogy látványos színházra számíthatunk.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >