Ma Ádám, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Cukros vizecske
Öreg Dezső
Nem szeretne a leendő miniszterelnök bőrében lenni az államfő. Ez a történelmi mondat azon a találkozón hangzott el, amelyen Tomislav Nikolić Aleksandar Vučićot bízta meg kormányalakítással. Azt is fontosnak tartotta aláhúzni, hogy ha a polgárok azt gondolják, hogy a Szerbia előtt tornyosuló gondokat cukros vizecskével lehet gyógyítani, választhatnak maguknak új kormányt és új elnököt.
Egyelőre senkinek sem jut eszébe ilyen eretnek gondolat, hiszen a választások óta csupán valamivel több mint egy hónap telt el. Folyik minden a maga rendje és módja szerint, már elnöke is van a parlamentnek és a kormány is összeállt. Politikusokból és szakértőkből. Meg politizáló szakértőkből. Mert a tapasztalat arra tanít bennünket, hogy a szakértőket általában megbabonázza a politika. Nem Aleksandar Vučić fedezte fel a szerbiai politikai langyos vizet. A néhai Đinđić kormányfő is csatába hívott néhány nemzetközi szaktekintélyt. Biztos emlékeznek még Božidar Đelićre. Ő az az ember, aki nemzetközi szakértőként érkezett a Đinđić kormányba 2001 januárjában. Előtte a lengyel és az orosz kormány gazdasági meg pénzügyi tanácsadója volt, a McKinsey & Company munkatársaként pénzügyi és média szakértő. Akiből Szerbiában par excellence politikus lett, amíg hasznot látott benne. Tavaly decemberben távozott az itteni politikából és az országból is. Beilleszkedve abba az általános elvándorlási folyamatba, amely már jó pár éve jellemzi Szerbiát. Nem csoda, hiszen a washingtoni Cato intézet legfrissebb adatai szerint mi vagyunk a világ harmadik legszegényebb országa. A 90 megvizsgált közül. Tehát biztos vannak még szegényebbek is, de ha figyelembe vesszük, hogy Macedónia 8, Horvátország 12, Szlovénia 29, Magyarország pedig 50 hellyel köröz le bennünket, akkor nagyon elszomorító. Egyébként a szegénység fokát nem a keresetek alapján, nem is a pillanatnyi vásárlóerő, hanem az infláció, a kamatlábak, a munkanélküliség aránya, valamint a nemzeti össztermék növekedése alapján számítják ki. Nos az egykori pénzügyminiszter, aki később, mint említettem volt, kiváló politikai karriert futott be, elment. Jött helyébe az új külföldi nagyreményű szakember, aki ugyanannak a McKinsey & Companynak volt a munkatársa, mint egykori elődje. Már fel lehet fedezni benne a jövendő politikust. Minden jel arra utal, hogy tudja, ki a gazda, kire kell hallgatni. Szemben a legutóbbi kormányátalakítás során ugyancsak kiváló szakemberként feltüntetett gazdasági miniszterrel, akinek már a nevét is elfelejti az itteni ember. Ő nem akart lábhoz szokni, nem értette meg, hogy időközben a politika úgy mérte fel, most a legjobb alkalom a rendkívüli választások megtartására. A kampány időszaka pedig tudvalevőleg nem esik egybe a reformok idejével. Így hát mennie kellett. Csak annyit akartam mondani, hogy ezek a kiváló szakemberek a kormányban egykettőre politikussá válnak. Mert az egyszerűen kifizetődőbb. Sokkal.
De, még ha százszor is komolyan gondolja a kormányfő, valamint szakértői és politikusi meg politizáló szakértői csapata, akkor is nagy gondjai lesznek. Biztos tisztában vannak azzal, hogy az utóbbi 2 évben 40 ezresre duzzasztott haladópárti párthadsereg – minden üres retorika ellenére – prédára vágyik. Mint ahogy a többi párt tagjai sem gondolják úgy, hogy ingyen vagy az esetleges lemondásokért verekedtek derekasan a propaganda-, plakát– és egyéb, olykor bizony fizikai leszámolásba is torkolló háborúban. Szerbiában eddig azért nyert egy párt, illetve azért alakított hatalmi koalíciót, hogy megjutalmazhassa a sorkatonákat is. Olykor-olykor. Az altiszteknek már gyakrabban jutott alamizsna. A tisztek viszonylag kényelmes semmittevésre számíthattak. Az igazi prédán azonban mindig a tábornokok osztoztak. Azok, akik most a lemondásnak, fegyelemnek, tisztességnek becézett reformokra esküsznek. Akik azt mondják, kiirtják a korrupciót – magyarázzák ezt meg azoknak az orvosoknak, tanároknak, bíráknak de pácienseknek, diákoknak és klienseknek is, akik bizony nem így gondolják. Még akkor sem, ha az egészségügy katasztrofális állapotban van, az igazságszolgáltatásban perek százezrei várnak ítéletre, legjobb végzett szakembereink pedig a diploma átvétele után csak az oklevelet és az útlevelet veszik magukhoz. Az itteni kór tényleg nem cukros vizecskével orvosolható.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nyitott határok mellett azonban nincs stabil közösség
„Nem tűzfalakról kell itt szövegelni, azért kell mindent megtenni, hogy meg lehessen találni a kiutat a >
A politikai giccsről
Apropó giccs! Lehet giccs egy szó is. Egy vélemény. Egy politikai kampány. És még mennyi minden! >
Hogyan kezelni a kemény-jobbos fenyegetést
Az Economist kommentárja úgy véli: mivel Európában egyre több helyen győznek a szélsőségesek, mind nehezebb mérsékelt >
Putyin bosszúja
A Guardian vezércikke úgy ítéli meg: elején nagy volt a lelkesedés Ukrajnában a kurszki betörés miatt, >
Miért gyűlölik a fasiszták az egyetemeket
Orbán Viktor fényképével illusztrálja a Guardian a Yale Egyetem egyik filozófia professzorának cikkét, amely arról szól: >
Trump komoly veszélyben van Harris miatt
Ezért azután még többet hazudik, vádaskodik, és hihetetlen szinten megszeg minden szabályt. A dráma az számára, >
Orbán 200 millió eurós kudarca
Orbán Viktor bakot lőtt, amikor nem hajtotta végre menekült-ügyben az Európai Bíróság ítéleteit, ezért kormányának most >
Szerbia harcolni akar a nyugati sajtó „hazugságai” ellen
Szerbia ellenkampányt kíván indítani, mert úgy ítéli meg, hogy teljesen érdemtelenül rossz a sajtója nyugaton. Vučić >
Németország teljesen ismeretlen vizek felé hajózik
Fontos, de nem sorsdöntő választás zajlott Türingiában és Szászországban, ám a kemény jobboldal veszélyes területre sodorja >
A kelet-német földrengés
A Wall Street Journal szerkesztőségi cikke politikai földrengésként értékeli a két keletnémet tartományi választás eredményét, kiemelve, >
A demokrácia beleütközik a saját korlátaiba
Ezt írja mai, baljós türingiai és szászországi választás előtt Jens Schneider, a Süddeutsche Zeitung hírigazgatója. Ám >
A világ jövője attól függ, mit gondol néhány ezer pennsylvaniai választó arról, ki tudja-e fizetni a számlát a zöldségesnél
Timothy Garton Ash oxfordi professzor, aki már jó ideje a tengerentúlon igyekszik kideríteni, milyen eredmény várható >