Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Oroszországról már nincs illúziónk
„Azzal tehát, hogy mindent kontrollálni akartak, az egész társadalomban szembenállást hoztak létre.“ Bookline:
Az oroszok nem állnak készen arra, hogy szembenézzenek azokkal a bűnökkel, melyeket a háború után elkövettek ebben a térségben, és ennek most látjuk is a hatásait – véli Anne Applebaum Pulitzer-díjas történész-újságíró, aki azért érkezett Budapestre, hogy a Kelet-Európa háború utáni megtöréséről szóló könyvét, a Vasfüggöny című történeti munkáját ismertesse.
A kötet egyebek között arra keresi a választ, hogy a második világháborút követően a kommunisták hogyan vonták ellenőrzésük alá a hatalmat a régióban, hogyan verték szét a civil szervezeteket, hogyan próbálták egyformára fazonírozni a térség országait, és hogyan élte meg mindezt az itt élő átlagember.
Anne Applebaum az interjúban nem csak azt idézte fel, hogy a béke első hónapjaiban a bevonuló oroszok hogyan próbálták megvetni a lábukat a régióban, vagy terjesztették ki befolyásukat az élet minden területén – közben beszélgettünk agymosásról, propagandáról, és félelmetesen egyforma képekről is –, hanem kifejtette azt is, hogy a múltbeli szembenézés hiánya hogyan érezteti hatását a jelenlegi ukrajnai konfliktusban, és mi az az Oroszországgal kapcsolatos illúzió, mellyel szerinte mostanra végérvényesen leszámolt a Nyugat. (...)
Az egyes emberek története nagyon fontos, máskülönben nagyon nehéz megérteni, hogyan is működött a rendszer. A kommunizmussal kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés, különösen, ami ezt a korszakot illeti, hogy az emberek miért törődtek bele olyan sokáig, miért nem lázadtak ellene. Persze lázadtak 1956-ban, de nem 1948-ban. És hogy ezt megértsük, ahhoz kell az is, hogy lássuk, az egyes embereket hogyan érintették a változások. A könyvben épp arra mutattam rá, hogy a kommunista párt a gyerekek iskola utáni programjától kezdve, a zenén és művészeteken keresztül a fociklubokig és az ifjúsági mozgalmakig, az élet sok területét elfoglalta. Az embereket nagyon rossz választások elé állították: ha valaki például azt akarta, hogy a gyereke egyetemre járhasson, akkor el kellett fogadnia, hogy a gyereke csatlakozzon a kommunista ifjúsági mozgalomhoz. A rendszer számos módon tudta arra kényszeríteni a polgárait, hogy kollaboráljanak. Hogy ezeket ismerjük, szükséges, hogy meghallgassuk az egyéni történeteket. (...)
A kezdetek kezdetén négy-öt fő intézkedést hajtottak végre: létrehozták a titkosrendőrséget, hatalmat szereztek a kor tömegmédiája, a rádió felett, biztosították, hogy ne legyenek független intézmények, ifjúsági mozgalmak, emellett célzott erőszakot alkalmaztak. Leninnek volt egy elmélete a jövőbeni ellenségről. Tehát nem csak azok érdekelték, akik az adott időben az ellenségei voltak, hanem azok is, akik majd azok lesznek. A történet másik fontos részét maga a háború jelentette, és hogy a háború hogyan hatott mentális-fizikai értelemben. Nem szabad elfelejteni, hogy a háború után a világnak ezen részén a liberális demokrácia és a kapitalizmus eszméje teljességgel hitelét vesztette, és az emberek azt gondolták, ez nem működik többé, és valami másra van szükségünk. Az invázió mentális hatása megváltoztatta azt, ahogyan a rezsimre reagáltak. (...)
Az összeomlás tulajdonképpen visszavezethető erre az időszakra. Ha valaki mindent az ellenőrzése alatt akar tartani, nem csak a politikát és a gazdaságot, hanem a művészeteket, a zenét, mindent, akkor lényegében mindenütt lehetséges politikai szembenállást hoz létre. Ha egy csapat fiatal fiúnak azt mondod, hogy csatlakoznotok kell az úttörő mozgalomhoz, piros nyakkendőt kell kötnötök, és el kell mondanotok az esküt a gyűléseken, akkor akadhatnak olyanok közöttük, akik azt mondják: mi nem akarunk, mi másképp akarunk öltözködni, és a saját gyűlésünket más irányba akarjuk elvinni, és ezzel már politikai nézeteltérés keletkezik. Azzal tehát, hogy mindent kontrollálni akartak, az egész társadalomban szembenállást hoztak létre. Ilyen szembenállás lehetett az is, ha valaki például egy dzsessz zenekarban játszott, vagy egy tudományos vitacsoporthoz csatlakozott. A másik nagyon fontos tényező az volt, hogy a rendszer gazdaságilag megbukott. És az idő múlásával a propaganda annyira ellentmondott a valóságnak, hogy az egész teljesen abszurddá vált.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >