2026. április 30. csütörtök
Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Szerbia átalakulása Európa vakbelévé

Szerbia átalakulása Európa vakbelévé

Két narratíva ütközik: Szerbia állítása az igazságtalan bánásmódról, és az EU értékelése, miszerint Belgrád Moszkvát helyezi Európa elé. Az eredmény stratégiai bizalmatlanság... Az EU-integráció akadályai soha nem voltak technikai jellegűek. Mindig politikaiak voltak. Szerbia kiválóan ért a lehetőségek elszalasztásához. Az EU-nak is van felelőssége – különösen abban, hogy a 2000-es évek elején nem tudta határozottan lehorgonyozni Szerbiát. De ma már a választás nem kétértelmű. Szerbia EU-s útja nem azért van befagyasztva, mert Belgrád nem tudna továbblépni. Hanem azért, mert Belgrád nem akar dönteni.” Jolyion Naegele:

A szerb–olasz újságíró és politikai kommentátor, Željko Pantelić a Kosovo Dispatch által is szemlézett podcastjában megjegyzi: Szerbiában sokan nagyrészt hallgatnak, miközben Aleksandar Vučić elnök felszámolja az európai integrációt, megismételve elődje, Vojislav Koštunica (2000–2003 között elnök) euroatlanti integrációval kapcsolatos hibáit.

 

„…Szerbia elnöke de facto megállította az országot az európai úton. Szerbia távolmaradása a legutóbbi, Brüsszelben tartott EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozótól nem véletlen vagy elszigetelt eset volt. Üzenet volt: a hivatalos Belgrád nem kívánja teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek az EU-csatlakozási folyamat folytatásához szükségesek. Amit évtizedekkel ezelőtt egy szalon-nacionalista elkezdett, azt most egy radikális viszi véghez.

 

Szerbia jövője szempontjából még aggasztóbb, hogy még azok is, akik ellenzik Vučić rezsimjét, gyakran az Európai Unió ellen irányítják dühüket – olyan közhelyeket és dezinformációt ismételgetve, amelyek közvetlenül az orosz és kínai propagandacsatornákból származnak, és amelyeket belgrádi helyi médiumok erősítenek fel.

 

A szerb hatóságok egy egyszerű okból nem fogják formálisan befagyasztani az EU-integrációs folyamatot: a túlélés miatt. EU-s források, uniós beruházások, a külföldön élő szerb állampolgárok hazautalásai, és mindenekelőtt az EU-tagállamokkal folytatott gazdasági együttműködés nélkül Szerbia nagyon gyorsan társadalmi nyugtalansággal és pénzügyi összeomlással szembesülne.

 

A külpolitikában egy alapszabály létezik: ha nem ülsz az asztalnál, akkor az asztalon vagy. A belgrádi rezsim nem hajlandó Szerbiát egy asztalhoz ültetni szomszédaival és azzal a kontinenssel, amelyhez tartozik, mégis azt várja, hogy következmények nélkül élvezhesse az úgynevezett „multivektoros” politika előnyeit.

 

Az olaszoknak van egy mondásuk erre a logikára: La botte piena e la moglie ubriaca – vagyis a hordó legyen tele, és a feleség is legyen részeg. A mi nyelvünkön: megmaradjon a bárány is, és a pénz is. A történelem tanúsága szerint ez ritkán működik.

 

Szerbia továbbra is egy felsőbbrendűségi komplexustól szenved – Tito Jugoszláviájának örökségétől. Belgrádban még mindig él az a meggyőződés, hogy az EU hibája, amiért Szerbia nem tag, miközben Bulgária, Románia, Szlovákia és Magyarország igen. Montenegró előrehaladása már most irritálja a hivatalos Szerbiát; az igazi sokk Albánia lesz – és Szerbia átalakulása Európa vakbelévé, amelyet elkerülnek az olyan fő közlekedési folyosók, mint a Via Carpatia vagy az Adria–Jón autópálya.

 

Talán végre eltűnik legalább egy mítosz: az az elképzelés, hogy Szerbia problémái „földrajzi végzetéből” és a nagyhatalmi rivalizálás középpontjában elfoglalt állítólagos helyzetéből fakadnak. Ez a narratíva kényelmes – és hamis.

 

Montenegró alkalmazkodott a valósághoz és előrelépett. Belgrád ezzel szemben továbbra is felfújt elvárások mentén működik, egyenlőséget követelve ott is, ahol nyilvánvalóan nincs alkupozíciója. Ahelyett, hogy Szlovákiában és Magyarországban – még a saját torz nézőpontjából is – annak bizonyítékát látná, hogy az EU-tagság kifizetődő, a szerb hatóságok Budapest és Pozsony politikai szimpátiáját belpolitikai propagandára használják, Szerbiát megbecsültnek és nélkülözhetetlennek feltüntetve.

 

Ez figyelmen kívül hagy alapvető tényeket. Az Európai Unió nemcsak Szerbia legnagyobb kereskedelmi partnere, hanem 1,5–2 millió szerb otthona is, akik az elmúlt 25 évben Szerbia legnagyobb pénzügyi támogatói voltak. Több mint hárommillió szerb él NATO-országokban – köztük az EU-ban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Norvégiában –, akik évente mintegy 5 milliárd eurót küldenek haza Szerbiába.

 

2024-ben Szerbia áruforgalma az EU-val megközelítőleg 40 milliárd eurót tett ki, és a szolgáltatásokat is beleszámítva többletet mutatott. Ezzel szemben a Kínával folytatott kereskedelem szerkezetileg kiegyensúlyozatlan, az Oroszországgal folytatott kereskedelem pedig jelentősen visszaesett, és főként energiaimportból áll. A külföldön élő szerbek kétszer annyi pénzt küldenek haza, mint amennyit Szerbia összesen keres az Oroszországba és Kínába irányuló áruexporton.

 

E valóság ellenére Belgrád több mint egy évtizede tudatosan geopolitikai senkiföldjén tartja Szerbiát Oroszország, Kína és a Nyugat között, miközben folyamatosan táplálja az EU-ellenes propagandát. A Kremlhez igazodó narratívák segítségével az EU-t gyarmati hatalomként állítják be – annak ellenére, hogy az EU az egyetlen jelentős partner, amellyel Szerbia többletet ér el.

 

A valóságban Szerbia leginkább aszimmetrikus – és valóban gyarmati jellegű – gazdasági kapcsolatai Oroszországhoz és Kínához fűződnek…

 

…Ma Szerbia EU-s útját nem elsősorban technikai hiányosságok akadályozzák, hanem az, hogy az uniós külpolitikához való igazodás – különösen Oroszország vonatkozásában – döntő próbává vált. 2015 óta, és különösen Oroszország Ukrajna elleni inváziója után egyre több EU-tagállam tette ezt egyértelművé.

 

Belgrád érti, mi a tét. Néha figyelmen kívül hagyja. Néha lekicsinyli. Néha diplomáciailag elfedi. És néha nyíltan szembemegy vele – például amikor Vučić elnök európai fővárosok kifejezett figyelmeztetései ellenére részt vett egy moszkvai katonai parádén.

 

Szerbia távolmaradása a brüsszeli csúcstalálkozótól az EU-integráció de facto befagyasztását jelenti – anélkül, hogy meglenne a politikai bátorság ezt nyíltan kimondani. Miközben Montenegró, Albánia és Moldova előrelép, Szerbia stagnál vagy visszalép. Az Európai Bizottság ma már nyíltan visszacsúszásról beszél Szerbia esetében.

 

Két narratíva ütközik: Szerbia állítása az igazságtalan bánásmódról, és az EU értékelése, miszerint Belgrád Moszkvát helyezi Európa elé. Az eredmény stratégiai bizalmatlanság…

 

…Az EU-integráció akadályai soha nem voltak technikai jellegűek. Mindig politikaiak voltak.

 

Szerbia kiválóan ért a lehetőségek elszalasztásához. Az EU-nak is van felelőssége – különösen abban, hogy a 2000-es évek elején nem tudta határozottan lehorgonyozni Szerbiát. De ma már a választás nem kétértelmű.

 

Szerbia EU-s útja nem azért van befagyasztva, mert Belgrád nem tudna továbblépni.

 

Hanem azért, mert Belgrád nem akar dönteni.”

 

2026. január 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább

Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam

Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >

Tovább

Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára

A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >

Tovább

„Soha nem voltunk barátok”

„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >

Tovább