Ma Ernő, Erneszta, Tatjána névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump imperializmusa nem sokban különbözik attól, amit Putyin csinál
De nem ártana fellépni vele szemben, mert a végén még kedvet kaphat újabb intervenciókra a térségben. Ezt emeli ki a Der Standard külpolitikai kommentátora, Eric Frey, miután az elnök most már Kolumbiát, Kubát, Mexikót és Grönlandot fenyegeti. Vagyis nyugodtan feltételezni lehet, hogy Venezuela csupán a kezdet volt és az USA az egész nyugati féltekét ellenőrizni kívánja. A kolumbiai ügy azért kirívó, mert vezetőjét demokratikusan választották meg, az ország politikailag és gazdaságilag stabil. Az igaz, hogy elnöke bírálta Trumpot, de ha ez elég ahhoz, hogy az ország az amerikai hadsereg célkeresztjébe kerüljön, akkor ott ajtó-ablak megnyílik az önkény számára. Az újkeletű „Donroe-doktrína” nem áll messze attól, amit Putyin követel magának a szovjet utódállamokban. A vezérelv mindkét esetben az, hogy egy befolyási övezetben a kisebb államok számára csupán korlátozott szuverenitásról lehet szó, a nagyhatalomnak beleszólási joga van a dolgokba. Latin-Amerikának és a világnak csak azt lehet kívánni, hogy Washington szaladjon bele olyan pofonba, amitől magához tér. miután olyan katonai viszályokba bonyolódhat, amelyekből csak jelentős arcvesztés árán tud kikeveredni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
A jobboldali populisták veszélyeztetik a demokráciát, de nem nácik és nem terveznek hirtelen államcsínyt. A veszély inkább ott van részükről, hogy fű alatt ássák alá a jogállamot. Meggyengítik az igazságszolgáltatást, a sajtó tés más intézményeket. De még mielőtt autokratákká válnának, gyakorta kleptokráciát alakítanak ki, ezt látjuk Magyarországon, ám egyre inkább az USA-ban is.
Így nyilatkozott Peter Neumann, a londoni King’s College professzora. Arra figyelmeztetett, hogy veszedelmesen keveredik a külső és belső fenyegetés. Németország esetében a fő veszélyforrást Oroszország jelenti, rövid- és hosszútávon egyaránt. Irán szintén alkalmazza a hibrid hadviselés eszközeit.
Ennélfogva fordulatot kell végrehajtani a belső biztonságban is: több jogkört, technikai felszerelést, személyzetet kell adni az elhárításnak. De mindenekelőtt a hozzáálláson kell változtatni, mert itt nem arról van szó, hogy olyan állam jönne létre, amely mindent és mindenkit figyel.
A németeknél az AfD miatt eddigi legnagyobb feladata előtt áll az Alkotmányvédelmi Hivatal. Hiszen egy olyan pártot kell megfigyelnie, amely jelentős részben szélsőséges, hanem ezen felül az ország egyik legfőbb politikai ereje. Weidelékkel szemben meg kell őrizni a tűzfalat. Egyetlen államban sem profitált a középjobb abból, ha együttműködött a szélsőséggel.
A megoldást az jelentené, ha sikerülne működőképes migrációs politikát kialakítani, illetve ha lendületet kapna a gazdaságnak. Növekedés nélkül ugyanis nem lehetséges stabil demokrácia. Ám életveszélyes, hogy eltűnt az érzés: a következő nemzedékek jobban fognak élni.
A transzatlanti közösségre azért leselkedik veszély, mivel a Trump-kormányzat megkérdőjelezi. Biztonsági stratégiája nyíltan ellenséges a földrésszel szemben. Most első ízben olyan programot követ az USA, amelynek célja, hogy hatalomváltás legyen az öreg kontinensen.
Guardian
Nathalie Tocci nem csupán tévesnek, hanem egyenesen ostobának nevezi, hogy Európa képtelen volt elítélni a Venezuela elleni illegális agressziót. Az Olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője rámutat, hogy minél több ország fogadja el a gyarmati szerepét és ily módon nem hajlandó szembeszállni Trumppal, annál inkábbéppen gyarmati státuszba kerül az Egyesült Államoknál.
Az EU már bűnrészes módon hallgatott a gázai háborús bűnök kapcsán és hallgatólagosan rábólintott az Irán elleni amerikai-izraeli támadásra. Most pedig – egy-két tiszteletreméltó kivételt leszámítva – habozik, hogy kiálljon Maduro megbuktatása ügyében.
Erre háromféle magyarázat kínálkozik, mindegyik a földrész biztonságával függ össze: 1. Ha a szövetségesek feldühítik az elnököt, az bosszút állhat, kivonhatja katonáinak egy részét és magára hagyhatja Ukrajnát. De hát már mind a kettő zajlik.
2. Próbálják megbékíteni a Fehér Házat, hogy az ne akarjon rátenyerelni Grönlandra. Ám mivel ennyire kétértelműek Venezuela kapcsán, ez azt jelzi Trumpnak, hogy behódolnak neki. 3. A caracas-i rendszerváltás lenyomhatja az olajárakat, az pedig betehet az orosz hadigépezet finanszírozásának.
Egyik indok sem olyan azonban, ami miatt ne lehetne néven nevezni, hogy az Egyesült Államok megszegte a nemzetközi játékszabályokat. Az ugyanis a szuverenitás és a függetlenség legalapvetőbb normáinak a megsértését jelenti, ha kvázi gyarmati protektorátust csinálnak egy országból. Az európai biztonság egyik alaptételéről van itt szó, Oroszország pont arról álmodik, hogy az semmissé válik.
Nem kérdés, hogy Washington erősen pártolja az érdekszférák kialakítását. Méghozzá tettekkel is, ami a dzsungel törvényeit testesíti meg. Márpedig ez igencsak fontos az olyan diktátoroknak, mint az orosz vezető.
Guardian
Trump azt egész civilizációra nézve veszélyt jelent, mert a fejlett társadalmak erkölcsi célja, az, hogy egy erősebb ország ne támadhasson meg egy gyengébbet. Mert különben csak a leghatalmasabb államok maradnának fenn. Így látja Robert Reich, aki egykor Clinton munkaügyi minisztereként szolgált, jelenleg pedig egyetemi tanár Kaliforniában.
Nagy fenyegetésnek minősíti a nagy tech, olaj-, repülési és védelmi cégek befolyását a világban. A mesterséges intelligencia várhatóan csak még inkább összpontosítja majd a gazdagságot és a hatalmat. Az USA, Kína és Oroszország rombolóképessége példátlan.
Közvetlen összefüggés van az öt évvel ezelőtti washingtoni államcsínykísérlet és Maduro kézrekerítése között. Mindkettő alapja a teljhatalom nagyképűsége. És ez a vonal elvezet azután a Kuba, Kolumbia és Grönland elleni kardcsörtetéshez. Nagyjából ugyanezt lehet tetten érni a ukrajnai háborúban és a Tajvan elleni fenyegetőzésben is.
Csakhogy egy zabolátlan hatalom nem teremt jogot. Kizárólag az instabilitásnak, a felfordulásnak és a háborúnak készíti elő a terepet. A Fehér Ház vérlázító törvénytelensége kísérteni fogja Amerikát és a világot, valamint a civilizációt a következő években.
Washington Post
A szerkesztőség úgy gondolja: Grönland nem ér annyit, hogy miatta tönkre menjen a NATO. A sziget elfoglalásának már a lehetősége is hatalmas károkat okoz. Trump katonai szövetséges ellen még nem indított inváziót. De hogy nyitva tartja az eshetőséget, azzal tönkreteszi az általa tavaly kivívott külpolitikai előnyöket.
Abban igaza van, hogy a dán autonón terület stratégiai fontosságú. Egyre inkább hajózhatóak az északi-sarki vizek, a sziget méléyn hatalmas ritkafém kincsek rejtőznek. De hát az USA-nak már van támaszpontja Grönlandon. Ám nyilvánvalóan abban utazik, hogy kiaknázhatja Koppenhába aggályait és így maximális engedményeket tud kikényszeríteni. Ideértve, hogy akár adja el a szigetet.
Ám ha szándékosan szétveri a szövetséget, azzal lendületet ad a revansista Oroszországnak, Kína, Irán és Maduro örökösének legnagyobb örömére. A világ jobb hely lenne, ha Washington inkább Kubára összpontosítana.
Project Syndicate
Timothy Snyder szerint Maduro elhurcolásával Trump úgy igyekszik egy háború politikai előnyeit bezsebelni, hogy ne kelljen hozzá fegyveres viszályt megvívnia. A torontói egyetem történész professzora kiemeli, hogy a fasiszták és az imperialistákkal ellentétben az elnök a jelek szerint nem vet számot azzal, hogy ez aligha fog sikerülni neki hadviselés nélkül.
Az elemző négy precedensre építi elméletét: 1. A hidegháború idején az volt a keresztes hadjárat jelszava, amikor hatalomra juttattak Latin-Amerikában egy-egy elnököt vagy kormányt, hogy fel kell tartóztatni a kommunizmust. Jelenleg már a látszatára sem ügyelnek annak, hogy a demokrácia lenne a cél.
Az olajon keresztül a pénz játssza a főszerepet, de ahhoz igen jelentős beruházásokra lenne szükség a venezuelai kitermelésben. Ahhoz pedig politikai stabilitás kellene.
2. A hatalmas emberáldozatok következménye az, hogy odalett Amerika szavahihetősége. Venezuela kapcsán szintén az az illúzió, hogy elég lecserélni a diktátort, ám annak hadseregét nem győzték le, kormánya pedig hatalmon marad. 3. Döbbenetes volt hallani, hogy Trump különleges katonai műveletnek nevezte Maduro elfogását, mert Putyin ugyanezzel a lózunggal akarta lerohanni Ukrajnát.
De már az győzelem a Kreml számára, hogy az Egyesült Államok a kisujját nem mozdította a katonai akció jogi igazolására. 4. A német, olasz és román fasiszták azzal indokolták az elnyomást a 2. világháború előtt, hogy az ellenzék külföldi megbízásból cselekszik és nemzetközi összeesküvés zajlik országuk ellen.
Az USA egyesíti a külső és belső ellenséget, amikor nem a politikai bűntettek miatt vádolja meg Madurót. Azon kívül Trump a jelek szerint nem hajlandó elfogadni, amit Putyin pontosan ért, hogy ti. a fasizmusnak igazi harcra van szüksége. De hát ő gyenge odahaza.
The Times
A venezuelai szerepvállalás katonai része prímán lement, de most kezdődik az igazi veszély időszaka a latin-amerikai országban. Maduro elhurcolása rávilágít, hogy Trump fokozottan hajlik a kockázatvállalásra , ily módon neki kell rendet vágnia a caracas-i belpolitikai dzsungelben. Erre figyelmeztet a vezércikk, mert félőnek nevezi, hogy további veszélyek leselkednek, ha az USA azt a következtetést vonja le, hogy különösebb költségek nélkül, büntetlenül mozgósíthatja kolosszális erejét.
Három bizonytalansági tényező leselkedik: 1. A katonai fellépés kockázatait fel lehet előre mérni, de hogy mit eredményez a politikai felfordulás, azt nem. Mert mi van akkor pl., ha kiderül, hogy kettős játékot űz az új venezuelai államfő? Vagy ha az ellenzék jogot kíván formálni a hatalomra?
2. Az intervenzió tovagyűrűző hatással jár, habár hiba volna eltúlozni a várható orosz és kínai reakciót. Putyint már most sem tartja vissza a törvény, példa rá Ukrajna, ahol minden normát felrúgott. Peking pedig eleve belügynek tartja a tajvani rendezést.
3. Az amerikai hadsereg főparancsnoka, vagyis az elnök túl magabiztossá válhat, és pont ettől kell a leginkább félni. Hogy ti., megnő az étvágya a kockázat iránt.
Wall Street Journal
A vezércikk azon töpreng, miért nem engedi Amerika még mindig szabadot a mintegy 800 venezuelai politikai foglyot, miközben azok a hírhedt börtönökben szenvednek. Ez lenne Washington politikája? Vagy még mindig a régi rendszer gyakorolja a hatalmat?
Maduro politikai gépezetének bevált módszere volt, hogy ellenzékieket csukjon be és ezzel kényszerítse engedelmességre a lakosságot. Egy venezuelai civil szervezet azt közölte, hogy odabent rendszeresek a kínzások, lelki terrort alkalmaznak, nincs megfelelő élelem és egészségügyi ellátás. A legtöbben még egy kirakatperig sem jutottak el.
A kérdés azonban ezek után az, hogy akkor most Trump irányítja-e a dél-amerikai országot, vagy netán valaki más?
The Times
Putyin számára a legtöbb érintettnél nagyobb veszteséget jelent, hogy búcsút inthet venezuelai szövetségesnekt. Nem tudta megvédeni Madurót a megaláztatástól, mint ahogy azt sem, hogy egy volt dzsihadista ne űzze el a szír államfőt, a damaszkuszi mészárost, valamint hogy az USA és Izrael ne semmisítse meg az iráni atomfegyver program túlnyomó részét.
Így értékeli Roger Boyes, a külpolitikai szerkesztő, aki szerint a pátriárka Putyin számára az ősz egyre téliesebb. Mivel több olaj kerül ezek után a világpiacra, ez jókora nyomás alá helyezi az orosz hadiköltségvetést. A hordónkénti ár már most is 40 dollár alatt van.
Moszkva számára az is nagy pofon volt, hogy kiderült: légvédelmi eszközei egyáltalán nem annyira félelmetesek, mint ahogy az állítja. Bebizonyosodott ez már Iránban is.
A hatalomért zajló orosz belharc az uralkodó osztály szétesését eredményezheti. Ezért az elnök idővel arra a felismerésre juthat, hogy jobb, ha nyugdíjnak álcázott biztonságos külföldi száműzetésbe vonul, mert elege lesz a folyamatos tisztogatásokból, az ellenzék lekapcsolásából.
Ehhez először meg kell találnia azt az országot, amely nem adja ki a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. A szenvedélyes medvevadász eljuthat oda véres pályafutása végén, hogy zsákmány lesz belőle.
Következő cikk: Grönland európai, és annak is kell maradnia
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek
Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások >
Az őrült bélyeggyűjtő
Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, >
A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra
Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás >
Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik
Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, >
Jog, morál és egyéb apróságok
Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös >
Trump megtanítja a világot félni Amerikától
Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett >
Maduro Minneapolisban
Egy nagy hazudozó egy másik nagy hazugság elemévé válik. Ez lehet költői, de nem igazságos. Ha >
Gúny az nemzetközi jogból
Trump nemzetközi jogot semmibe vevő magatartása Venezuela ügyében – és más latin-amerikai országokkal szembeni hasonló szándékai, >
Miért huny szemet Brüsszel afölött, hogy Fico etnikai kisebbségiektől vesz el földeket a Benes-dekrétumokra hivatkozva?
Ezt kérdezi az EUobserverben Tárnok Balázs, a Közszolgálati Egyetem felvidéki születésű tanára. Úgy véli: a szlovák >
Epsteintől a birodalomig: miért támadta Trump Venezuelát és fenyegette meg Grönlandot?
A venezuelai elnök elrablása nagyrészt figyelemelterelés Trump egyre növekvő hazai problémáiról – vélekedett Kim Lane Scheppele, >
Magyarország 2026-ban: Válaszút előtt
A várható áprilisi általános választás nemcsak azt mutatja majd meg, hogy a magyarok végre belefáradtak-e Orbánba >
Grönland európai, és annak is kell maradnia
A Le Monde vezércikke szerint Maduro elmozdítása után most a dán autonóm terület került Trump célkeresztjébe. >