Ma Konstantin, András névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump visszavitte a kiindulópontra az ukrán-orosz béketárgyalásokat, de Putyin pont ezt akarta
Ezt hangsúlyozza kommentárjában a Guardianben Olga Csizs, a Torontói Egyetem Politológia Tanszékének tanársegédje. Elismeri, hogy az orosz elnök mesterien manipulál. Ám amíg nem kényszerül rá, hogy szembenézzen a valósággal, addig nem lesz vége a vérontásnak. Nagyon úgy néz ki, hogy az USA kiszáll a közvetítésből, akkor pedig Moszkva megkapja, amit akart. Nem szeretne érdemi tárgyalásokat, nem hajlandó találkozni Zelenszkijjel, mert akkor elismerné, hogy Ukrajna szuverén állam. Szívesen felmutatna harci sikereket, hogy javítsa helyzetét a zöld asztalnál, ám ilyenek nemigen vannak. A világ állítólag 2. legerősebb hadserege nem tudta elérni stratégiai céljait. Január óta csupán kb. ezer négyzetkilométert tudott elfoglalni. Ukrajna ellenben sokkal erősebbnek és ellenállóbbnak bizonyult a vártnál. Zelenszkij meggyőző nemzetközi szövetséget hozott össze. A Kreml mégsem adja fel maximalista követeléseit, beleértve az ukrán rendszerváltást. De hát odahaza egyetlen igazi korlátra kell tekintettel lennie: az elit belső körére, amely hatalmon tartja. A cél a nemzeti nagyság helyreállítása, az emberáldozatok és a gazdasági veszteségek másodlagos szempontot jelentenek. Engedmények nem férnek bele a világnézetébe. Azt hiszi, hogy ha nem tudja erővel elfoglalni Ukrajnát, akkor majd meggyőzi a nyugati partnereket, hogy rászolgált a szomszéd országra. De ha a világ valóban be akarja szüntetni a vérfürdőt, akkor rá kell kényszeríteni az oroszokat, hogy nézzenek szembe a valósággal és ne próbálják meg létrehozni a maguk külön világát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Bloomberg
Orbán Viktor azon dolgozik, hogy kiirtsa az elégedetlenséget – egy évvel a választások előtt. A magyarok viszont azt figyelik, véletlenül nem a demokráciát akarja-e felszámolni. Bírálók szerint a legújabb törvényjavaslat célja, hogy orosz mintára lecsapjon a riválisokra. Ám aligha visszakozik, mivel kemény küzdelemre számíthat jövőre, ugyanakkor Trump sikere felvillanyozta az Unió renegát vezetőjeként.
A szerző, Simon Zoltán, a budapesti tudósító megszólaltatja Hegedűs Dánielt, a Német Marshall Alapítványtól, aki úgy véli, hogy a támadás most már felgyorsult a politikai sokszínűség ellen. Az ország közelít ahhoz a ponthoz, amelyen túl már csupán az erőszak hiánya különbözteti meg attól, ami a civil társadalom és a média sorsa az olyan helyeken, mint Oroszország.
De erőt kell mutatnia, ezért valószínűleg bekeményít a civil szférával és a sajtóval szemben. Ez nem csupán üres fenyegetés. Egy éven belül akár még nagyobb szervezeteket is bezárhatnak, még akkor is, ha csupán EU-támogatást kapnak. Orbán nem engedheti meg, hogy gyengének látszódjék.
Az amerikai elnökváltás folytán igazolva látja saját nemzeti populizmusát. De egyben jó kapcsolatokat ápol Putyinnal, valamint szorosabb együttműködésre törekszik Közép-Ázsia autokrata vezetőivel. Ellenben támad más uniós és NATO-kormányokat.
Magyar Péter felbukkanása azonban váratlanul érte, ideértve hogy az ellenzéki vezér szakadatlanul kampányol és ügyesen bánik a közösségi médiával. Kihasználja a megélhetési válságot és széles körű korrupció érzetét. A gazdasági kilátások továbbra sem rózsásak. Hogy mozgósítsa saját táborát és kapcsolatot találjon a fiatalabb nemzedékekhez, a miniszterelnök létrehozta a Harcosok Klubját, ami high tech-esemény volt, hogy ellensúlyozzák a Tisza fölényét a digitális térben.
EUobserver
A magyar média kapcsán az akaratok csapnak össze, de megéri a küzdelem. Így értékeli Elena Sánchez Nicolás, a portál spanyol főszerkesztője. A helyzetet úgy mutatja be, hogy az Orbán-kormány módszeresen aláássa a független sajtót, jó néhány szerkesztőség a bezárás szélére került, vagy a túlélésért harcol, szüntelen politikai és gazdasági nyomás alatt áll.
A szerző találkozott több független magyar újságíróval, akik úgy jellemzik a hatalom hozzáállását a tömegtájékoztatással szemben, mint amikor a békát lassan melegedő vízbe teszik. Az elején fokozatos és körmönfont volt a sajtószabadság lebontása, utána elviselhetetlen lett, most meg már végzetes.
Az önálló orgánumokat egyre jobban revolverezi a Fidesz, fokozódik elszigeteltségük, módszeresen kizárják őket a hivatalos információkból. Orbán gyakran vádolják azzal, hogy orwelli világot alkotott, de a médiát nem egyik napról a másikra vette át. Kellett hozzá, hogy meggyengítse a felügyelő intézményeket, mint az Alkotmánybíróság és az ombudsman, továbbá trükközni kellett a pénzügyi forrásokkal.
Az állami hirdetések zöme a „közeli” kiadványoknak jut. Legutóbbi jogállami jelentésében a Bizottság megállapítja, hogy semmiféle előrelépést nem tapasztalni a kormányzati reklámok igazságos elosztása érdekében. A felügyeli hatóságok a közmédiával együtt továbbra is ki vannak téve a politikai beavatkozásnak.
FAZ
Az Országgyűlés áldását adta rá, hogy Magyarország kilépjen a Nemzetközi Büntető Bíróságból, első uniós államként. A szándékot még Orbán jelentette be, amikor a múlt hónapban fogadta izraeli kollégáját, miután nem volt hajlandó eleget tenni a Netanjahu elleni nemzetközi letartóztatási parancsnak, sőt kijelentette: a körözést politikai megfontolások magyarázzák.
Az izraeli politikust háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekményekért akarják felelősségre vonni a gázai háború kapcsán, ám a magyar fél teljes mértékben egyetért a hadművelettel. Sőt többször is blokkolta az EU idevágó határozatait, beleértve hogy szavatolni kell a palesztinok jogait.
Amikor megtagadta Netanjahu őrizetbevételét, arra hivatkozott, hogy a belépést annak idején nem ratifikálták. Tény, hogy a csatlakozást nem tették közzé a hivatalos közlönyben, ám ettől az NBB álláspontja az, hogy igenis megtörtént a belépés, sőt a tagság még egy évig fennáll.
Le Monde
A vezércikk azt emeli ki, hogy egész Európában jön fel a szélsőjobb, amely már ott liheg a mérsékelt jobboldal nyakán. Az jó, hogy a bukaresti polgármester egyértelműen nyert – az EU és a NATO is hatalmas megkönnyebbüléssel reagált, mert ugyanígy győzhetett volna az ellenfél is.
Románia el tudta kerülni az amerikai forgatókönyvet, vagyis hogy a vesztes kétségbe vonja az eredményt, ahogyan azt Trump tette 5 éve. De szerencsére nem kell számítani feszültségre a magyar kisebbséggel szemben, nem lesznek viták az Unióval és nem kérdőjeleződik meg az Ukrajnának nyújtott segítség sem. Ez pedig nagyon jó hír a földrésznek.
Az örömöt ugyanakkor visszaveti, hogy vitathatatlanul tör előre a szélsőség, nem csupán a románoknál, hanem a lengyeleknél és a portugáloknál is. A PiS csupán egy paraszthajszállal előzte meg a szélsőjobbos Konfederacja jelöltjét, ha pedig idevesszük az antiszemita Braun 6-6%-át is, azt látjuk, hogy a három párt a voksok több mint felét vitte el.
Ezért Trzakowski csapatának most be kell vetnie apait-anyait. A tét átnyúlik a határon: jövő hétfőn és kedden Varsóban tanácskozik az amerikai keményjobb ernyőszervezete, a CPAC. Ha minden igaz, Vance alelnök is részt vesz rajta.
Portugáliában a kormányfő pártja javított eredményén, de nincs többsége. Vagyis a földrészen azt látni, hogy a dinamika igencsak aggasztó.
FT
A vasárnapi három választásnak közös az üzenete: Európában jönnek fel a populisták, akik ugyanolyanok, mint a Tegyük Újra Naggyá Amerikát-mozgalom hívei – állapítja meg a négyes szerzőkollektíva. Brüsszel persze fellélegzett, mivel Romániában a centrista jelölt futott be elsőként, de ott is azt látni, akárcsak a lengyeleknél és a portugáloknál, hogy ti. egyre erősödik a demagóg hullám és közel kerül a hatalom megszerzéséhez.
Simion azt ígérte, hogy Orbánhoz hasonlóan euroszkeptikus, ukrán-ellenes vonalra állítja rá saját országát. A voksok 46%-át nyerte el és pártja várhatóan csak tovább erősödik a kormányzati zavarok, illetve a megszorítások miatt.
Portugáliában Montenegro miniszterelnök már nem zárja ki, hogy együttműködjön a szélsőséges Chegával. Varsóban Trzaskowski váratlanul kemény csatát vívott ellenfelével és a nem egészen két hét múlva esedékes rájátszás kimenetele még nagyobb jelentőségű az EU szempontjából.
Az látszik, hogy a polgároknak elegük van az elitből, tör fel az új jobboldal, mind Romániában, mind a portugáloknál. A lengyeleknél igen jól szerepelt a két szélsőjobbos induló. Azaz a kontinensen jobbra tolódik a súlypont, az emberek egyre kevésbé kérnek a baloldalból. Azaz Európában hasznot hajt a Trump-barát vonal, szemben Kanadával és Ausztráliával, ahol megalázó vereséget szenvedtek a MAGA-populisták.
FT
A szerkesztőségi állásfoglalás felidézi, hogy Trump nagy hangon ígérgette: na, majd ha ő találkozik Putyinnal, akkor lesz előrelépés a tűzszünet ügyében, ám az égvilágon semmilyen eredményt nem hozott kettejük kétórás telefonbeszélgetése. Nyoma sincs annak, hogy nyomást gyakorolna a Kreml urára, sőt inkább azt a benyomást keltette, hogy a maga részéről hagyja az egészet a csudába.
Megdöbbentő, hogy ennyire elnéző, amikor a másik fél hónapok óta a bolondját járatja vele. Ám így csak Moszkva kezére játszik az elnök. Orosz kollégája a jelek szerint azt hiszi, hogy elérheti Ukrajna meghódítását a Washingtonhoz fűződő gazdasági kapcsolatok veszélyeztetése nélkül, illetve hogy ez az ügy minden másnál fontosabb.
Ha Trump a diplomáciai megállapodások atyamestere volna, tudná, hogy itt kemény fellépéssel lehet csak Putyint jobb belátásra bírni. De ha nem ő cselekszik, akkor a Kongresszusnak és Kijev más szövetségeseinek kell a sarkukra állniuk.
Az európai országoknak szélsebesen aktivizálniuk kell magukat, hogy továbbra is érkezzenek a fegyverek, illetve hogy finanszírozzák az ukrán hadiipart. Meg kell kétszerezniük erőfeszítéseiket a szankciók útján, hogy Putyin rájöjjön, meddig folytathatja a háborút. De még hatékonyabb lenne, ha bezárnák az kiskapukat az eddigi büntető intézkedéscsomagokban, és még lejjebb vinnék az orosz olajra megszabott árplafont.
Ukrajna fél, hogy az Egyesült Államok elárulja, ezért az ország más barátainak, köztük az amerikai törvényhozásnak kell elhárítania a katasztrófát.
Wall Street Journal
Az amerikai Szenátusban készül az a határozat, amely 500%-os vámot vetne ki mindazokra az országokra, amelyek továbbra is vesznek orosz nyersolajat – ez üzenet lesz Putyinnak és Kínának – mutat rá a szerkesztőségi vélemény. Merthogy a döntés alaposan leapasztja majd az orosz hadi kasszát.
Persze, hogy igen távoli a háború vége, az nem meglepő, amikor Trump úgy viselkedik, mint ha a fegyveres viszály valaki más problémája volna. De a Kongresszus az új szankcióval adut adhat a kezébe, hogy meggyőzze Moszkvát. Az világos, hogy a KGB öregdiákját csakis több nyomással lehet a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni.
Kína is a washingtoni törvényhozás célkeresztjében van, miután diszkont áron veszi ugyan át az orosz olajat, de így is Oroszország fő anyagi támogatója. Emellett szerszámgépekkel és számítógépes chipekkel is segíti az orosz hadigépezetet.
Keményebb dió lesz viszont, hogy meg kell szavazni újabb fegyverek szállítását Ukrajnának. Ugyanakkor hogy az elnök jelezte: lehet, hogy hamar bedobja a gyeplőt, az alighanem meghosszabbítja a háborút. Ellenben mérlegelnie kell, hogy a Fehér Ház gazdájának semmi sem vág alá gyorsabban, mint az árulás és a külföldön elszenvedett nemzeti megaláztatás.
Az USA stratégiai érdekei forognak kockán. Mert lehet, hogy az oroszok nem elég erősek és így nem támadják meg a NATO-t, de a Kreml bizonyosan tőkét kovácsol magának az ukrajnai sikerből, mert kipuhatolja, hol sebezhető Európa. Hszi pedig – főleg ha Amerika nem ad több harceszközt az ukránoknak – felülvizsgálhatja, hogy mennyire lenne kockázatos, ha lerohanja Tajvant.
Bloomberg
A szemleíró, Marc Champion azt gondolja, hogy magára maradt Ukrajna, illetve Európa, mivel a Fehér Ház nem hajlandó nyomást kifejteni Putyinra, ezért most az öreg kontinensnek kell lépnie. Ha azt nézzük, milyen eredményt hozott Trump és Putyin telefonbeszélgetése, van ok a kiábrándultságra, az aggodalomra, de még az undorra is, csak a meglepetésre nem. Washington ugyanis azért nem tud véget vetni a háborúnak, mert meg sem próbálta.
Kezdettől fogva a kapcsolatok újraindítására törekedett az oroszokkal, mert attól gazdasági előnyöket remél. Hacsak a Kongresszus nem készteti jobb belátásra, az elnök abbahagyhatja a közvetítési kísérleteket és inkább arra összpontosíthat, hogy pénzt keressen. Orosz szempontból viszont ennél jobban aligha alakulhattak volna a dolgok.
Ily módon azonban az ukránoknak nemigen van más választásuk, mint hogy tovább küzdjenek. Ha nem tudják megvédeni magukat, befellegzett nekik független államként. De hogy az orosz hadsereg ne tudjon áttörni, az most Európán múlik. Csak éppen nem látni ez ügyben a politikai akaratot és a hadiipar sem képes betölteni az amerikaiak által hátrahagyott űrt.
Pedig megtehetnék pl. hogy dán mintára beszállnak az érintett ukrán vállalatokba. Annál is inkább, mert Ukrajna katalizátor a kontinens biztonságának javítására.
Washington Post
Max Boot úgy látja, hogy Putyin az orránál fogva vezeti Trumpot, de az a jelek szerint nem veszi észre. A washingtoni Külkapcsolati Tanács vezető munkatársa megjegyzi, hogy az amerikai elnököt nem éppen türelmes embernek ismerik, vagyis olyannak, aki eltűri, hogy ujjat húzzanak vele.
Orosz kollégája esetében azonban meglepően és végtelenül megértő, pedig Moszkva egyfolytában gátolja, szabotálja a tűzszüneti próbálkozásokat. Ám nyoma nincs annak, hogy az USA szankciókat akarna alkalmazni. A Fehér Ház ura még csak be sem pipult az orosz hajthatatlanság láttán.
Ám ha az ukránok egyoldalúan beszüntetnék a harcot, az az államiságuk végét jelentené. Ellenben ha az oroszok tennék le a fegyvert, befejeződne a háború. De Trump nem hajlandó elismerni ezt az alapigazságot. Pedig sokkal könnyebb volna, ha úgy kezelné Putyint, mint mindenki mást, aki keresztezi az akaratát.
Háromféle úton-módon is fokozhatná a nyomást a Kremlre: 1. rávehetné az európai partnereket, hogy szabadítsák fel a 300 milliárd dolláros befagyasztott orosz állami vagyont Kijev számára. 2. újabb szankciót rendelhetne el az orosz energiahordozók kivitelére. 3. megígérhetné, hogy szállít muníciót az ukránoknak, illetve el is adhat nekik ilyet. Putyin értené az üzenetet, hogy nem nyerhet. Pláne, ha az Egyesült Államok hírszerzési támogatást is nyújt a készülő orosz offenzíva visszaveréséhez.
Wall Street Journal
A vezércikk jogosnak tartja, hogy a S&P és a Fitch után a Moody’s is megvonta a legjobb hitelbesorolást az Egyesült Államoktól, mert az egymást követő kormányok folyamatosan kiköltekeznek és a jelek szerint egyik párt sem kíván megálljt parancsolni a folyamatnak.
Azaz az ország fenntarthatatlan adósságpályán halad, megérdemli a leminősítést. Krónikus a költségvetés hiánya, egyre nő a kölcsönök törlesztésének terhe. Az persze segítene, ha nagyobb lenne a gazdasági növekedés, mert akkor több bevétel folyna be, ám a kínálat gerjesztése csökkentené a republikánusok politikai népszerűségét.
Egyelőre szó sincs azonban a büdzsé vagy a pénzügyek válságáról, a dollár tartalékvaluta, ezért az USA igen sokat vehet kölcsön, jóformán nyakló nélkül. Ám a Moody’s lépése újabb figyelmeztetés, hogy az országnak jobb gazdasági, illetve költségvetési politikára van szüksége.
Következő cikk: Magyarország veszélyben van
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyarország veszélyben van
A számára kedvezőtlen közvélemény-kutatási arra arra csábíthatja Orbán Viktort, a hibrid autokráciáját alig leplezett diktatúrává alakítsa. >
Trump visszavitte a kiindulópontra az ukrán-orosz béketárgyalásokat, de Putyin pont ezt akarta
Ezt hangsúlyozza kommentárjában a Guardianben Olga Csizs, a Torontói Egyetem Politológia Tanszékének tanársegédje. Elismeri, hogy az >
Ki védi meg majd Magyar Pétert?
Mi pedig az adósai vagyunk azért a lehetőségért, amit az elmúlt egy évben egy szál maga >
Drágán add az életed!
Trump folytatja a támadást a sajtószabadság ellen – a példakép nyilvánvalóan Orbán és Putyin. Ezt mondta >
A diadal másnapja: nem az RMDSZ győzött, hanem a közösség mentette meg önmagát
Rákapcsoltak ugyan a Nicușor Dant támogató kampányra, de egyetlen szóval sem nevezték nevén Orbán árulását. A >
AFP: Tízezrek tiltakoztak az Országgyűlés előtt
A médiát és a civileket sújtó „tekintélyuralmi” törvényjavaslat ellen tartottak tüntetést. A jogszabály lehetővé tenné, hogy >
Az izraeli kormányfőnek megvan minden oka, hogy megrémüljön
Erre elég volt, ha csak végignézte, hogy mit csinált Trump a héten a térségben. A három >
Orbán Viktor meglepő módon besorolt a szélsőséges román elnökjelölt mögé
George Simion nacionalista és oroszpárti, így minden adottsága megvan, hogy elnyerje a magyar kormányfő tetszését. Csakhogy >
Európa és Kijev egyre ügyesebb és összehangolja lépéseit
Az orosz-ukrán tárgyalások szereplési lehetőséghez juttatták az amerikai elnököt – állapítja meg a Guardian szerkesztőségi állásfoglalása. >
Orbán új jogszabállyal igyekszik kiiktatni a bírálókat
Az ellenzék Oroszországban érzi magát – jelenti Budapestről a Der Standardnak Gregor Mayer. A beterjesztett javaslat >
Románia vasárnap két világ közül választ, a következmények egész Európára kihatnak
Ha a szélsőjobbos Simion győzedelmeskedik, az válságba taszíthatja a kontinenst – hangsúlyozza Keno Verseck a Deutsche >
A lengyel elnökválasztás barométere annak, hogyan is áll a populista hullám Európában
Döntően meghatározza, hogy az ország helyre tudja-e állítani a jogállamot, és hogy az EU megbízható partnere >