Ma János, Iván névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Európa és Kijev egyre ügyesebb és összehangolja lépéseit
Csakhogy ehhez Trump nem a megfelelő közönség
Az orosz-ukrán tárgyalások szereplési lehetőséghez juttatták az amerikai elnököt – állapítja meg a Guardian szerkesztőségi állásfoglalása. Ugyanakkor, hogy Putyin nem ment el Isztambulba, az azt jelzi, hogy nem érzi szükségét az együttműködésnek. Az esemény jelentőségét az mutatja, hogy egyáltalán létrejött, illetve hogy kik vettek részt rajta. Orosz részről egy nacionalista ideológus, Megyinszkij, valamint Fomin, a veterán katonatiszt és diplomata, aki állítólag azt mondta az ukránoknak a zöld asztalnál, hogy ha nem adják meg magukat, akkor megölik és lemészárolják őket. Zelenszkij jól csinálta, amikor azt emelte ki, hogy az orosz elnök távolmaradása tiszteletlenség Trumppal szemben. Putyinnak ügyelnie kell arra, nehogy túllőjön a célon, mivel amerikai kollégája kiszámíthatatlan. Az ukránok számára viszont az a fő kérdés, le lehet-e beszélni a Fehér Házat arról, hogy beszüntesse a titkosszolgálati adatok továbbítását, illetve a műholdas összeköttetést, továbbá, hogy megtiltsa az európaiak számára a fegyvervásárlást Kijev részére. Ebből a szempontból azután még riasztóbban hangzik, hogy Trump szerint addig semmi sem lesz, amíg ő nem tanácskozik Putyinnal.
Bloomberg
Minden adu Putyin kezében van Ukrajnában és semmi oka, hogy engedjen, mert teljesen bizonytalan, hogy Trump szigorít-e a szankciókon, vagy éppen elzárja a pénzcsapot a szerencsétlen sorsú Kijev számára. Az elnök személyes ellenszenvvel viseltetik Zelenszkij iránt, amióta az nem volt hajlandó összeállni vele Biden fia ellen – mutat rá Max Hastigns, a kommentátor.
Az ukránok bizonyára meg vannak riadva, mert ha az amerikai politikus találkozik orosz kollégájával, akkor az nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy belemegy bármibe, mert mindenképpen megállapodást akar bejelenteni. Emellett az is ebbe az irányba tereli, hogy nem látja: bármi személyes haszna lehet Ukrajnában.
Ha leállítja a fegyverszállításokat, abból az következik, hogy az ukrán ellenállás már csupán 4 hónapig tud kitartani. Az oroszok viszont annak a töredékéért vesznek fegyvereket, mint amennyit az ukránok fizetnek a harceszközökért a Nyugatnak.
Ha bedől az ukrán állam, a Kreml hegemóniához juthat, ahogy az Belaruszban történt. De hasonló irányban mennek az események Grúziában és Moldovában is. Moszkva célja az orosz birodalom újjáépítése, a nemzeti nagyság újjáélesztése. Igazából azonban terjeszti ki a befolyását külföldön, főleg Afrikában.
Az amerikai kormányzatot viszont a jelek szerint nem érdekli, hogy Ukrajna veszíthet. Jelen helyzetben az ukrán tábornokok azt tartják a legcélravezetőbbnek, ha a hadsereg beássa magát. Arra semmi esély, hogy visszaszerezzék az elvesztett területeket. Az újjáépítéshez nincs egy árva kanyijuk sem.
Putyin az egész országot meg akarja hódítani, és ezen csak úgy lehet változtatni, ha fokozódik a rá nehezedő nyomás. Mindenekfelett arról kell meggyőzni, hogy az USA nem hagyja magára az ukránokat. De ha leállnak a fegyverszállítmányok, az ország sorsa meg van pecsételve. Az azt jelentené, hogy az Egyesült Államok elárul minden értéket, aminek az őrzője volt, jóformán az alapító atyák óta.
The Times
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy elég a szövegelésből, el kell zárni a pénzcsapokat Oroszország számára, meg kell torolni, hogy Putyin semmibe vette az isztambuli béketárgyalásokat. Persze ha csak az európai szónoklatokat figyeljük, azt hihetnék, hogy egyetlen molekulányi orosz gáz vagy olaj sem lép át a határt a földrész felé, ám ez messze nem így van.
Mert lehet, hogy az európaiak iszonyodnak Putyintól, viszont nagyon szeretik a szénhidrogénjét. Főleg Magyarország és Szlovákia lelkes vásárló, de idetartoznak a franciák és a németek is. Márpedig az energiahordozók bevételei jelentős mértékben működtetik az orosz hadigépezetet. A Nyugat mégsem használja ki teljesen ezt a gyenge pontot. Ám itt az idő szorítani a csavarokon.
A Kreml azt hiszi, hogy a nyári hadjárat újabb sikereket hozhat neki, ezért most kell elrendelni ellene az új szankciókat. Az európai gázimport csak 2 év múlva fut ki, ám a G7-ek megtehetik, hogy felére csökkentik az olajra kimondott 60 dolláros árplafont. Ehhez persze kell Trump beleegyezése, de az ő álláspontja szokás szerint képlékeny.
Ám amit Putyin a békepárbeszéddel kapcsolatban csinált, az a korbácsot indokolja a mézesmadzag helyett. A Kongresszusban olyan törvény készül, amely 500%-os vámot róna ki azokra az államokra, amelyek orosz olajat, gáz vagy uránt vásárolnak. Ebből lehet kereskedelmi háború, de ha a Nyugat egységes marad, Kína, India és Törökország dönthet úgy, hogy a két rossz közül még mindig az a kisebb, ha otthagyják az orosz energiapiacot.
Az orosz elnök pedig szembesülhet azzal, hogy az összeomló gazdaság mekkora veszélyt jelent tisztségére, valamint az egészségére nézve. Szóval cselekedni kell.
Wall Street Journal
A szerkesztőség úgy ítéli meg, hogy a Trump-doktrína a kereskedelemre épül a külpolitikában, azaz a valóságra támaszkodik, és immár mellőzi az amerikai idealizmust. Az elnök a héten végigviharzott a Közel-Keleten, nem riadt vissza bátor húzásoktól és magabiztos kijelentésektől. Rijadban fejtette ki külpolitikai alapvetését, már ha ezt a minősítést lehet alkalmazni egy olyan politikus esetében, akit ennyire a valamit valamiért elve vezérel.
Sokat nem törődik azzal, milyen kormány irányítja az adott országot, ha az jó kapcsolatra törekszik az USA-val. Még az ellenséggel is próbál megegyezni. Úgy véli, hogy a jólét kölcsönös igénye áthidalhatja a kemény ideológiai különbségeket is. Semmi kedve terjeszteni az amerikai értékeket, beleértve a szabadságot vagy a demokráciát.
Hazárdjáték a javából, hogy feloldja a Szíria elleni szankciókat, ám kifizetődhet, mert távol tarthatja Iránt és az oroszokat az országtól. Nagyon kérdés ugyanakkor, hogy egyre lelkesebb a Teheránnal kötendő nukleáris megállapodás ügyében. A mullahok ugyanis ideológiai küldetést éreznek, siíta forradalmat akarnak a térségben, Izraelt pedig a tengerbe szorítanák.
Trump viszont kivan az ideológiától meg az USA értékeinek előmozdításától, ez eredményezte azután az út legnagyobb melléfogását, hogy ti. támadta elődeit, az ifjabb Busht, Obamát és Bident.
Mert Irak és Afganisztán kudarcnak minősül ugyan visszatekintve, ám mindkét vállalkozás kiinduló pontja az Egyesült Államok elleni dzsihadista támadás volt. A lap, amely meglehetősen elkötelezett a mostani kormányzat mellett, azt ajánlja az elnöknek, hogy ne vesse meg az amerikai értékeket, mert azok változatlanul nagy vonzerőt jelentenek a világban.
Washington Post
Fareed Zakaria úgy látja, hogy Trump összes döntései közül annak lehetnek messze a legnagyobb következményei, hogy felülvizsgálta Iránnal kapcsolatos álláspontját. Első elnöksége során felrúgta a kétoldalú nukleáris megállapodást, de most egy sokkal szigorúbb egyezséget hozhat tető alá.
Vagyis az látszik, hogy időként túl lehet lépni az unalomig ismert megoldásokon - kockázatvállaló hajlama és unortodox megközelítése révén. Annak idején úgy hátrált ki a szerződésből, hogy amerikai hírszerzési források győzködték: Teherán betartja a szerződést.
Viszont azóta az Iszlám Köztársaság jócskán meggyengült, Szaúd-Arábia ellenben igen erős. Az iráni rendszer évtizedek óta nem volt ilyen cudar állapotban, a több évtizedes rossz gazdaságpolitika, a korrupció és a brutális diktatúra tömeges elégedetlenséget váltott ki. A rijadi trónörökös viszont felismerte, hogy országa korszerűsítéséhez stabilitás szükséges a régióban. Ennek legmarkánsabb jele, hogy közeledik az ajatollákhoz.
Az ügylet akadálya ezúttal is Netanjahu, de az amerikai vezetés is megosztott a kérdésben. Ugyanakkor Iránt brutális mullahok és enyveskezű katonák vezetik, ám ők nem szeretnének világvégét, a szankciók enyhítését próbálják elérni. Így Amerika rendkívül jó helyzetben van, hogy túllépjen az izraeli kormányfő ellenvetésein, a washingtoni belharcokon és megragadja a lehetőséget.
The Times
A hét három eseménye megmutatta, mit is jelent a külpolitikában az ’Amerika mindenekelőtt’: felejtsük el a szövetségeket, a pénz beszél. Így véli a szemleíró, Gerald Baker, miután Trump vámegyezményt kötött Kínával, egy sor üzleti szerződést írt alá az öböl-menti államokkal, valamint a Rijadban ismertetett alapvetésben hírül adta: radikálisan szakítani kíván az utóbbi fél évszázad USA külpolitikájával.
A lényeg: félretesszük a hagyományos értékeket, eszményeket, szövetségeket és partnerségeket. Egy valami számít csak: mik az Egyesült Államok gazdasági, kereskedelmi és nemzetbiztonsági céljai, a cél pedig a jólét növelése, szinte bármi áron. Emellett persze az is fontos, hogy mi esik le az elnöknek és családjának.
Diplomáciailag ugyanakkor igen lényeges, hogy hová nem ment el a héten, amikor a Közel-Keleten járt: Izraelbe. Mindent felülírt számára ez ügyben, hogy boltolni lehetett az érintett arab államokkal, ami elősegítheti a békét a térségben, ideértve Iránt is. Nem voltak zengzetes szónoklatok a közös értékekről és egységes ideálokról. Sem fenyegetések, illetve ígéretek a barátok védelmére és a demokratikus változások elősegítésére.
A bírálók haszonelvűnek és megalkuvónak minősítik ezt a megközelítést, de Trump rájött, hogy Amerika már nem uralja a világot. Hogy ki kerekedik felül, azt a gazdasági erő határozza meg.
Szelestey Lajos
Következő cikk: Orbán Viktor meglepő módon besorolt a szélsőséges román elnökjelölt mögé
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az illiberalizmus legélesebb tesztje
Mindenesetre vége annak a hitnek, hogy Orbánt nem lehet legyőzni. A felmérések szerint a Tisza már >
Trump és a 12 napos háború
Hogy Teherán milyen harmatosan tudja csak megtorolni az amerikai támadást, az mutatja, mekkora károkat szenvedett Hamenei >
Még mindig olyan szabad vagy
A gazdaság stagnál, a korrupció egyre nyilvánvalóbb, a felmérések első ízben mutatnak reális esélyt a kormányváltásra. >
Bármit mond Trump, Amerika belépett a háborúba
Simon Tisdall a Guardianben úgy véli: teljesen mindegy, mit mond Trump, az USA háborúba lépett és >
Ekkorát Trump még nem hazardírozott, beleértve egész első elnökségét
Hónapokon át békét ígért, ám Amerika most nyakig van a háborúban. Alighanem az volt szemében a >
Trump annak az áldozata, hogy nincs semmiféle terve a külpolitikában
Ezt írja Washingtonból keltezett vezércikkében a Spiegelben, René Pfister. Megállapítja, hogy az elnök szívesen adja az >
A minél erősebb kétharmadért
Viszont a Momentum után Józsefváros független és népszerű parlamenti képviselője, az ízig-vérig baloldali Jámbor András is >
Sarokba szorult Vučić, a balkáni zsarnok, helyzete elbizonytalanodott
Kitartónak bizonyulnak a diáktüntetések, amelyek választásokat követelnek. Mivel azonban közeledik a tanév vége, a fiataloknak választaniuk >
Mi történhet Iránnal, ha megbukik a rendszer?
Ami egy ajatollahok utáni Iránra vár, az a belső káosz és alighanem egyfajta polgárháború. Az ellenzék >
Vučić már nem képes megnyerni a választást
A Belgrádi Egyetem egyik politológia professzora úgy gondolja, hogy Vučić már nem képes megnyerni a választást, >
Minden 2023. október 7-én kezdődött
Azt sem lehet kizárni, hogy Orbán számára is hozhatnak nemvárt komplikációkat a közel-keleti fejlemények. Az elmúlt >
Magyarország lágy hatalma találkozik Ukrajna kemény valóságával Kárpátalján
A háborúban mintegy 400 magyar nemzetiségű ember szolgált az Ukrán Fegyveres Erőkben, mások pénzügyi támogatás mellett >