Ma János, Iván névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Drágán add az életed!
Trump folytatja a támadást a sajtószabadság ellen – a példakép nyilvánvalóan Orbán és Putyin. Ezt mondta a Washington Post volt főszerkesztője Süddeutsche Zeitungban.
A riport a híres Bruce Willis-film címét kapta: Drágán add az életed, miután Martin Baron úgy véli, minden várakozást alulmúl, ahogyan jelenleg verik szét a sajtószabadságot. Rémülten nézi, mit művel a hatalom a médiával. Pedig a lap korábban a félelmet nem ismerő újságírás bástyája volt, ám a tulajdonos, Bezos lihegve fekszik be az elnöknek, ezért a legjobb munkatársak már felmondtak és elveszett több százezer előfizető is. A Fehér Ház – jegyzi meg a riportalany – őrületes tempóban számolja fel a jogállam és a nyugati értékrendet. Bezos úgy került az újsághoz, hogy annak sürgősen pénz kellett, mert a hirdetések elvándoroltak a digitális kiadványokhoz. A milliárdos számára a vételár bakfitty volt, de már akkor behódolt, amikor Trump még csupán úton volt a Fehér Ház meghódítása felé. Majd elzarándokolt még Mar-a-Lagóba is. A korábbi főszerkesztő, aki 8 éven át látta el hivatalát, gusztustalannak tartja, hogy az üzletember ott virított Trump beiktatásán, mert ez nem éppen a függetlenség jele. De valószínűleg fél, hogy ha ugrál, akkor annak az Amazon issza meg a levét. Az elnöknek szüksége van az újságírókra, mert a nyilvánosság élteti, ám csak a szakma szervilis képviselőit engedi magához közel. Aki kéretlen kérdést tesz fel, azt kicsinálja. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Monde
Két napja mintegy 10 ezren vonultak a Kossuth téren a Parlament elé a civilek és a sajtó ellen irányuló új törvényjavaslat miatt, mert úgy ítélik meg, hogy az ország átcsúszik diktatúrába. Orbán védelmébe vette az előterjesztést, mondván, hogy Brüsszel támadja Magyarországot, mert ukránbarát kormányt szeretne beültetni a hatalomba.
Továbbá hogy Magyar Péter az ukrán titkosszolgálat támogatását élvezi. A vádat azonban idáig semmiféle bizonyítékkal nem támasztotta alá. Viszont ily módon nagyon is elképzelhető, hogy a kihívó is felkerül a feketelistára.
A civil társadalmat ugyan sokkolta a készülő jogszabály, ám a felvonulók nemigen táplálnak illúziókat az ügyben, hogy blokkolni tudják a törvény megalkotását. A Bizottság már 20 milliárd eurónyi támogatást felfüggesztett a jogállami aggályok miatt, ám idáig nem volt hajlandó megszólalni a készülő szabályozás ügyében.
AFP
Tőkés László azt érzékeli: a romániai magyarság általában elutasítja, hogy Orbán Viktor a választás 2. menete előtt beállt a szélsőséges, magyarellenes jelölt mögé. A református lelkész szerint a kormányfő elsiette a dolgot, mert túl gyorsan foglalt állást. Politikai törekvései fontosabbak voltak számára, mint a határon túliak érdekei.
Az interjúalany ezzel együtt nem gondolja, hogy a történteknek messzire ható következményei lesznek, bár úgy véli, hogy nem voltak szerencsések a miniszterelnök idevágó nyilatkozatai.
A hírügynökség úgy összegzi a fejleményeket, hogy Orbán járulékos veszteséget szenvedett, mert teljes mértékben meg volt győződve: itt csakis Simion kerekedhet felül. Ám rajtavesztett, és ez sokba kerülhet neki, már ami az erdélyi magyarok politikai támogatását illeti. 3 éve a határon túliak 90%-a a Fideszre voksolt.
Az egymilliós kisebbség ugyanis felháborodott, miután vallási és politikai vezetői aggódtak a nemzetiségi jogok miatt és így Dan támogatására szólítottak fel. Bárdi Nándor, HUN-REN kutatóközponttól azt mondja, hogy Orbán környezete a jelek szerint rosszul mérte fel az esélyeket. Idáig sokan karizmatikusnak gondolták a politikust, ám most nagy csapás érte a róla kialakított képet.
Ezt erősíti meg Hargita megyéből Simon Szilárd, aki azt hangsúlyozza, hogy a miniszterelnök rossz lóra tett, mert a kisebbségi jogok minden másnál fontosabbak.
Deutsche Welle
Keno Verseck történelminek nevezi, hogy az EU-párti Nicosur Dan nyert a román elnökválasztáson. A siker váratlan, ekkora hátrányt még senki sem tudott behozni Romániában. A vetélytárs, az oroszbarát, jobboldali szélsőséges, Simion Trump és Orbán nagy hívének mutatja magát. Bezárkózó, Európa-ellenes álláspontot képvisel, ő számított favoritnak. Ám nézetei elriasztották a lakosság többségét.
Az eredmény jó hír az ország és az Unió, de legfőbbképpen Ukrajna számára. A győztesnek nyilvánvalóan jól jött, hogy korábban szembeszállt a bukaresti ingatlanmaffiával és jó hírnévnek örvendett, mint aki nem része a korrupt és gyűlölt urambátyám-rendszernek.
Az is a javára vált, hogy nem ígérgetett habokra, kezet nyújtott a társadalom minden rétegének, ugyanakkor következetesen kiállt a jogállam, Európa és Ukrajna megsegítése mellett.
Több matematikai olimpia aranyérmese, hívő keresztény, aki képes elismerni a tévedéseit. 20 éve él élettársával, két gyereket nevelnek, ami persze vidéken szálka sokak szemében. Két lábbal áll a földön, tisztességes, makacs, alázatos és kiszámítható, ezért széles bázisra támaszkodhatott.
A választók túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy a választás népszavazás volt a Románia által követendő útról. Valamint hogy nagy pofont kapott Orbán Viktor, aki állást foglalt Simion mellett, pedig közismert, hogy az magyarellenes. Ezért az RMDSZ évek óta először ellentmondott neki. Dan Hargitában a voksok 90%-át nyerte el.
Project Syndicate
A lengyel külügyminiszter úgy ítéli meg, hogy Európa sorsdöntő útelágazáshoz érkezett, mert vagy egységesen, nehézsúlyú tényezőként lép be a világméretű játszmába, vagy a margóra szorul. Sikorski ezt azzal indokolja, hogy az USA nyíltan közölte: nem kívánja ideje és pénze javarészét európai kérdésekre pazarolni.
Ily módon a kontinens nem tehet úgy, mintha nem hallotta volna a figyelmeztetést. Sylvie Kauffmann írta nemrégiben a Le Monde-ban: Ha a legrosszabbra készülünk, az biztonságosabb, mintha a legjobbat reméljük. Egyszerre kell bizakodni és készülődni.
Oroszország elrettentése egyáltalán nem lehetetlen feladat. A kontinensnek csupán arról kell meggyőznie Putyint, hogy nem képes győztesen kikerülni a demokratikus európai nemzetállamokkal zajló konfrontációból.
Ukrajna és a földrész stabilitása ügyében abból kell kiindulni, hogy 1. a háború egy birodalmi főváros részéről folyik az általa lázadó tekintett gyarmat ellen. 2. a támadó országnak el kell ismernie: tévedés volt az invázió. 3. a gyarmati háborúkat általában nem ugyanazok a vezetők fejezik be, mint akik kirobbantották.
Az EU idáig 165 milliárd dollárt adott Kijevnek, ami sok pénz, ám a tagok együttes GDP-jének kevesebb, mint 1%-a, azaz bőven lehet még többet tenni.
FT
Gideon Rachman szerint Putyin téved, ha azt hiszi, hogy az idő neki dolgozik. Az elnök nem sok érdeklődést mutat a béketárgyalások iránt, azt reméli, hogy át tud törni a fronton, illetve hogy a Nyugat enyhíti a szankciókat.
A lap fő külpolitikai szakírója ily módon úgy véli: az elnököt aligha lehet megállítani. Persze akárcsak Zelenszkij, Putyin is óvakodik attól, hogy magára haragítsa Trumpot. Ezért mindketten azt remélik, hogy bár látszólag a párbeszéd hívei, ám a végén a másikra hárul a felelősség a kudarcért.
De még ha lesznek is megbeszélések, aligha valószínű igazi békemegállapodás. A két szemben álló fél háborús céljai összeférhetetlenek. Moszkva véget akar vetni az ukrán állam létének, vazallus ország jönne létre, kiszolgáltatva a Kreml kényének-kedvének.
Az ukránok szintén óvatosak a washingtoni béketerv ügyében, nemigen akaródzik nekik területi engedményeket tenni. Igényt tartanak az önvédelem jogára – a következő háborúkban is. Továbbá nyugati biztonsági garanciákat szeretnének. Úgy néz ki azonban, hogy Trump Kijevet okolja a nehézségekért.
Hogy Romániában az ultranacionalista jelölt vesztett a választásokon, az csapás Putyin számára, bár ez még nem jelenti azt, hogy az EU meghosszabbítja a szankciókat, mert ahhoz meg kellene nyerni Orbán Viktor beleegyezését is. Viszont az nagyon valószínű, hogy az USA lényegesen visszafogja Ukrajna támogatását.
Így az oroszokat nemigen ösztökéli bármi is, hogy kompromisszumot kössenek a tartós béke érdekében. Ha a Fehér Ház valóban meg akarja állítani az orosz elnököt, akkor nyomást kell gyakorolnia rá.
Washington Post
Trump három illúzióra alapozta Ukrajna béke erőfeszítéseit – fejti ki a biztonságpolitikai szakíró, David Ignatius. Az biztos, hogy az elnöknek elege van a vérontásból, ám jobb stratégiát kell kidolgoznia. El kell takarítania az útból az akadályokat, mert jelenleg Putyin még a tűzszünetet sem hajlandó elfogadni.
Washington a kedvében járt, amikor belement, hogy a fegyvernyugvás feltételeit a két szemben álló fél határozza meg. Ez persze vágyvezérelt gondolkodásmód, mert 1. az orosz államfő semmi jelét nem adta, hogy békét szeretne. Már csak azért sem, mert ha elhallgatnak a fegyverek, felelnie kell az őrült háborúért. Ezen felül azon van, hogy Ukrajna Moszkva uralma alatt maradjon.
2. A Fehér Ház azt hiszi, hogy Oroszország gazdaságilag aranybánya az Egyesült Államok számára, ám ez nem így van. A két gazdaság nem egészíti ki egymást, az orosz vezetés korrupt és hozzá nem értő, az exportbevételek döntően változatlanul az energiahordozóktól és az ásványkincsektől függnek. A nemzet az utóbbi években inkább hanyatlik, semmit emelkedik. Ukrajna sokkal több lehetőséget kínál az amerikai cégek számára.
3. Még egy lepusztult Ukrajnát sem lehet rákényszeríteni a megadásra. Főleg, miután mellette áll Európa, amely nem szeretné, ha felborulna a mostani biztonsági szerkezet. Ezért nem engedi meg, hogy Trump lenyomjon egy rossz egyezményt Zelenszkij torkán. Elfogadható megállapodásról akkor lehet szó, ha Putyin felismeri, hogy Kijev kész tovább harcolni – európai segédlettel és némi amerikai műholdas hírszerzési támogatással.
Die Welt
Az amerikai elnökkel folytatott kétórás telefonbeszélgetés során Putyin két kérdésben pontozásos győzelmet aratott, viszont egy ügy nyitott maradt – mutat rá Pavel Loksin és Gregor Schwung. Sajnálattal állapítják meg, hogy az amerikai politikus félretette a kritikát, azaz az orosz elnök sikerként könyvelheti el az egyeztetést.
Hiszen el tudta hitetni, hogy a béke híve, ugyanakkor lekerült a napirendről az azonnali, feltétel nélküli fegyverszünet követelése. Azaz Washington lényeges engedményeket tett. Ily módon Oroszország tovább küzdhet, az USA hallgatólagos beleegyezésével. Sőt feltételeket szabhat a tűzszünethez. És nagyon úgy néz ki, hogy szemernyit sem engedett maximalista álláspontjából, pl. hogy Ukrajna a négy keleti megyében engedjen át bizonyos körzeteket.
Ha az Egyesült Államok kivonul a rendezési folyamatból, annak óriási következményei lennének. Így most fokozódik az Európára nehezedő nyomás. Ezzel együtt továbbra is a levegőben lógnak az újabb szankciók, sőt azokat el is kellene rendelni, miután Moszkva figyelmen kívül hagyta a megkötés nélküli fegyvernyugvás ügyében előterjesztett múlt heti ultimátumot.
The Times
A kommentátor, Matthew Syed Israel igaz barátjának tartja magát, de éppen ezért szólítja fel Netanhajut arra, hogy hagyja abba, amit Gázában művel. Mert csakis a Hamász malmára hajtja a vizet minden bomba, lövedék és minden étel, amelyet az ottani palesztin gyerekektől tagadnak meg.
Az őrület már elérte a kritikus tömeget, Miként nem veszik észre az ország, hogy október 7. nem a zsidó állam nyílt legyőzéséről szólt? Lehet, hogy a dzsihadisták pszichopaták, de nem ostobák. Tudják, hogy esélyük nincs a katonai sikerre, nem képesek lesöpörni Izraelt a térképről, amíg az élvezi az USA támogatását.
A támadás célja az volt, hogy a koalíció túlreagálja az akciót, ideértve a gázai vérontást, ami azután alaposan betett a mérsékelt arab világban az országról alkotott véleménynek, de lehet, hogy még Amerikában is. A terroristák olyan propagandához jutottak, amelyet pénzzel nem tudtak volna megfizetni.
Izrael ugyanis nem csupán nemzet, hanem ha úgy tetszik: brand, mert az állam a holokauszt után alakult meg, és minden hátulütőt leküzdve, eleven demokráciát teremtett. Ez magyarázza a nyugati segítséget. Ám mostanra ez a kép millió darabra tört. Más lett volna, ha arányos választ ad a Hamász által elkövetett szörnyűségekre.
Ám Gázában a múlt héten is százak haltak meg, terjednek a betegségek, kétségbeesett gyerekek keresnek a romok alatt élelmet. Ebből elég!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az illiberalizmus legélesebb tesztje
Mindenesetre vége annak a hitnek, hogy Orbánt nem lehet legyőzni. A felmérések szerint a Tisza már >
Trump és a 12 napos háború
Hogy Teherán milyen harmatosan tudja csak megtorolni az amerikai támadást, az mutatja, mekkora károkat szenvedett Hamenei >
Még mindig olyan szabad vagy
A gazdaság stagnál, a korrupció egyre nyilvánvalóbb, a felmérések első ízben mutatnak reális esélyt a kormányváltásra. >
Bármit mond Trump, Amerika belépett a háborúba
Simon Tisdall a Guardianben úgy véli: teljesen mindegy, mit mond Trump, az USA háborúba lépett és >
Ekkorát Trump még nem hazardírozott, beleértve egész első elnökségét
Hónapokon át békét ígért, ám Amerika most nyakig van a háborúban. Alighanem az volt szemében a >
Trump annak az áldozata, hogy nincs semmiféle terve a külpolitikában
Ezt írja Washingtonból keltezett vezércikkében a Spiegelben, René Pfister. Megállapítja, hogy az elnök szívesen adja az >
A minél erősebb kétharmadért
Viszont a Momentum után Józsefváros független és népszerű parlamenti képviselője, az ízig-vérig baloldali Jámbor András is >
Sarokba szorult Vučić, a balkáni zsarnok, helyzete elbizonytalanodott
Kitartónak bizonyulnak a diáktüntetések, amelyek választásokat követelnek. Mivel azonban közeledik a tanév vége, a fiataloknak választaniuk >
Mi történhet Iránnal, ha megbukik a rendszer?
Ami egy ajatollahok utáni Iránra vár, az a belső káosz és alighanem egyfajta polgárháború. Az ellenzék >
Vučić már nem képes megnyerni a választást
A Belgrádi Egyetem egyik politológia professzora úgy gondolja, hogy Vučić már nem képes megnyerni a választást, >
Minden 2023. október 7-én kezdődött
Azt sem lehet kizárni, hogy Orbán számára is hozhatnak nemvárt komplikációkat a közel-keleti fejlemények. Az elmúlt >
Magyarország lágy hatalma találkozik Ukrajna kemény valóságával Kárpátalján
A háborúban mintegy 400 magyar nemzetiségű ember szolgált az Ukrán Fegyveres Erőkben, mások pénzügyi támogatás mellett >