Ma Anasztázia, Tas, Oktávia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A szerb elnök mesterséges „népi mozgalommal” igyekszik elfojtani a diákok tiltakozását
Ehhez ösztönzést kap Dodiktól, illetve Orbántól. Utóbbi az EU-ra és a világ liberálisaira utalva azt üzente a szombati hivatalos belgrádi megmozdulás résztvevőinek, hogy a „szerb hazafiak” számíthatnak magyar társaikra, mert nem fogadhatják el, hogy mások mondják meg, miként éljenek. A szerb fiatalokat persze nem érdekli, hogy a hatalom befejezettnek nyilvánítja a „színes forradalmat”, vagyis hogy meggyengítené őket. Járják az országot, követelik az újvidéki vasútállomáson történt szerencsétlenség felelőseinek az elszámoltatását. Továbbá, hogy az állami intézmények szabaduljanak ki az államfő pártjának karmaiból. A kormány sokáig szabad folyást engedett az eseményeknek, ám hiába remélte, hogy kifullad a hullám. Sőt mind több támogatóra talál, ezért a hatalom fokozta a nyomást. Csakhogy Szerbia nem Belarusz. A rendőrség és az igazságszolgáltatás nem képes, de nem is hajlandó elnyomni a megmozdulásokat. Szombaton csak 55 ezer embert sikerült mozgósítani a központi rendezvényre, ami édeskevés a spontán tüntetések résztvevőinek számához képest. Ráadásul a hivatalosság sok mindenben koppintja az egyetemisták módszereit. Az nagyon sajátos, hogy a hatalom felülről szervez politikai mozgalmat. De hogy van a hazafiságnak más értelmezése, azt lehetett látni a hét végén Novi Pazarban, a főként muzulmánok lakta nyugat-szerbiai városban, ahol a belpolitikai válság láttán túlléptek az etnikai feszültségen és az ottani diákok fogadták Belgrádból érkezett társaikat. Ez az igazán új polgári felfogás. Az állammal és a társadalommal szembeni felelősség nyilvánul meg benne. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Wall Street Journal
Kivágták az amerikai Külügyből azt a politikai megbízottat, aki levezényelte a USAID felszámolását. Megbízható források azt közölték, hogy Peter Marocco nem saját elhatározásából távozott, nem egészen 3 hónap után. A múlt hét végén tudta meg, hogy ideje kitelt. Előbb volt egy megbeszélése a Fehér Házban, majd a State Departmentnél megmondták neki, hogy köszönik szépen, ennyi volt. Már le is kellett adnia a belépőjét, valamint a laptopját.
Egyelőre nem világos, hogy kap-e valamelyik másik tárcánál új megbízatást, vagy ennyibő állt az egész kormányzati ténykedése. A férfi, aki szorosan együttműködött Musk hivatalával, időnként összecsapott saját főnökével, mert Rubio amennyit csak lehetett, meg akart tartani a külföldi támogatási programokból.
De a vége így is az lett, hogy felszámolták a USAID-et és törölték a segélyek 83%-át, pedig a pénzek jó része a szegély országoknak ment.
Marocco még jóformán el sem foglalta hivatalát, amikor Orbán elküldte hozzá különmegbízottját, hogy kiderítse, milyen tevékenységet folytatott Magyarországon a USAID. Ígéretet is kapott, hogy megkap minden segítséget. Egyébiránt a férfi felesége korábban a washingtoni magyar nagykövetségen dolgozott, a férj pedig szoros kapcsolatokat ápolt a magyar kormánnyal. Amikor az idén kinevezték, egyik legelső dolga volt, hogy felmondja a Magyarországgal kötött szerződéseket (a szerk. megj.).
Die Zeit
Az egyik neves amerikai közgazdász úgy látja, hogy Trump olyan világot akar, amely már évtizedekkel ezelőtt letűnt. James Galbraith, a Texasi Egyetem professzora, aki Reagan alatt a Kongresszus Gazdasági Bizottságát vezette, kifejti az interjúban, hogy a kormányzat alighanem túlvállalta magát a vámokkal és most döbbenten áll a piaci reakciók láttán.
De amikor menekülnek a tőzsdei befektetők, az erősen jelzi, hogy tényleg baj van az amerikai pénzpiacon. Ám ezzel együtt nincs alternatíva az USA-állampapírokkal szemben. De hogy mi ingatta meg a bizalmat, azt nehéz megmondani, mert semmi nem utal arra, hogy veszélyben lenne a papírok visszafizetése.
Ugyanakkor ha a hatalom az ipar megélénkítésére játszik, ahhoz gyenge dollár kell. Viszont ha szeretné megőrizni az Egyesült Államok vezető szerepét a pénzvilágban, annak aláásna, ha esik az amerikai fizetőeszköz árfolyama.
Igen veszélyes, hogy kereskedelmi háború fenyeget Kínával, mert az ázsiai ország olyan fontos szállító lett a tengerentúli piacon. Ezzel együtt biztos, hogy vissza fog esni az import. Viszont az amerikai ipar ma már tényleg csak parányi és bizonyos ágazatokra összpontosul. Ezért nem reálisak a tervek a felfuttatására. A többi közt azért nem, mert a hatalom ennyire kiszámíthatatlan.
Függetlenül attól, hogy az elnöknek két stratégiája is van: egyfelől a gazdaságban erősen nacionalista, másfelől pedig visszahozná a reagani irányvonalat: az adócsökkentést, a katonai kiadások növelését a szociális állam megkurtítását. De lehetetlen, hogy az ország függetlenné váljon Kínától. Ahhoz egy új New Dealre volna szükség.
Viszont ha a Fehér Ház visszaszorítja a globalizációt, nagy bajba kerül az amerikai autógyártás. A kínaiak jelenleg sokkal józanabbul és megfontoltabban járnak el. Alighanem készen állnának a párbeszédre, ha az USA hajlandó volna egyenrangú félnek tekinteni őket. E már csak azért is fontos volna, hogy ne legyen fennakadás a félvezetők és a ritka fémek szállításában. A helyzet feszült, a kockázatok jelentősek.
FT
Amerika instabil – az USA a piacon fogja megfizetni a büntetést a Trump által okozott felfordulásért – jósolja a washingtoni tudósító, Rana Foroohar. Merthogy az elnök alatt az ország olyan lett, mintha valamiféle feltörekvő gazdaság lenne. Ezt bizonyítja a vámkáosz és annak összes következménye.
Idetartozik a teljesen bizonytalan gazdasági helyzet, a korrupt politika, a demokratikus normák kikényszerítéséhez túl gyenge intézményrendszer, az erőszak és a társadalmi megosztottság. Az Egyesült Államok immár 9 éve halad ebbe az irányba. Az elnök véget vetett az ország kivételes pozíciójának. Amit művel, az most már a dollárt és a részvények értékét fenyegeti.
Túl sok vállalati vezérigazgató csak azt nézte, hogy a politikus csökkentheti az adókat és megnyesegetheti a bonyolult szabályhalmazt, viszont átsiklott az általa jelentett instabilitáson és a gazdasági paradigmaváltáson.
De az is a feltörekvő államokat idézi, hogy minél nagyobb a személyi kultusz, annál inkább a vezértől függnek a gazdasági eredmények. És minél erőtlenebbek az intézmények, annál valószínűbb, hogy a nagy ember megússza. Ám a múlt hét olyan volt, mint a különleges amerikai gazdasági fölény végének a nyitánya. Bekövetkezett a kár, szertefoszlott a bizalom az USA iránt.
A caligulai kapitalizmus szeszélyessége fennmarad legalább a jövő évi időközi választásokig. De az örökség tovább fog tartani, mivel a hamarosan esedékes adócsökkentések teljesen rossz pályára állítják az államadósságot. Immár nem zárhatjuk ki, hogy Amerika lesz a feljövő piacokra jellemző hitelválság következő epicentruma.
FAZ
Az amerikai elnök meggyengíti országát, mert az leginkább Kínának jó, hogy most már az elektronikai cikkeket is kivette az új vámok hatálya alól. Ritkán fordul elő, hogy az USA első embere ilyen rosszul játssza ki az aduit – mutat rá a felelős külpolitikai szerkesztő, Nikolaus Busse.
A politikus hiába ismételgeti, hogy naggyá teszi az USA-t, akik józanul mérlegelnek, inkább arra jutottak a vámcirkusz után, hogy igen gyenge az állóképessége. Hogy megint Peking jár jól, az még inkább megnehezíti, hogy bármiféle stratégiát fedezzünk fel a washingtoni lépések mögött ebben a kereskedelmi háborúban. Amely amúgy is a lehető legszimplább számításokra épül.
A tárgyalópartnerek immár tudják, hogy Trump reagál, ha bezuhannak a piacok, illetve hogy fél az inflációtól. Hogy hová vezet ez az ütöm-vágom-politika, az kiderült abból is, hogy az elnök kénytelen keresni a párbeszédet Iránnal, noha csak saját magának köszönheti, hogy már nincs érvényben a korábban kötött nukleáris egyezmény.
Az nem volt tökéletes, ám képes lett volna meggátolni, hogy Teherán ennyire közel kerüljön a nukleáris fegyver megszerzéséhez. Ha van valami állandó tényező az Amerika mindenekelőtt irányvonalában, akkor az az, hogy erősödnek az ország ellenségei. Lásd Putyint.
Project Syndicate
Nyina Hruscsova úgy gondolja, hogy rosszhiszeműen tárgyal egymással az ukrajnai rendezésről az Egyesült Államok és Oroszország. A new yorki New School tanára, a néhai szovjet pártfőtitkár, illetve kormányfő dédunokája szerint Trump hiába fenyegetőzik szankciókkal a tűzszünet kikényszerítésére, ha Putyin ügyesen sakkozik, vegyíti a követeléseket, illetve igen előnyös gazdasági ajánlatokkal rukkol ki, akkor ő kerülhet nyerő pozícióba.
A gond az, hogy e pillanatban egyik fél sem akar véget vetni a viszálynak, még Ukrajna sem, mert nem elégedett a saját helyzetével. Főleg Kijev van kutyaszorítóban, mert nem tudja visszaszerezni az összes elvesztett területet és igen távolinak látszik a NATO-tagság. Zelenszkijnek aközül kell választania, hogy vagy jelentős engedményeket tesz Moszkvának és Washingtonnak, vagy még több vért és pénzt áldoz a „teljes győzelem” illúziójáért.
Az EU vezetői legszívesebben elhalasztanák, hogy el kelljen fogadniuk egy olyan szerződést, amely engedményeket tesz Moszkvának. Az oroszok vesztenivalója kisebb, anélkül fejezhetik be a konfliktust, hogy Putyinnak túl sokat fel kellene adnia tekintélyéből. De talán a legfontosabb az, hogy az amerikai elnök kész olyan egyezségre, amely eleget tesz a Kreml fő követeléseinek. Egyelőre azonban nem sok jele van a haladásnak. Az egyik ok az lehet, hogy Ukrajna és az Unió nincs jelen a zöld asztalnál, emiatt Washington sokat nem tud felajánlani.
Daily Telegraph
Trump nem befejezi a háborút, hanem meghosszabbítja, a kormányzat az egyik fiaskóból a másikba tántorog, és így túl sok ütőkártyát ad Putyin kezébe – állapítja meg a külpolitikai szerkesztő, Lisa Haseldine. Úgy hírlik, hogy a Fehér Ház Húsvétig akarja tető alá hozni a megállapodást. Az elnök hiú és oda van a pompáért meg a felhajtásért, ezért számára fontos lehet a jelkép, mert az eredménytől azt is remélheti, hogy közelebb viszi áhított céljához, a Nobel-békedíjhoz.
Ám egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy csupán vágyálom, amit szeretne. Az orosz hadsereg új, tavaszi offenzívát indított, mert be akarja venni Szumit. A hét végén rakétatámadások 31 embert öltek meg a városban. Nem az a benyomás, hogy Putyin egyezséget akar.
Az biztos, hogy a Fehér Ház ura bedurcizik, ha elakad a párbeszéd. No, meg az is látszik, hogy számára a szerződés megszületése fontosabb, mint az, hogy mi áll a papíron, és hogy az milyen következményekkel jár Kijev számára. De ami még rosszabb, hogy különmegbízottja felvetette Ukrajna felosztást, ami azt jelentené, hogy az amerikai fél elismerné a négy keleti ukrán megye elfoglalását.
De azzal nem megy semmire, ha megmutatja a lapjait, még mielőtt egyáltalán megkezdődnének a megbeszélések. Egy olyan ember, aki a megállapodások nagy mesterének tünteti fel magát. Ezzel alighanem arra ösztökéli orosz kollégáját, hogy megnézze, mennyit lehet még kipréselni az amerikaiakból. Merthogy ő van az erő pozíciójában.
Süddeutsche Zeitung
A Fehér Ház ura nem fogja fel: Hszi és a Kommunista Párt számára a minden a tét. Így ítéli meg Leha Sahay, a pekingi tudósító. Vámvita ide vagy oda, még messze a mélypont a kétoldalú kapcsolatokban. Bőven van még mivel betartani a másiknak.
Viszont ha összeomlanának a kereskedelmi kapcsolatok, az az egész világ számára veszélyt hordozna. Az ugyanis az utolsó pillér az együttműködéshez. És minél kevesebb párbeszéd folyik, annál nagyobb a félreértés eshetősége. Peking ugyanakkor a vámok miatt igazolva látja véleményét, hogy ti. Washington célja az ország felemelkedésének megakadályozása.
Hszi számára elképzelhetetlen olyan egyezség, amely kapitulációként értelmezhető. Trump ugyanakkor nem tudja megmagyarázni politikáját, az átgondolatlan, zűrzavaros és önelszigetelő. A kínai vezetőből ellenben árad a nyugalom. Az utóbbi 7 évben csökkentette a kereskedelmi függést az USA-val szemben, bár gazdasága meglehetősen csehül áll.
Azon felül igen nagy szüksége van külföldi befektetőkre. Viszont minél inkább ellenőrzi a kivitelt, annál inkább arról győzi meg a többi országot, hogy kockázatos függő helyzetbe kerülni Kínával szemben. Mindazonáltal van terve, így lehetetlenné tudja tenni, hogy az Egyesült Államok hozzáférjen igen fontos árukhoz. Ezért kerültek ki most az elektronikai cikkek a vámköteles termékek köréből.
Ugyanakkor Kína már régóta a sokkal fontosabb ázsiai és afrikai piacokat célozza meg. A kommunista vezetés hidakat épít, Amerika viszont lerombolja azokat, még a szövetségesekkel szemben is. Viszont az elnök nem érti: a KKP a gazdasági felemelkedéssel támasztja alá uralmát és ezt megtorpedózzák a vámok. A történelem mutatja, mire képes a párt, ha veszélybe kerül a hatalma. Ezt hamarosan Trump is megtapasztalhatja.
The Times
A londoni King’s College egyik nyugalmazott professzora arra figyelmeztet, hogy erővel nem lehet eltéríteni Iránt az atombomba megépítésétől, de a diplomácia segíthet. Sir Lawrence Freedman, a háborúk szakértője szerint képtelenség katonai erővel felszámolni az ország nukleáris létesítményeit, de ha eredményt akarunk elérni, akkor fel kell gyorsítani a párbeszéd folyamatát.
Trump állítólag két hónapot adott, hogy legyen valamiféle békés megoldás, miközben az Iszlám Köztársaságnak már 6 bombára elegendő dúsított urániuma van és az első robbanószerkezet elkészítésétől mindössze hónapok választják el.
Ennek megfelelően az elérhető célt is szerényen kell megszabni: leginkább azt lehet kiharcolni, hogy megbízható módon ellenőrizni lehessen: Teherán még nem látott hozzá az atomfegyver gyártásához. Ez azonban kevés lesz Netanjahunak, mert ő ragaszkodik a teljes program leállításához.
Ha Izrael netán rászánja magát a támadásra, iráni részről a legjelentősebb válasz az volna, hogy hozzákezd a robbanószerkezet megalkotásához, mert az az elrettentés eszközéül szolgálhat számára. De az biztos, hogy a kérdésnek nincs katonai megoldása.
A diplomáciai út a járható, ám ahhoz jelentős kompromisszumok kellenek. Teheránnak érdeke az egyezség: gazdasága szétzilálódott, a vezetés roppant népszerűtlen. Trumpnak szükséges van a külpolitikai sikerre, hogy legyen mivel büszkélkednie, ám alighanem olyan szerződést kell ehhez elfogadnia, amely sokkal kevésbé előnyös számára, mint amelyet 10 éve Obama kötött, és amelyet azután a mostani elnök mondott fel.
FT
A vezércikk azt hangsúlyozza: Trump Panama-politikája nem merülhet ki a fenyegetőzésben, valamit ajánlania is kell, most, hogy már kicsikart engedményeket. Az elnök a jelek szerint ez esetben is azért keménykedett, hogy tárgyalásokra kényszerítse a másik felet. Volt persze némi igazság abban, amit mondott, hogy ti. a latin-amerikai ország mind inkább Kína vonzáskörébe került.
Merthogy csatlakozott az Új selyemút-kezdeményezéshez, feladta Tajvan támogatását, kínaiak képeztek ki panamai biztonsági erőket és fontos infrastrukturális beruházásokra kaptak megbízást. Ezek után a kicsiny latin-amerikai állam fejének nem volt más választása, mint hogy lenyelje sértődöttségét és elfogadja a párbeszéd-ajánlatot.
Felmondta a szerződést a csatorna két kikötőjét működtető hongkongi céggel, amelyet az USA biztonsági kockázatnak tekintett. Csakhogy ha ilyen kis országokat revolvereznek, annak nem várt mellékhatásai lehetnek. Trump agresszivitása megrendítette a hagyományosan Amerika-barát nemzetet.
Ezért némi mézet is kell kenni most a madzagra: nagyarányú befektetéseket, vagy a kétoldalú kereskedelem bővítését. Mert különben előfordulhat, hogy az ország a Washington-ellenes szocializmus felé fordul. Intő példaként ott van Kuba, Nicaragua és Venezuela.
Következő cikk: A nagytőkések vásárolták meg a maguk Hitlerét
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa jelenleg a szabadság szigete
Bármennyire is fura ez, de, ha alaposabban szemügyre vesszük a gondjait, akkor azok nem is annyira >
A szerb elnök mesterséges „népi mozgalommal” igyekszik elfojtani a diákok tiltakozását
Ehhez ösztönzést kap Dodiktól, illetve Orbántól. Utóbbi az EU-ra és a világ liberálisaira utalva azt üzente >
Trump súlyosan megsebesült, ez azonban még jól jöhet Európának és Nagy-Britanniának
Így véli Will Hutton, a Guardian vasárnapi számának volt főszerkesztője. Kiemeli: itt az idő kialakítani az >
A meggyőzhetetlenek
Máris minden tele van azzal a kormányzati reklámmal, amely a párt egyik brüsszeli képviselőjének két kiforgatható >
Te, jó ég, hol élek?
Ezt írja Fareed Zakaria a Washington Postban, aki szerint Trump ugyan befagyasztotta az új vámterhek jó >
Még messze nincs vége a Trump-féle kereskedelmi zűrzavarnak
Az elnök csupán időt kért, ám változatlanul valós a világgazdaságra leselkedő veszély. Ezzel együtt nem szabad >
Túl kockázatos az EU-békefenntartók számára, hogy letartóztassák a boszniai szerbek vezérét
Dodik ugyanis nem hajlandó bevonulni a börtönbe. Hiába kért segítséget a szarajevói kormány Brüsszeltől, túlságosan is >
Sajtószabadság ügyben az uniónak először a sorain belül kell rendet teremtenie
Nem kizárt, hogy a Brüsszel szerződésszegési eljárást kezdeményez, éppen Orbánt és Ficót használva fel elrettentő példaként. >
Senki sem nyer a vámháborúval, de Kína távolabbra tekint
A Guardian vezércikke ítéli így meg. Nagy viharra számít, ám úgy véli, hogy a viszályban az >
Weber büszke, hogy rajta van az Orbán-plakátokon
Az Európai Néppárt elnöke megtiszteltetésnek veszi, hogy az Orbán-kormány óriásplakátokon vele, von der Leyennel, valamint az >
A mostani gazdasági zűrzavarból egy valaki profitál csupán: Putyin
A nyugati kereskedelmi rendszer lebontása az orosz elnök érdekeit szolgálja, ami lehet, hogy véletlen – de >
Vučić Achilles sarkát a tömegek erkölcsi tiltakozása jelenti
A volt szerb igazságügyi miniszter úgy gondolja, hogy szakértői kormány felállításával kellene megtalálni a kiutat a >