Ma Leó, Szaniszló, Glória névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Vučićnak le kell mondania
A Süddeutsche Zeitung belgrádi tudósítója egyértelműnek tartja, hogy le kellene mondania a szerb elnöknek, miután kiderült: a biztonsági erőknek minden hivatalos állítással ellentétben igen van hangágyújuk, nem is egy, hanem 16. És igencsak valószínű, hogy ilyet vetettek be egy hete a fővárosban a jó 300 ezres tüntetésen. Ezt támasztják alá az áldozatok vallomásai és a filmfelvételek. Még rágondolni is rémisztő, mi lett volna, ha pánik tör ki a rendezvényen. Az egyik következmény alighanem az lett volna, hogy a kormány rendkívüli állapotot hirdet ki és betilt minden további demonstrációt. De a háttér valószínűleg nem derül ki, mint ahogy az sem, miért szakadt le novemberben az újvidéki pályaudvar előteteje, ami az egész mostani felfordulás kiváltó oka volt. Vučić az FBI-t, illetve az orosz diktátor titkosszolgálatát akarja felkérni a vizsgálatra, csak éppen minek, amikor az amerikai Központi Nyomozóiroda Trump egyik hívének irányítása alatt áll. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Bloomberg
Az elemzés úgy ítéli meg, hogy napjaink autokratái csak magukat okolhatják, nem pedig a liberális Nyugatot, ha odahaza meginog az uralmuk. Marc Champion, a szerző, ezt azzal magyarázza, hogy immár nem lehet előráncigálni a szokásos bűnbakot: a CIA-t, mondván, hogy az a háttérben az szervezkedik. Egyúttal egyértelmű, hogy Európának kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy terjessze a demokráciát.
Ha nem lehetséges a tisztességes választás, az emberek kivonulnak az utcára, mert csakis ily módon tudják kikényszeríteni a politikai változást. Ehhez nem kell a CIA-nak pénzelnie őket.
A szerb elnök akkora megmozdulással szembesült egy hete, amekkorát még nem látott az ország. Az EU azonban nem mozgathatta a szálakat, hiszen a Nyugat-Balkánon a stabilitás az érdeke, mivel elsősorban az ukrán viszályt próbálja rendezni. Putyin sem jöhet szóba bajkeverőként, mert ő meg Vucic lelkes támogatója.
Kínáról azt lehet mondani, hogy ez nem az ő stílusa. Ugyanakkor ki lehet zárni a civileket is, 300 ezer embert nem tudnak mozgósítani.
Törökországban Erdogan megtette a kritikus lépést, hogy teljes autokráciát alakítson ki, amikor letartóztatta fő ellenfelét. Az államfő 22 év után sarokba szorult, mivel a gazdaságpolitika miatt a líra szabadesésbe ment át, az infláció pedig eléri a 70%-ot. A megélhetési válság felemésztette a politikus népszerűségét.
Ő persze tudja, hogy Európa be fogja csukni a szemét, mert szüksége van Ankarára az orosz agresszió miatt. A Fehér Házban pedig egy rokonszellem lakik, tehát alighanem senki sem vonja kérdőre a demokrácia lerombolása miatt. Viszont az egyre nagyobb tömegelégedetlenség láttán kizárólag a saját fejét verheti a falba.
Frankfurter Rundschau
A V-Dem Intézet azzal számol, hogy az USA-ban Trump alatt még egy fél évig sem lesz képes tartani magát a demokrácia. A Göteborgi Egyetem kutató intézete most készült el az újabb jelentéssel, amely az eltelt év alapján a demokrácia helyzetét méri fel a világban.
A republikánus kormányzat igencsak rákapcsolt, hatalmas nyomás alá helyezte a jogállamot. A vizsgálat vezetője, Staffan Lindberg úgy nyilatkozott, hogy az elnök pár hónap alatt igyekszik elérni mindazt, amihez Orbánnak és Erdogannak évekre volt szüksége. És ez igen nyugtalanító.
Magyarországot a dokumentum választási autokráciának minősíti, azaz az urnákhoz hívják az embereket, ám erős kívánnivalót hagy maga után a vélemény- és gyülekezési szabadság állapota, valamint elégtelenek a szabad és tisztességes választok feltételei is. Orbán éveken át támadta demokratikus intézményeket, leépítette a demokráciát.
Kim Lane Scheppele szerint amit Trump csinál, az nagyban emlékeztet az orbáni politikára. Olyannyira, hogy szerinte amit a Heritage-alapítvány még a választások előtt dolgozott ki a hatalom átalakítására, ahhoz a Fidesz szolgáltatta a forgatókönyvet. A fő törekvés az állam radikális lebontása. A Time már az elnök első hónapjának a végén kimutatta, hogy a Fehér Ház rendeleteinek csaknem kétharmada a Project 2025 irányvonalát követi.
Hogy mi lesz ezután, ahhoz elsősorban azt kell figyelni, mi történik az igazságszolgáltatással. Merthogy Trump semmibe veszi a jogot, a bírósági ítéleteket, valamint a Kongresszus döntéseit.
Egyébiránt a világban megy tovább az autokratizálódás 3. hulláma. Ma már az államok többségében tekintélyuralom van.
Der Standard
Az új osztrák külügyminiszter közölte: csak kérni tudja az Orbán-kormányt, hogy az ne hiúsítsa meg az európai egységet, mert az Magyarországnak sem érdeke. Ám ha meggyengíti a földrészt, akkor az a nagyhatalmak játékszere lesz. Azt viszont igen örvendetesnek tartja Beate Meinl-Reisinger, hogy az új geopolitikai helyzetben a britek továbbra is az EU fontos partnerei maradnak.
Fontosnak nevezte, hogy az elriasztó képességének növelésélve a kontinens elérje: senki se próbálkozzon akárcsak egy négyzetmilliméternyi területének elfoglalásával. Az különösen a balti államok számára riasztó, hogy Trump kétségbe vonja a NATO-alapokmány 5-ös paragrafusát, amely kölcsönös segítségnyújtást irányoz elő, ha támadás éri bármelyik tagot.
A tárcavezető ugyanakkor lényegesnek nevezte, hogy sikerült helyreállítani a bizalmat az USA és Ukrajna között, bár még mindig nem tudni, ki szavatolná a fegyverszünetet. Szerinte itt azért hárul felelősség Washingtonra. Kizártnak véli, hogy az Egyesült Államok és a Kreml az ukránok feje fölött döntsön. Ám addig nem lehet rákényszeríteni az ukrán népre a békét, amíg az kész harcolni. Oroszországra viszont lehetne nagyobb nyomást kifejteni. Ugyanakkor nagy gond a miniszter szerint, hogy esik szét a szabályokon alapuló nemzetközi rend.
https://www.derstandard.at/story/3000000262424/neutralit228t-allein-sch252tzt-nicht
Die Welt
Nem hajíthatjuk ki csak úgy Orbánt az EU-ból – nyilatkozta egy kimerült európai diplomata. Ezzel szemben a magyar kormányfő kijelentette, hogy az Unió fogatlan tigris. A jelek szerint a magyar vezető egyre jobban élvezi, hogy elronthatja a többiek összefogási próbálkozásait, miközben remek kapcsolatok fűzik Trumphoz és Putyinhoz.
Brüsszelben viszont hatalmas a felháborodás a magyar politika miatt. Mert az már nem hajlandó támogatni egy sor nyilatkozatot, illetve intézkedést Kijev megsegítésére. A csütörtöki csúcsértekezleten is külön álláspontra helyezkedett. Ezért az arra hajlandó országok kénytelenek kerülő megoldást találni, miután a szervezet minden eddiginél súlyosabb helyzetbe került.
Ehhez hozzájárul, hogy a déli államok nem érzik magukat olyan mértékben fenyegetve Oroszország miatt, mint a baltiak vagy a lengyelek. Emellett súlyos költségvetési gondjaik vannak, így az sürgetik, hogy a közös védelmet uniós kasszából erősítsék meg.
Daily Telegraph
A brit hadsereg egyik volt tisztje úgy látja: Trumpnak a kisujját nem kell mozdítania, a NATO-nak már most vége van. Richard Kemp, aki egy páncélos zászlóalj parancsnoka volt és annak idején számtalan gyakorlaton vett részt Németországban, hogy felkészüljenek az esetleges szovjet támadás ellen, azért vélekedik így, mert kizártnak tartja, hogy a nyugati hatalmak, mondjuk, Litvánia segítségére siessenek, ha azt lerohanná Oroszország.
Nem látja, hogy meglenne hozzá a politikai akarat, ráadásul Trump Európának kívánja átadni a katonai szövetség csapatainak irányítását. Ez pedig ráerősít azokra a páni félelmekre, miszerint az USA kivonul a szövetségből. Az viszont biztos, hogy a szervezet nem képes elrettenteni Moszkvát az agressziótól.
Putyin alighanem csuklik az örömtől, hiszen azt tapasztalja, hogy a másik oldal azt sem tudja, mitévő legyen az orosz (atom)fenyegetőzés láttán. Az eredmény alighanem az lesz, hogy Ukrajna kénytelen engedni a Kreml feltételeinek, elveszti területe 20%-át. A gyengeség azonban arra ösztökéli az orosz elnököt, hogy egy idő után fellármázza az orosz kisebbségeket a Baltikumban.
Lehet Trumpot okolni a helyzetért, ám neki Kínára és a Közel-Keletre kell összpontosítania, ezért az Oroszországgal szembeni védekezés terheinek oroszlánrészét Európának kell viselnie. Ehhez nem csupán újra kell fegyverkeznie, hanem alapvetően meg kell reformálnia a politikai vezetést és ez a sokkal keményebb dió.
ZDF
A német Marshall-alapítvány elnökhelyettese szerint nem lehet elkerülni, hogy a végén Ukrajna ne lépjen be a NATO-ba, más választás nincs is, mivel Európának kell szavatolnia a tervezett fegyvernyugvást. Ez azt jelenti, hogy a tettre kész államoknak kell már most gondoskodniuk Kijev fegyverellátásáról, mivel Amerikára többé nem lehet számítani. E folyamatnak a vége viszont nem lehet más, mint az ukrán csatlakozás a katonai szövetséghez.
Azért kell új keretet kialakítani a támogatáshoz, mert ily módon ki lehet cselezni Orbán Viktort, aki blokkolni igyekszik. Ugyanakkor a biztosítékokhoz nem lehet nélkülözni az amerikai közreműködést, ami magában foglalja a felderítést, a célok meghatározását, de azt is, hogy Washington szükség esetén fedezi az európai békefenntartókat.
Claudia Major kitért arra, hogy a szuverén Ukrajna igen fontos a földrész biztonsága szempontjából, ez is alátámasztja, hogy be kellene kerülnie az Észak-Atlanti Szövetségbe, csakhogy azt elutasítja az USA, valamint a távozó német kormány is.
Guardian
A szerkesztőségi vélemény egyértelműnek tartja, hogy Putyin nem akar békét, viszont úgy néz ki, hogy rászedi amerikai tárgyalópartnereit. Úgy ajánl nekik gazdasági előnyöket, mintha az együttműködés ajándék volna és nem Moszkva célja. Viszont a kezére játszik, hogy a tengerentúli jobboldal abban a hitben ringatja magát: le tudja választani a Kremlt Kínáról. Mindenesetre a kétoldalú kapcsolatok már olvadnak.
Nem lett viszont semmi az Európa által igényelt biztonsági garanciákból. Ha az USA ismét leállítja a fegyverszállításokat, valamint a hírszerzési adatok továbbítását Kijevnek, a következmények elképesztőek lennének. Az ukránokat azonban nem kényszerítheti a tűzszünet elfogadására, mint hogy Európt sem arra, hogy fordítson hátat a megtámadott országnak.
Az uniós vezetők azt már látják, hogy nem képesek hatni Trumpra, ellenben azt meg tudják határozni, hogy miként reagáljanak. Ettől a választól generációk sorsa fog függeni, messze Ukrajna határain túl.
Washington Post
A vezércikk azt fejtegeti, hogy Trump nem játszadozhat a Legfelsőbb Bírósággal, az pedig ócska stratégia, hogy a testület elnökén keresztül kísérli meg jobb belátásra bírni az igazságszolgáltatást. Jobban tenné, ha óvatosabb lenne, mert látványosan visszaüthet, ha továbbra is bírákat ostoroz.
Nem véletlen szólt neki vissza John Roberts, aki pedig az igazságügyi hierarchia csúcsán a jog semleges képviselőjének és az alkotmány védelmezőjének tekinti magát. Ám pár napja meg kellett szólalnia nyilvánosan, mivel Trump felszólított, hogy vonják felelősségre az egyik kerületi bírót, miután az nem a hatalom szája ízének megfelelően döntött a latin-amerikai bandatagok kitoloncolása ügyében.
Az elnök szerint el kell takarítani mindenkit az útból, aki gátolja a kormányzat céljainak elérését. Ezért most nehéz időszak vár a bíróságokra, mivel Trump szándékosan feszegeti a jog kereteit. Ám könnyen szembesülhet azzal, hogy minél inkább revolverezi a Legfelsőbb Bíróságot, az annál jobban ellenáll.
A paradox csak az, hogy a testület nagyobbik része hasonló nézeteket vall, mint ő, ilyen kivételes helyzetben még egyetlen más elnök sem volt. Ezért jobban tenné, ha megbízna azok ítéletében, akik az ő jóvoltából jutottak tisztségükhöz.
FT
A vezércikk sürgeti, hogy Trump hasson oda és így mielőtt álljon helyre a tűzszünet. Rajta kívül nincs senki, aki hatni tudna Netanjahura, márpedig ő szétrombolt minden reményt, hogy egyhamar béke lehet Gázában.
A politikus a Hamászt okolja az ellenségeskedés fellángolásért, ám ő volt az, aki megpróbált módosítani a megállapodáson. Semmivel nem tudja igazolni döntését, a túszok életének veszélyeztetését. A gerillákat hatalmas felelősség terheli október 7-éért, de ők betartották a fegyvernyugvást.
Izrael ezzel szemben többször is megtagadta, hogy kivonja erőit a térségből, merthogy maximalista célja elérésére törekszik. Netanjahu sosem gondolta, hogy komolyan tárgyal az egyezségben előirányzott 2. szakaszról. Azért indította meg csapatait, mert odahaza vizsgálat fenyegeti a botrányok miatt. Bírálói joggal gondolják, hogy számára fontosabb a saját, mint a nemzet érdekei.
Ha Trump komolyan gondolja, hogy békét teremt, akkor azzal kell kezdenie, hogy beveti befolyását a gázai vérontás beszüntetésére.
Neue Zürcher Zeitung
A kommentár egyáltalán nem tartja örvendetesnek a NOB élén történt váltást, úgy véli, hogy a szervezet egyáltalán nem lép előre, inkább régi időkbe esik vissza. Nem érdekes, hogy Kirsty Coventry nő, nagy probléma viszont, hogy jelenleg is tagja sportminiszterként az elnyomó zimbabwei kormánynak, ugyanakkor csak homályos tervei vannak a nemzetközi sportmozgalom megreformálására.
Ha változást akart volna az Olimpiai Bizottság, akkor Coe-t választja, a többi jelölt a lába nyomába nem léphetett. Az viszont választóvonalat jelent, hogy az új elnök csak 41 éves, tehát egy másik generációt képvisel és Afrikából származik. Abban nagyon hasonlít a néhai Samaranchra, aki jó 20 éve vezette a testület, hogy az szintén a sportért felelős tárcavezető volt – a diktátor Franco alatt.
Évtizedek óta nem sikerült a NOB-ban különválasztani a sportot és a politikát. A mozgalom egyre inkább veszít a jelentőségéből. Már csak azért is, mivel a fiatalok alig-alig nézik a hagyományos tévét. Ezért új marketinget kellene kitalálni, át kellene alakítani a sportról kialakult képet. Ám nem lehet tudni, mennyire lesznek sikeresek Coventry alatt az olimpiai játékok, mennyire marad társadalmilag fontos tényező a sport.
Következő cikk: Magyarország sorsa, jövője: moralisták kontra realisták
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Még messze nincs vége a Trump-féle kereskedelmi zűrzavarnak
Az elnök csupán időt kért, ám változatlanul valós a világgazdaságra leselkedő veszély. Ezzel együtt nem szabad >
Túl kockázatos az EU-békefenntartók számára, hogy letartóztassák a boszniai szerbek vezérét
Dodik ugyanis nem hajlandó bevonulni a börtönbe. Hiába kért segítséget a szarajevói kormány Brüsszeltől, túlságosan is >
Sajtószabadság ügyben az uniónak először a sorain belül kell rendet teremtenie
Nem kizárt, hogy a Brüsszel szerződésszegési eljárást kezdeményez, éppen Orbánt és Ficót használva fel elrettentő példaként. >
Senki sem nyer a vámháborúval, de Kína távolabbra tekint
A Guardian vezércikke ítéli így meg. Nagy viharra számít, ám úgy véli, hogy a viszályban az >
Weber büszke, hogy rajta van az Orbán-plakátokon
Az Európai Néppárt elnöke megtiszteltetésnek veszi, hogy az Orbán-kormány óriásplakátokon vele, von der Leyennel, valamint az >
A mostani gazdasági zűrzavarból egy valaki profitál csupán: Putyin
A nyugati kereskedelmi rendszer lebontása az orosz elnök érdekeit szolgálja, ami lehet, hogy véletlen – de >
Vučić Achilles sarkát a tömegek erkölcsi tiltakozása jelenti
A volt szerb igazságügyi miniszter úgy gondolja, hogy szakértői kormány felállításával kellene megtalálni a kiutat a >
A súlyos belpolitikai válság a bukás kezdetét jelentheti a szerb elnök számára
Az elnök számára az utóbbi két évtizedben még volt ennyire nehéz a lecke, lehet, hogy rámegy >
Trumpnak Putyinba beletörik a foga
Trump azt hirdette, hogy egy nap alatt véget vet az ukrajnai háborúnak, ám az látszik, hogy >
Trump gazdasági felfordulást okoz eszement vámjaival
Az Economist vezércikke arra számít, hogy gazdasági felfordulást okoznak a Trump által elrendelt eszement vámok, de >
Tolnai Ottó
Nem, Tolnai Ottó nem kozmopolita lokálpatrióta, ez nem kozmopolitizmus és nem lokálpatriotizmus – bármennyire kedves volna >
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >