Ma Gergely, Maximilián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ukrajna meghajlott a nyomás alatt
A Wall Street Journal vezércikke szerint Ukrajna meghajlott a nyomás alatt, így hajlandó belemenni Trump fegyverszüneti ajánlatába, de azt emberéletekben lehet mérni, hogy az USA leállította a támogatást. Függetlenül attól, hogy Washington máris bejelentette: a dzsiddai megállapodás nyomán máris felújította a hírszerzési adatok továbbítását Kijevnek, miközben Oroszország egyfolytában rohamoz a fronton. Az ukránok azzal a feltétellel mentek bele a 30 napra szóló egyezségbe, hogy azt az orosz fél is elfogadja, miután Zelenszkijék nem tudták visszautasítani az ajánlatot. Az oroszok főként Kurszknál törnek előre. De még ha rá is bólintanak a fegyvernyugvásra, az sem jelenti a csaták megszűnését, mert Putyin már sok hasonló ígéretet tett, ám közben arra utasította a csapatait, hogy nyomuljanak előre, de hárítsák a felelősséget az ellenségre. Lehet, hogy csak azért adja be a derekát, mert az akarja, hogy a serege összeszedje magát és pótolja a hiányzó hadfelszerelést. Nagy kérdés, hogy Trump miként tudja jobb belátásra bírni. Ugyanakkor az jó, ha átmenetileg leállnak a harcok, de sokszoros erővel törnek ki újra, ha Ukrajna nem tudja megvédeni magát, mivel az orosz elnök csupán az alkalomra vár, hogy elrendelje a következő támadást. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Slavoj Žižek azt mondja, hogy Európának az elvhű pragmatizmusra kell támaszkodnia, ha helyt akar állni a világban. Az interjúban a világhírű szlovén filozófus azt hozza fel példaként, hogy Trump azt követeli a földrész országaitól: katonai kiadásaikat emeljék a GDP 5%-ára.
Tudja persze, hogy a válasz „nem” lesz, mégis nekifut, mert ily módon a kontinens úgy érzi, még jobban rászorul az USA védelmére. Az ő szempontjából pont ezért az volna a legrosszabb, ha az EU-államok elfogadnák a követelést, de valójában az jelentené az elvhű pragmatizmust, mert vannak helyzetek, amikor a háború elkerülése érdekében fegyverkezni kell.
És aki ma nem akar többet költeni a biztonságra, az a békét kockáztatja. A másik példa, hogy az olyan digitális oligarchák, mint Musk ellenzik az állami szabályozást, ám az utóbbi 100 év azt bizonyítja, hogy a verseny és a szabad piac csak akkor maradhat fenn, ha a hatalom szembeszáll a monopóliumokkal. Csakhogy a Szilikon-völgy képviselői különleges kiváltságokat akarnak maguknak.
Zelenszkij helyében az interjúalany igyekezne meggyőzni Európát, hogy az szakítson az Egyesült Államokkal, miután Amerika egy követ fúj Oroszországgal a földrész ellenében. Utóbbinak lépnie kell, mert Moszkva és Washington gyakorlatilag gyarmat módjára felosztja Ukrajnát. Egyik részét megszállják az oroszok, a másik felének természeti kincseit kizsákmányolják az amerikaiak.
Európának ki kellene nyilvánítania, hogy szó sem lehet a szankciók feloldásáról, ha Kijev nem kap sziklaszilárd biztosítékokat megmaradó területe számára. Ám a kontinenst jelenleg nem veszik komolyan, ezért az az érdeke, hogy ismét politikai szuperhatalom legyen.
A gond az, hogy Trumpnak errefelé sok szövetségese van, pl. Orbán. További aggály, hogy mind az orosz, mind az amerikai elnök a legnagyobb ellenségének véli az egyesült Európát. Ugyanakkor nagy veszély a jobboldali populizmus felemelkedése. Még akkor is, ha az nem mindig fog mellé, mert pl. mi van akkor, ha a bevándorlók nem akarnak beilleszkedni?
Project Syndicate
Ian Bremmer arra figyelmeztet, hogy Trumpnál a vámok bevezetése nem tárgyalási taktikát jelent, nagyon is komolyan gondolja a dolgot. A washingtoni Eurázsia Csoport nevű kockázatelemző alapító igazgatója úgy véli: az elnök célja az, hogy a szabályokra épülő nemzetközi rend helyébe a gazdasági integráció lépjen, de úgy, hogy elváljon egymástól Európa és Amerika.
Ennek megfelelően módosul a tengerentúli kereskedelempolitika. A politikus kiindulópontja az, hogy az Egyesült Államok a 2. világháború után feladta gazdasági szuverenitását, amikor levitte a vámokat és megengedte a tőke akadálytalan kiáramlását.
A vámemeléseknek egyetlen igazi célpontja van: Kína, és a szint már kezd közeledni a veszélyes magassághoz, ahol is Pekingnek vissza kell vágnia, hacsak nem akar odahaza gyengének látszani. Amerikai részről a szándék a feltartóztatás, illetve az összecsapás. Trump választás elé fogja állítani a szövetségeseket: vagy lemondanak a kínai alkatrészekről és pénzről, vagy kizárják őket a tengerentúli piacról.
Nagyon is reális az új hidegháború veszélye, bár ha szakadás áll be a kínai-amerikai kapcsolatokban, annak katasztrofális következményei lennének a világgazdaság, de a két ország számára is. De nagyon úgy néz ki, hogy tartós lesz a vámfal. A fokozott gazdasági bizonytalanság időszaka közeleg, mivel Washington bontja le a saját maga által létrehozott gazdasági rendet. Ekkora változás azóta nem zajlott, hogy annak idején kialakult a nemzetközi kereskedelem.
Bloomberg
Putyinnak már volt dolga egy-két kemény amerikai elnökkel, de Trump nem tartozik közéjük, bármit is állít utóbbi, mostanában különösen gyengének látszik. Így vélekedik a kommentátor, Marc Champion.
A jelek szerint a két politikus viszonya igencsak megerősödött, mialatt Trump kiszorult a Fehér Házból. A 4 év során hétszer folytattak telefonon magánbeszélgetést, de kapcsolatukra nem a férfi barátság a megfelelő jelző. Sokkal lényegesebb, hogy az amerikai vezető mindig is csodálattal tekintett az orosz államfőre és a kötelékeket csak erősítette, hogy mindketten sokat szenvedtek egyrészt a Demokrata Párt, másrészt az európai liberálisok miatt.
Moszkva egy sor feltételtől tette függővé a harcok leállítását, ezek közül a leglényegesebb, hogy Ukrajna nem léphet be a NATO-ba, bele kell nyugodnia a keleti sáv elvesztésébe, Zelenszkijt el kell távolítani a hatalomba, továbbá választásokat kell tartani, amelyek célja a társadalom megosztása.
Trump nyilatkozatából az derül ki, hogy bekalkulálja az eshetőséget közé Ukrajna megszűnését, de különösebben nem aggasztja ez az opció. Putyin soha nem csinált titkot abból, hogy neki útjában van a független és szuverén ukrán állam. Ám ha annak vége, az lidércnyomással érne fel Európa számára is, hiszen az orosz rakéták és katonák az EU keleti határáig nyomulnának előre.
A drámai az volna, ha a Fehér Ház ura tudatosan engedi át Kelet-Európát Moszkvának, hogy az kiterjessze befolyási övezetét, és ily módon meggyengítse a kontinens nyugati felét. Utóbbit a politikus gazdasági és ideológiai vetélytársnak tartja. Egyben új nemzetközi rendet hozna létre, és a normákba beleférne, hogy növelje érdekzónáját, Kanadával, Grönlanddal és Panamával.
Wall Street Journal
Ha Trump békét akar Ukrajnában, akkor két előd példája között választhat: azon az úton akar-e menni, amelyen Chamberlain Münchenben igyekezett megbékíteni Hitlert – tudjuk, milyen eredménnyel, vagy inkább Eisenhower a követendő minta, mert ő máig tartó fegyverszünetet hozott tető alá a Koreai-félszigeten. Ezt fejti ki kommentárjában Paul Wolfowitz, a Hoover Intézet vezető munkatársa, korábbi védelmi miniszterhelyettes.
Úgy véli, hogy az egykori tábornok 1953-ban igen hatékony diplomáciával vetett véget a vérontásnak és jól alkalmazta a katonai fenyegetést. Persze jól jött neki, hogy Sztálin halála után megváltozott a szovjet hozzáállás. Ezzel szemben a brit politikus nem tudta megelőzni a háborút, abszolút hiába bízott a Führerben. Így a világ sokkal nagyobb árat fizetett, mint amennyibe az került volna, ha megvédi Csehszlovákiát.
Ukrajna persze más, de Trumpnak igaza van, amikor azt mondja, hogy elég volt az öldöklésből. De Zelenszkij is joggal ragaszkodik ahhoz, hogy ne formális egyezmény szülessen egy zsarnokkal, aki sorra szegte meg a szerződéseket.
Nem lesz könnyű meggyőznie a saját lakosságát, hogy az fogadja el a fegyvernyugvást, miközben Moszkva megszállva tartja az ország jelentős részét. Ehhez az elnöknek határozott biztosítékokat kell kapnia, hogy folytatódnak az amerikai fegyverszállítások. Az újjáépítéshez pedig hatalmas pénzügyi segítség szükséges.
Az ukránoknak olyan győzelemben kell gondolkodniuk, amely nem az elvesztett területek visszaszerzését irányozza elő, hanem azt, hogy szabad, szuverén, független és jólétben élő nemzetként újjáépül és megerősödik az ország nagyobbik, nyugati része. Ahogy az Dél-Korea esetében is történt.
Bloomberg
Nyugati biztonsági szakértők úgy vélik: Putyin pontosan tudja, hogy hasztalan reméli feltételeinek teljesítését Ukrajnában. Szántszándékkal maximális igényekkel állt elő a tárgyalások megkezdése előtt, de tisztában van vele, hogy a követelések elfogadhatatlanok mind Kijev, mind Európa nagy része számára.
A névtelenséget kérő elemzők megjegyezték, hogy az elnök kész folytatni a harcot, ha nem teljesülnek céljai. Az értékelés nyomán kétséges, hogy a politikus mennyire törekszik reális és tartós békemegállapodásra.
Nagyon úgy tűnik, hogy nem akarja feladni kemény álláspontját, viszont fennáll a kockázat, hogy a végén az ukrán vezetőt teszik felelőssé, amiért ilyen kikötések mellett nem megy bele az egyezségbe, ellenben tovább harcol – az európai szomszédok támogatásával. Ez elmélyítené az árkokat a NATO-ban. Azaz a jelek arra utalnak, hogy a Kreml sikeresen osztja meg a szövetséget.
Deutsche Welle
Ismét súlyos válságba került a román állam, miután igencsak megerősödött a szélsőjobb. A társadalom a rendszerváltás óta nem még sohasem tűnt ennyire kiábrándultnak, vasárnap Bukarestben összecsapások voltak. Nem csupán az tartja izgalomban a közvéleményt, hogy Alkotmánybíróság megtiltotta a szélsőséges Georgescu indulását a két hónap múlva esedékes, megismételt elnökválasztáson – írja Keno Verseck.
A politikus, a most leleplezett állítólagos puccsistákkal együtt groteszk figura. Hangoztatja, hogy fel akarja számolni a „rendszert”, valamint a politikai elitet. Magát keresztény messiásként állítja be. Szándéka az, hogy a „nem létező Ukrajnát” osszák fel Románia, Oroszország, Magyarország és Lengyelország között.
A mostani baj fő oka, hogy hosszú ideje semmiféle reformszándékot nem tapasztalni és gyenge a kormányzás színvonala is. Sok vidéki körzet reménytelenül leszakadt, nagy az elvándorlás. A helyzetet súlyosbítja a korrupció, az urambátyám-rendszer, az elit enyves keze, az igazságszolgáltatás politikai befolyásolása, valamint az államigazgatás átláthatatlansága.
Elakadt az oktatás átalakulása, a média jelentős része hozzá nem értő. Ilyen háttér mellett, és mivel nincs politikai alternatíva, jelentősen megnőtt a három szélsőjobbos párt támogatottsága. Az elittel szemben viszont most az a gyanú, hogy antidemokratikus eszközökkel próbálja hidegre tenni Georgescut. És valóban sok minden kétes az eljárás körül.
Ezért még ha most sikerül is megszabadulni tőle, kérdés, mikor bukkan fel legközelebb egy hasonló alak.
Neue Zürcher Zeitung
Szélsőjobbos mártírt csinál az ultranacionalista Georgescuból, hogy a román Alkotmánybíróság megtiltotta indulását a májusi elnökválasztáson – fejti ki Isztanbulból küldött elemzésében Volker Pabst, a délkelet-európai tudósító.
Súlyos gondnak nevezi, hogy nincs mindent kizáró bizonyíték arra: az orosz állam az időközben érvénytelenített első forduló előtt tiltott támogatást nyújtott a román szélsőségeseknek. Éppen ezért Vance-től Orbánig sokan hangoztatják, hogy igazából a valóságtól elrugaszkodott uniós elit próbálja megakadályozni egy újabb nemzeti-konzervatív párt felemelkedését.
A politikai paletta másik felén viszont igazi demokráciaként ünneplik Romániát, mondván, hogy az határozottan fellép a szabadelvű társadalom ellenségeivel szemben. Az biztos, hogy Georgescu veszélyes nézeteket képvisel, hiszen a vér-és-rög-elméletet szajkózza, dicsőíti a két világháború közti legionárius mozgalmat, ugyanakkor tagadja a 2. világháborúban elkövetett román bűnöket.
Ugyanakkor sok minden támasztja alá, hogy saját állításával ellentétben egyáltalán nem magányos harcos, nagyon is széles hálózatra támaszkodhat. Kézenfekvő, hogy Oroszországnak jól jönne, ha Romániának olyan államfője lenne, aki nem támogatja Ukrajnát és elutasítja a NATO-t.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ukrajna meghajlott a nyomás alatt
A Wall Street Journal vezércikke szerint Ukrajna meghajlott a nyomás alatt, így hajlandó belemenni Trump fegyverszüneti >
Trump irányváltása megrengeti a Balkánt
A jobboldali populisták alá adja a lovat a térségben és újabb feszültségeket kelt. A régió jelenleg >
Trump fű alatt bevásárol Albániában, Szerbiában és Magyarországon
Ez utóbbi alatt a Kurier az időközben már meghiúsult Mini-Dubajt érti. A módszer mind a három >
Két úr szolgája
Látványosan hátat fordít az uniónak, Európában amúgy is összesen két barátja van pillanatnyilag, Fico és Vučić. >
Amerikai csapatok kivonása Németországból Magyarországra? Valószínűleg nem lesz olyan egyszerű
Az mese, hogy Trump fogja magát, és csak úgy áttelepíti az amerikai csapatok színe-javát Németországról Magyarországra, >
Súlyosbodik a helyzet Boszniában
Miután a boszniai szerbek vezére az ellene hozott ítélet után elszabadult hajóágyú módjára viselkedik, a helyzet >
Oroszország egyre csak mélyíti a válságot
A jobboldali Wall Street Journal vezércikke úgy értékeli, hogy Oroszország egyre csak mélyíti a válságot, újabb >
Trump felelőtlenül egy újabb globális viszály szélére ráncigálja a világot
Ahogyan bánt Ukrajnával, az méltatlan és rövidlátó. Ha lepaktál Putyinnal, az nem eredményez békét. Így értékeli >
Zelenszkij burkolt bocsánatkérése
A Wall Street Journa lvezércikke azon tűnődik, vajon Trump elfogadja-e Zelenszkij burkolt bocsánatkérését, és ha igen, >
Trumppal ellentétben Európa nem engedheti meg magának, hogy higgyen Putyinnak
Észtország és Dánia hírszerzése már figyelmeztetett arra, hogy Moszkva „úgy fejleszti a fegyveres erőit, hogy felkészíti >
Jön Nagy-Britannia?
Simon Tisdall a Guardianben azon töpreng, vajon kulcsszerephez jut-e Nagy-Britannia a Trumpnak adandó válaszban, amikor a >
Az ellenség a Fehér Házban van
A Der Standard főszerkesztője ezt a következtetést vonja le, miután Trump felcserélte a tettest és az >