Ma Irén, írisz, Lúcia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Zelenszkij burkolt bocsánatkérése
A Wall Street Journa lvezércikke azon tűnődik, vajon Trump elfogadja-e Zelenszkij burkolt bocsánatkérését, és ha igen, küld-e fegyvereket Kijevnek. Mindenesetre az ukrán politikus hatalmas lépésre vállalkozott a kétoldalú kapcsolatok megjavítására. Ám nem tudni, hogy a Fehér Ház ezek után hasonló nyomást gyakorol-e Putyinra a béketárgyalások érdekében. Elismerés illeti az ukrán vezetőt a gesztusért, amivel elfogadta, hogy országának szüksége van az USA segítségére a tisztességes békéhez, de lehet, hogy a túléléshez is. Ugyanakkor úgy tudni, hogy a lengyelországi fő elosztó központban tegnap gyakorlatilag leállt a munka. Viszont változatlanul mennek Kijevbe a hírszerzési értesülések és a célra vezetésben is segít az amerikai fél. A vita Putyin számára felhívás a keringőre, hogy fokozza a támadásokat. Mindenki érti, hogy Ukrajna nem fogja visszakapni még a 3 éve elvesztett területeket sem. Viszont az orosz elnök olyan országrészekre is igényt tart, amelyeket el sem foglalt. Ha közli, hogy fegyvernyugvást akar, azt csupán azért teszi, hogy újra felfegyverkezzen és várja a lehetőséget a következő invázióra. Trump sorsa ugyanakkor Ukrajnán múlik. Ha az ország elesik, az ugyanaz lesz az amerikai elnök számára, mint Bidennek volt Afganisztán. Ezért Amerikának érdemes szurkolnia, hogy létrejöjjön a diplomáciai megbékélés Washington és Kijev között. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
EUobserver
A magyar kormány egyelőre ugyan vadul fenyegetőzik, ám várhatóan eláll a vétótól az uniós szankciók meghosszabbítása ügyében, legalábbis erre számítanak Brüsszelben, habár a múlt pénteki fehér házi incidens elvileg felbátorítja Orbánt, hogy még inkább Oroszország pártjára álljon. Ám kevesen gondolják, hogy így lesz, noha uniós diplomaták szerint a holnapi EU-csúcs előtt olyan jelzések érkeznek Budapestről, miszerint nincs változás a magyar álláspontban.
Ezért egyelőre meg sem vitatták a megfelelő fórumokon a feketelista fenntartását, parkoltatják az ügyet. Egy másik forrás szerint a lengyel elnökség kapcsolatban áll a magyar féllel ez ügyben, de mint mindig, a végső döntést az ilyen ügyekben a kormányfő mondja ki. E pillanatban azonban úgy van, hogy a magyarok ragaszkodnak ahhoz: 8 nevet vegyenek el az indexről. A többség milliárdos üzletember, illetve idetartozik az orosz sportminiszter is.
Egyes körök szerint egy-két delikvens az utolsó pillanatban kötendő alku részeként kikerülhet a névsorból. Egy illetékes megjegyezte: hat hónaponként mindig ez a rituálé megy: megszületik ugyan a kompromisszum, de senki sem boldog tőle.
Ugyanakkor hírek szerint Trump nem engedi, hogy Orbán leállítsa a szankciókat, mert azok most jól jönnek az elnöknek, aki békére igyekszik rákényszeríteni Moszkvát. Viszont ha Magyarország megköti magát, akkor hatályát veszti az összes megtorló intézkedés. Ez esetben a tagállamok kénytelenek volnának kétoldalú alapon életbe léptetni a tilalmakat, már ha azt engedi a saját jogrendjük.
Die Presse
A kommentár úgy ítéli meg, hogy Orbán egészen hazug politikát folytat Ukrajna ügyében. A nacionalisták persze soha nem akarták, hogy az EU működjön, mert csak így tudták fenntartani a vádjaikat Brüsszel ellen, ám ez esetben a magyar és a szlovák kormányfő a békének és a biztonságnak árt az Unió-ellenes mantrával.
A szerző, Wolfgang Böhm szerint egyre nagyobb azok tábora a magyar politikus körül a földrészen, akik leszólják a szervezetet, lásd Ficót, Kicklt és Le Pent. Ők a mostani, sorsdöntő helyzetben is blokkolnak, gátolnak, miközben Amerika kivonulni készül. A két miniszterelnök, ha kitart eddigi álláspontja mellett, a holnapi csúcson sokkal többet kockáztat, minthogy szokás szerint üt egyet a közösségen.
A béke van veszélyben, illetve Oroszország kedvező helyzetbe kerülhet a fronton. Az ukrán segítség megakadályozásával Putyin útját egyengetik a Nyugat felé. Ugyanez érvényes arra, hogy elvetik az európai biztonsági garanciákat.
Viszont ha Orbán és Fico, valamint a jobb- és baloldali nacionalisták elvből elutasítják az európia békefenntartó erőket és Meloni is csatlakozik hozzájuk, akkor főleg a keleti végeken rengetegen megérzik a felelőtlen populizmus fájdalmas következményeit. Hogy mit jelent az, naivan Putyinhoz dörgölőzni. Ez esetben a magyar politikus és a többiek biztosak lehetnek abban, hogy igaz, amit mondanak: valóban nem működik az EU. Csakhogy jócskán hozzájárultak ahhoz, hogy a szervezet cselekvésképtelennek bizonyul, amikor évtizedek óta nem volt ennyire éles a szituáció.
Le Figaro
A magyar kormány tapsikol örömében, hogy Trump leállította a civil társadalmak támogatását a világban. Orbán különmegbízottat menesztett Washingtonba, hogy segítsen feltérképezni azokat a jogvédő szervezeteket, amelyek pénzt kaptak a USAID-től – jelenti Budapestről Kornél Albert.
Magyarországon már 3 millióan nézték meg a „Dinasztiát”, amely azt meséli el, miként szedték meg magukat hatalom közeli körök, ám a dokumentumfilm egy cseppet sem rendítette meg a Fidesz táborát. Szerintük lejárató kampányról van szó, amelyet Kijev hangolt össze és Amerika finanszíroz.
A filmösszeállítást a Direkt36 készítette, amely kapott pénzt a tengerentúlról, de a Nemzeti Demokrácia alapítványtól, amely kétpárti magánalapítvány, és szövetségi forrásokból működik. A portál főmunkatársát, Panyi Szabolcsot idehaza CIA-ügynökként bélyegzik meg, mivel továbbképzésen vett részt az USA-ban. Az nem számít, hogy annak idején Orbán Soros jóvoltából járt egy félévet Oxfordban, illetve felfedező utat tett az Egyesült Államokban.
A hatalom közeli média célba vette mindazokat, akik részesültek az USAID segítségéből, bár az összeg sokszor nem haladta meg a pár ezer, illetve tízezer dollárt. De ők mind a „Soros-hálózat” részei a hivatalos vélemény szerint.
Ugyanakkor az egymást követő Orbán-kormányok igyekeznek kiépíteni a maguk befolyását a világban, a nemzeti-konzervatív ügy védelmében, a vélt külső beavatkozás megakadályozására.
A zászlóshajó, a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli lerakatának képviselője, Frank Füredi az közölte, hogy trumpista sokkterápiában kell részesíteni az EU-t, mivel a Bizottság szégyentelenül közpénzeket térített el. Arra használta őket, hogy mindenféle zavaros civil szervezeteket támogasson, a saját programját nyomassa és elhallgattassa a másként gondolkodókat. Mint emlékezetes, amikor Trump visszatért, Orbán kiadta a jelszót: el kell foglalni Brüsszelt.
Bloomberg
Csakis Putyin húz hasznot abból, hogy Amerika minden ok nélkül feladja puha erejét, ami arra szolgált az eltelt 8 évtized során, hogy az USA meggyőzzön egy sor államot a világban: ne akarjanak mást, mint ő. Ily módon Trump a legfőbb eszközét engedi át a Kremlnek – mutat rá a szemleíró, Andreas Kluth.
Ennélfogva az autokrata Putyin modellül szolgál az erős emberek számára másutt. De leginkább az olyan utánzóknál vetette be, mint Orbán, aki viszont olyan országok számára kínál mintát, mint Izrael, Törökország, Brazília és India. Valamint legfőbbképpen Trumpnak. Ő a jelek szerint ugyanazt akarja, mint az autokraták: visszaállítani a régi rendet, amelyben a jog az erőn alapszik, az erős országok elfoglalják a gyengébbeket és érdekövezeteket alakítanak ki. A cél: uralom odahaza, imperializmus külföldön.
Pedig az Egyesült Államok éppen a puha módszerekkel érte el, hogy megnyerje a hidegháborút és egyeduralkodó helyzetbe jusson. Ez az a bizonyos szabályokra épülő nemzetközi rend. Ám az elnök megveti ezt az örökséget. A világszervezetben a minap együtt szavazott az ország ellenségeivel, az európai szövetségesek ellen, a háború ügyében. Azaz gyakorlatilag a közreműködésével létrejött ENSZ-alapokmányon lépett át.
Trump előszeretettel alkalmazza a kemény erőt, lásd, hogy kis országokat és szövetségeseket fenyeget – az ellenség helyett. Pedig Amerika idáig azért volt vonzó más államok számára, mivel azt ígérte nekik, hogy erősíti a biztonságukat és a szabadságukat. Most viszont undorral tölti el őket Washington viselkedése.
Economist
A trumpi külpolitika vezérelve igen egyszerű: minél inkább függsz Amerikától, annál keményebb bánásmódban részesülsz. Így összegzi a vezércikk annak a tanulságait, hogy az USA felfüggesztette Ukrajnának a hadianyagok szállítását.
Óv attól, hogy bárki azt gondolja: amit az Egyesült Államok csinál, az jó lesz az ukránoknak, az európaiaknak, vagy maguknak az amerikaiaknak. Csak nem lesz annyira rossz, mintha Zelenszkij továbbra is ujjat húzott volna az elnökkel, aki persze drámai módon félreértelmezi országa érdekeit.
Amit felvázol, az zavaros. Pláne, hogy a legutóbbi felmérés a 60-as években készült az ukrán nehézfémekről – az akkori módszerekkel – így senkinek sincs megbízható képe a készletekről, illetve a kitermelés lehetőségeiről.
De még ha érkeznek is amerikai bányászok, ők sem jelentenek akadályt, ha Putyin oda akar csapni. Példa rá a Krím vagy a háború megindítása. Viszont ha balul ütnek ki a nyugati biztonsági elképzelések, az lovat ad az orosz elnök alá, hogy más országoknak ártson. Csak még közelebb kerülne a 3. világháború.
Azt nem tudni, Trump miért gondolja úgy, hogy orosz kollégája nem keresztezné az útját. Szóval Zelenszkij joggal kért az Egyesült Államoktól biztonsági garanciákat. Ám választ nem kapott. Ezért most az az alternatíva számára, hogy elfogadja biztosítékok nélkül a megállapodást a természeti kincsek kiaknázásáról, vagy nincs szerződés, valamint washingtoni támogatás sem.
Amerika szövetségeseinek a legrosszabbra kell készülniük. Úgy kell venniük, hogy végleg leállnak az tengerentúli fegyverszállítások. Magukat is meg kell erősíteniük, különben ki lennének szolgáltatva Oroszországnak, valamint az egyre ellenségesebb USA-nak. De ezzel felgyorsítják a NATO összeomlását, habár Európa azt szeretné mindenképpen elkerülni. Sajnos, ez a Trump-tragédia velejárója.
FT
A szerkesztőségi állásfoglalás kiemeli: Európának fel kell készülnie arra, hogy Trump sorsára hagyja. Továbbá arra is készen kell állnia a földrésznek, hogy pótolja Ukrajna számára a kieső amerikai katonai támogatást. De úgy néz ki, hogy a kontinenst felvillanyozta, amikor megtapasztalta, hogy a Fehér Ház miként bánt Zelenszkijjjel.
Kész tervek még nincsenek, de a munka során sürgősen nagyobb sebességre kell kapcsolni. Először is fel kell gyorsítani a Kijevnek szánt hadfelszerelések szállítását, illetve az anyagi segélyezést. Ehhez érdemes egy kézbe összevonni a beszerzéseket. Az is jó volna, ha dán mintára pénzelnék az ukrán hadiipart.
Ezzel párhuzamosan ki kell dolgozni az elképzelést a békefenntartó egységek felállítására. Fontos továbbá, hogy legyen európai békejavaslat, mivel az nagyobb biztonságot adna az ukránoknak és jobban figyelembe venné az európai érdekeket. Megvannak az aduk, hogy Brüsszel megfelelő irányba terelje Putyint.
Egyesített erővel kell rávenni Trumpot, hogy pártolja ezeket az erőfeszítéseket, és hogy legalább logisztikai segítséget nyújtson, illetve támogassa a biztonsági megállapodást. Az ukránoknak azonban már nincs kétségük, hogy hamarosan választaniuk kell: a kapitulációval felérő amerikai tervezet, illetve aközött, hogy az USA nélkül harcolnak tovább.
Az európai szövetségesek szempontjából erkölcsi kötelesség, hogy ha ez utóbbi következik be, olyan gyorsan segítsenek, ahogy csak képesek. Nem késlekedhetnek, hogy készen álljanak erre az eshetőségre.
Wall Street Journal
Ukrajna számára katasztrófa, Trumpnak kudarc volt a pénteki tanácskozás a Fehér Házban, de a gyengébbik fél Zelenszkij, aki azért vállalkozott az útra, mert az egység felmutatásával meg akarta nyugtatni saját népét a jövő ügyében. Emellett nyomást kívánt gyakorolni Moszkvára a tisztességes béke érdekében. Úgy távozott azonban, hogy közszemlére tette ki a hatalmas árkot a két ország között – hangsúlyozza a szerkesztőségi vélemény.
Az elnök őszintén gyűlöli a háborút, az ukránok változatlanul népszerűek a republikánusok soraiban. Az sokba kerülne, ha Trump elvadítaná őket. Viszont a saját keményvonalasai szerint Ukrajna beáldozásával rá lehetne venni Putyint a fordulatra. Az amerikai politikus meg van győződve arról, hogy Moszkva hajlandó elfogadni egy olyan kompromisszumot, amelynek értelmében az ukrán állam kisebb lenne, meggyengülne, viszont nem csatlakozhatna a NATO-hoz. De legalább életképes.
Az ásványmegállapodásra pedig azért van szüksége, hogy felmutathassa a szavazóinak, miközben véget érnek a harcok. Egyben azt reméli, hogy megnyílik az út bizonyos biztonsági garanciák felé. Ha pedig ez elvezet az orosz-kínai összefogás megbontásához, továbbá esélyt jelent a Nobel-békedíjra, az teljes siker volna.
Kijev azonban érthetően többet szeretne. Így azt, hogy amerikai vagy más NATO-katonák legyenek a területén. Ellenben nem hajlandó végképp lemondani az elvesztett területekről. Az aggodalmak megalapozatlanok, csakhogy amíg Trump van az Ovális Irodában, addig az ukránok nem képesek elérni céljaikat.
Guardian
Ukrajna és Európa versenyt fut az idővel, miután Amerika egyelőre nem ad több fegyvert az ukránok. Így értékeli a vezércikk, hozzátéve, hogy nem tudni, milyen gyorsan reagál az USA a bocsánatkérésre.
De azt sem szabad elfeledni, hogy előzőleg az amerikai elnök lediktátorozta ukrán kollégáját, az ENSZ-ben Oroszországgal állt össze és beszüntette digitális hadviselést Moszkva ellen. Ezzel párhuzamosan állítólag enyhíteni kíván a Kremlre gyakorolt gazdasági nyomáson, ugyanakkor büntető vámokra készül szövetségesei ellen.
Az Egyesült Államok már megfúrta a brit kormányfő kezdeményezésének fő pilléreit Kijev megsegítésére. Ám ettől még az európai hatalmaknak időt kell nyerniük, el kell odázniuk a következő alávaló amerikai húzást és fel kell gyorsítaniuk Ukrajna, illetve saját maguk felfegyverzését. Nem tudhatják ugyanis, mikor üt számukra az igazság órája. Feltehetőleg inkább előbb, mint később.
Daily Telegraph
Az európai fegyverkezés fejre fogja állítani a világot, mert a földrész – 3 év után – hatalmas pénzeket szán, hogy haditermelésre állítsa át gazdaságát – fejti ki a világgazdasági szakíró, Ambrose Evans-Pritchard.
Megszólaltatja a Berenberg Bank fő közgazdászát, Holger Schmiedinget, aki szerint lassan mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy katonai kiadásokkal ellensúlyozni lehet az autóipari leépítéseket. Továbbá, hogy Trump vagy orosz győzelmet akar a háborúban, vagy annyira megrészegült a saját béketervétől, hogy kész még az USA szövetségi rendszerét is szétverni, ha úgy véli, hogy az az útjában áll.
De az biztos, hogy gazdasági fellendülés közeleg, mivel a fegyvergyárak átvehetik a képzett munkásokat a járműüzemektől. Amerikát is a háború emelte ki a Nagy Világgazdasági Válságból. Európa viszont ily módon elérheti a Draghi-jelentésben körvonalazott turbó-növekedést.
A lényeg megértéséhez a szerző hozzáteszi, hogy egy csomó fontos találmány, mint pl. az internet a hadiiparból szivárgott át a polgári szektorba. És a védelmi erőfeszítések igencsak javítanak a termelékenységen, mert bevonzzák a magántőkét.
Ily módon a kontinens két legyet tud ütni egy csapásra: véget vet a gazdasági pangásnak, illetve lenyomja Putyin imperializmusát. De persze ez sem olyan egyszerű, mert az új német Bundestagban a szélsőjobb, illetve –bal blokkoló kisebbséget képez. Pedig mindenképpen kell találni pénzt a fegyverekre. Ám ehhez leginkább az arra hajlandó államok együttműködésére lesz szükség a kontinensen, mivel Magyarország és az oroszbarát tömb vétóz.
Villámgyorsan cselekedni kell, mivel Putyin késztetést érezhet, hogy odavágjon, amíg még megvan a csekélyke fölénye. Európa a közelít a maximális vesz&ea
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin legjobb embere
Paul Lendvai Putyin legjobb emberének nevezi Trumpot, mivel az lepaktálhat Moszkvával, amire könnyen rámehet azután Ukrajna. >
A Balkánon erjednek a dolgok. Ez a társadalmak emancipációjának kifejeződése
A szerbeknél Vučićnak akkora hatalma van, hogy már az felforgatással ér fel, ha valaki jogot és >
Jönnek a kínaiak
A Guardian vezércikke szerint a kínai elektromos autógyártás pont azért ért el áttörést, mert hatalmas segítséget >
Trumpnak néhány hét alatt sikerült elérnie azt, ami jó ideje Oroszország célja
Jócskán hazavágta a lengyelek körében idáig töretlen bizalmat az Egyesült Államok iránt. Nem kellett más hozzá, >
Az európaiak három geopolitikai megrázkódtatással szembesülnek
Timothy Garton Ash látja így a Le Monde-nak adott interjújában. Ezért szerinte a földrésznek ki kell >
Mohó és vészes korokat idéz Trump birodalmi típusú elnöksége
Először a britek csinálták, hogy megpróbálták megfélemlíteni és kihasználni a gyenge államokat, később Amerika átvette tőlük >
Magyarország sorsa, jövője: moralisták kontra realisták
Nálunk nem volt „hosszú kések éjszakája”, a régi ellenzék, bár valóban a rezsim sokféle szemétkedése közepette, >
Vučićnak le kell mondania
A Süddeutsche Zeitung belgrádi tudósítója egyértelműnek tartja, hogy le kellene mondania a szerb elnöknek, miután kiderült: >
Putyin csapdát állított Trumpnak
Az Economist vezércikke szerint Putyin csapdát állított Trumpnak és arról próbálja meggyőzni, hogy Ukrajna csupán mellékes >
Magyarország rohamléptekkel halad Oroszország felé
A bírálók szerint a Pride betiltása a fasizmust idézi, egyben újabb lépés Putyin modellje felé. Ám >
A magyar bírók harcolnak az igazságszolgáltatás függetlenségéért
„A jogállamiság Magyarországon az igazságszolgáltatás vonatkozásában már nem létezik, mert megszüntették a szervezeti függetlenségét, de még >
Németországban létrejön a radikális közép
Az adósságfék kiiktatásával esély nyílik a fősodor politikájának megújítására. Ezt fejti a Guardian szerkesztőségi állásfoglalása, kiemelve, >