Ma Irén, írisz, Lúcia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Oroszország egyre csak mélyíti a válságot
A jobboldali Wall Street Journal vezércikke úgy értékeli, hogy Oroszország egyre csak mélyíti a válságot, újabb és újabb „békekövetelésekkel” áll elő. Trump ugyan azt hajtogatja, hogy Putyin a megbékélést szorgalmazza, ám kérdés hogy pontosan milyet? A jelek szerint olyat, amelynek alapján Ukrajna behódol. Kénytelen ugyanis egyedül védekezni. Közben pedig Lavrov bejelentette, hogy szó sem lehet külföldi békefenntartó egységek jelenlétéről ukrán földön. Ez persze nem meglepő, bár az amerikai elnök már egy sor kérdésben engedett. A Kreml hajthatatlan álláspontja mögött az van, hogy olyan Ukrajnát óhajt a harcok megszűnte után, amely meggyengült, nem csatlakozik a Nyugathoz és betagozódik az orosz uralom alá. Az USA ugyanakkor továbbra is Zelenszkijt fogja présbe, csak azt nem tudni, miért bátorítja ily módon újabb ukrán katonák megölésére az oroszokat. De ebben a féloldalas békefolyamatban csakis Kijevnek kellene engednie, ellenben Moszkva egyre újabb jutalmakat igényel a több száz ezer halottat követelő háborúért. (Amerikai hírmagyarázók szerint a vezércikk közrejátszhatott abban, hogy Trump az eddigi barátságos hangnemén változtatott és szankciókkal fenyegette meg Putyint). Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Bloomberg
Parkolópályára állította magyar problémát az EU brüsszeli csúcsértekezlete, miközben a szervezet több segítséget ígér Zelenszkijéknek. A 26-ok nem foglalkoztak azzal, hogy Orbán nem járult hozzá a közös nyilatkozathoz, ám a fejlemény jelzi, hogy lesz itt még gond, miközben a közösség merész reformokkal igyekszik mozgósítani Ukrajna támogatására.
Több száz milliárd euróról, továbbá új biztonsági szerkezetről van szó, hogy a földrész meg tudja védeni magát, miközben Amerika a távozásra készül. Orbán azonban képes megvétózni egy sor fontos elképzelést.
A litván elnök úgy nyilatkozott, hogy meg kell találni a kiutat, miután egyetlen ember megtorpedózza a döntéshozatalt. Ez lehet pl. egyszeri megállapodás, hogy a magyar fél ne tudjon ugrálni. Ám óvatosan kell eljárni, mivel a szankciók hatályának kiterjesztéséhez félévente szükség van a magyar kormányfő áldására.
Politico
Jelentős a megosztottság az Unióban, mert a túlnyomó többség Kijev támogatása mellett foglalt állást, Orbán viszont vétózott. Ezért a többiek nélküle határozták el, hogy továbbra is felfegyverzik Ukrajnát, immár átvéve Amerika szerepét is. A magyar politikus nem titkolja csodálatát Putyin iránt.
A 26-ok azt hangsúlyozták közleményükben, hogy Ukrajnát hozzá kell segíteni a lehető legerősebb pozícióhoz, mielőtt megindulnak a béketárgyalások. Azt ígérik, hogy fokozzák a nyomást Oroszországra, újabb szankciókat rendelnek el, illetve hatékonyabban érvényt szereznek az eddigi intézkedéseknek.
Csakhogy ez utóbbi kérdésben kizárólag egyhangúlag lehet határozni és ez újabb erőpróbát vetít előre Orbánnal. Hogy Ficót sikerült lekapcsolni Magyarországról, azt Milan Nic, a Német Külpolitikai Tanács vezető elemzője arra vezette vissza, hogy a politikus pragmatikus. Az viszont új, hogy magyar kollégája egyedül is beásta magát, aminek az a magyarázata, hogy Trump miatt most még jobban meg van győződve: az EU le fog épülni.
Süddeutsche Zeitung
Orbán nélkül lép előre az EU, mert el akarja érni, hogy Ukrajna ne a koldus, hanem az erő helyzetéből vehessen részt a tárgyalásokon. Ficót sikerült semlegesíteni. Ehhez az kellett, hogy a záróközleménybe bevegyenek egy passzust, miszerint a Bizottság fontosnak tartja az orosz gázszállítások felújítását ukrán területen keresztül.
Magyar kollégája viszont továbbra is elveti Kijev támogatását, ő közvetlen párbeszédet szorgalmaz Putyinnal. Ezért egyedüliként nem írta alá a zárónyilatkozatot. De úgy tűnik, a végéhez ért a 26-ok türelme, miután a magyar politikus folyamatosan akadékoskodik.
A jelek szerint két napja Macron hiába igyekezett jobb belátásra bírni. Utána viszont a vendég találkozott Le Pennel, akik a leendő elnöknek nevezett, ez provokációval ért fel. De a magyar nagykövet már a csúcs előkészítő egyeztetésein is hajthatatlannak bizonyult.
Bloomberg
Már szinte nincsen olyan európai csúcs, ahol ne kötözködne a fekete bárány, Orbán Viktor, kezdve a közös költségvetéstől, Ukrajna támogatásán át, az oroszellenes szankciókig. Húzza, halogatja, hogy a végén belemenjen a kompromisszumba. Ám ezúttal a tét aligha lehet magasabb, mivel a kontinensnek el kell döntenie, miként reagáljon Trump politikájára.
A varsói Biztonsági Konferencia egyik elemzője arra számít, hogy a jövő héten megpróbálják megkerülni a magyar politikust – vagy a kiterjesztett együttműködés segítségével, vagy az arra hajlandó államok koalíciójával. De mindenképpen kiutat kell találni, mivel a miniszterelnök közömbösítése létkérdéssé válik.
Ő az egyetlen, aki teljes mellszélességgel kiállt a Trump mellett Európából és az USA-val együtt szavazott az ENSZ-ben, amikor a világszervezet határozatban ítélte el Oroszországot. De az általános vélemény a 26-ok körében az, hogy az EU nem lehet egyetlen ember túsza.
Orbánnál az a megszokott, hogy a szakadék szélén táncol, hiába minden pénzügyi szankció. De pl. a katonai felszerelések gyártásának kérdésében lehet számítani a belegyezésére, hiszen fejleszteni kívánja a magyar hadiipart. A beáramló tőke ugyanis jól jön az akadozó gazdaságnak, miközben a Fidesz számára minden eddiginél nagyobb kihívást jelent Magyar Péter.
Hegedűs Dániel azt mondja Német Marshall-alapítványtól, hogy Orbán most úgy érzi: neki áll a zászló, ezért szinte lehetetlen meggyőzni arról, kellenek a fegyverek és biztonsági garanciák Kijevnek.
A finn külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a tettre készek koalíciója lehet a járható út. Ám ez is csak elodázza a gondot, mivel nem sokára újból szavazni kell a Moszkva-ellenes megtorló intézkedések meghosszabbításáról. Ott Orbán megint akadékoskodhat, főleg ha azt látja, hogy Trump hajlandó feloldani a szankciók egy részét.
Economist
Európa felébred a Trump jelentette veszély láttán, és bár igyekszik megakadályozni, hogy elmélyüljön az árok, de lehet, hogy erőfeszítéseivel éppen a szakítást segíti elő. Zelenszkij ugyan fejet hajtott az amerikai elnök előtt, de nem ért el vele semmit sem. Washington nem újítja fel a fegyverküldeményeket, sőt leállította a hírszerzési adatok átadását is.
Egy ukrán tiszt szerint ha a politikus bocsánatkérést vár, akkor majd ezt írják rá az ukrán katonák sírjára. Hogy az USA ilyen példátlan nyomást gyakorol, az figyelmeztetés, hogy végleg magára hagyhatja a megtámadott országot, de akár a NATO-t is. Ez esetben a célpont az áldozat, nem pedig az agresszor.
Márpedig ez felveti, hogy Amerika jóhiszeműen tárgyal-e. Ukrajnának és Európán mindenképpen be kell biztosítania magát arra az esetre, ha az Egyesült Államok kihátrál a kontinens védelméből, vagy ami még rosszabb: ellene fordul. A gyanút erősíti, hogy – ha minden igaz – az európai cégekre is vámot kíván kiróni. Hogy lesz-e tisztességes béke, az ezek után az európai szövetségeseken múlik.
Washington Post
David Ignatius szerint Washingtonnak most már Putyint kellene célkeresztbe vennie, mert ha békét akar, akkor a mézesmadzagot és korbácsot nem alkalmazhatja kizárólag Ukrajna ellen. Az újság biztonságpolitikai szakírója szerint máskülönben Trump elveszti minden hitelét békeközvetítőként.
Abban persze igaza van az elnöknek, hogy véget kell vetni ennek a rettenetes öldöklésnek, továbbá, hogy e célból helyre kell állítani a viszonyt Kijevvel. Csak éppen ahogy az egyik munkatársa megjegyezte: a külpolitikája olyan, mint a jazz. Tele improvizációkkal, nincs kotta sorvezetőként, ezért sok embert megmenthet, de az is belefér, hogy még többen halnak meg.
Zelenszkij beadta a derekát, mert már nagyon kell neki a megbékélés. Erői fáradtak, megfogyatkoztak és a következő fél évben összeroskadhatnak. Putyin nem szeretne tűzszünetet, csak ha az szállítja neki a győzelmet, amit a fronton nem tudott kivívni.
Csakhogy egy rossz béke visszahullhat Trump fejére, az lenne az ő Afganisztánja. Idáig könnyű volt az ukrán vezetést revolverezni. Ám ha a politikus szeme előtt tényleg a béke lebeg, akkor a neheze csak most kezdődik.
Daily Telegraph
Senki se hagyja, hogy Putyin bolondot csináljon belőle, mert az elnök gyenge, és már nagyon kellene neki a béke. Szóval nem szabad beugrani Moszkva hencegésének, mert a helyzet az, hogy a Kreml alig várja: legyen vége a háborúnak. Ezt fejti ki Con Coughlin, a lap biztonságpolitikai szakértője.
Mint rámutat, jó oka van annak, hogy az oroszok hirtelen ilyen mértékben hajlandóak beállni Trump béke erőfeszítései mögé. A viszály ugyanis szinte minden szinten katasztrofális következményekkel járt. Megtizedelte a hadsereget és lábon lőtte a gazdaságot. A halottak és sebesültek számát 850 ezerre becsülik, ez több, mint amennyit az angolszász hatalmak a 2. világháborúban vesztettek.
Hogy Putyinnak mennyire kell a béke, az látszik azon is, kész közbenjárni az iráni-amerikai konfliktusban. Oroszország nemigen tud beleszólni az ukrajnai tárgyalásokba, és hangulatát az is rontja, hogy Európa kiépíti saját biztonsági rendszerét. Ez tőrdöfés az elnök számára, hiszen nála alaptétel, hogy a Nyugat ne kerítse még jobban országát.
Handelsblatt
Daniela Schwarzer úgy véli: új ötletekre, bátor formákra és erős vezetésre van szüksége a mostani, veszélyes pillanatban, merthogy ezekben a hetekben történelem íródik. A Bertelsmann-alapítvány igazgatósági elnöke örvendetesnek nevezi, hogy először ugyan a földrész a sokkmerevség állapotába került Trump első húzásai láttán, de már új kezdeményezésekkel rukkol ki és zárja sorait.
De azért egy-két kormány változatlanul dörzsöli a szemeit, annyira megváltozott a geopolitikai helyzet. Legelőször is Ukrajna támogatására kell ráerősíteni, továbbá ragaszkodni kell ahhoz, hogy a fegyverszünet csakis átfogó megállapodás keretében jöhet létre, amibe beletartoznak a biztonsági garanciák is. Ehhez a földrésznek idővel szárazföldi csapatokat, valamint légvédelmet kell kiállítania, nehogy az oroszok azt higgyék: olcsón megúszhatják, ha újra támadnak.
Az elrettentés érdekében szükség esetén közbe kell avatkoznia az Egyesült Államoknak. Hogy Európa mit tesz, abba Putyin semmilyen formában nem szólhat bele. De hogy miként reagál, az elárulja a tényleges szándékait. A földrésznek ugyanakkor Washington nélkül és igen gyorsan meg kell terveznie saját védelmét.
Ha Magyarország és Szlovákia keresztbe fekszik, akkor olyan finanszírozási módokat kell találni, amelyek elfogadásához nem kell egyhangú határozat.
FT
Trump jó gazdasági alapokat örökölt, de azt eljátssza kaotikus politikájával – húzza alá a vezércikk. Pedig az Unió helyzetéről tartott beszédében úgy fogalmazott, hogy még csak a kezdeteknél tart, ami nem sok jót ígér a világ legnagyobb gazdaság számára. Úgyhogy száll el a derűlátás az üzletemberek körében.
A fogyasztói bizalom hanyatlik. A termelőcégek a megrendelések számára visszaeséséről számolnak be és romlanak a foglalkoztatási mutatók is. Pedig nem olyan régen, még lefelé mentek az árak, a jegybank kamatcsökkentési ciklusra készült.
Csakhogy a kormányzat húzd meg, ereszd meg-et ad elő a vámokkal, a politikája zűrzavaros. A gazdasági szereplők ilyen viszonyok mellett képtelenek tervezni. De vizsgázik a gazdasági és pénzügyi irányító szervek iránti bizalom is, mivel az elnök ezeket telerakta a saját cimboráival. A körvonalazódó gazdaságpolitika rosszabb a vártnál és még csupán 6 hét telt el.
FT
Anne Marie Slaughter arra noszogatja az üzleti világ vezetőit, hogy szólaljanak fel a jogállam érdekében, mert az a vállalatoknak érdekük. A New America agytröszt vezetője, a State Department Tervező Tanácsának korábbi elnöke emlékeztet arra, hogy az új kormányzat már meglebegtette: nem fogja elfogadni a neki nem tetsző bírósági ítéleteket.
Márpedig a törvényes kereteket az igazságszolgáltatás szabja meg a másik két hatalmi ág számára. Egyes vezérigazgatók azonban máris paríroznak az elnöknek és csapatának, mások törölték azokat a programokat, amelyek célja az volt, hogy helyben érvényesüljenek a sokszínűség, az egyenlőség és a befogadás (DEI) szempontjai.
Többen mondogatják, hogy majd a piac megálljt parancsol a Trump-adminisztráció nyomulásának, csakhogy mi van akkor, ha az elnök nem törődik a jelzésekkel és megy tovább az abszolút uralom felé. Azaz felszámolja a fékek és ellensúlyok egész rendszerét, mivel nem tud ellenállni a kísértésnek.
Tételezzük fel, hogy Musk, vagy a Fehér Ház környezetéből valamelyik másik hasonszőrű olcsón akar megszerezni cégeket és ehhez beveti, mondjuk, az adóhivatalt vagy az ügyészséget. Vezérigazgatókat üldözhetnek, főleg ha nem támogatják Trumpot. Ennyiből is látszik, hogy hallgatásukkal a gazdasági élet szereplői hatalmas kockázatot vállalnak. Pedig itt az idő kinyitni a szájukat, különösen, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán a kormányzat már elszenvedte első vereségét.
Következő cikk: ÚJVIDÉK: „A DEMOKRÁCIA HALÁLA”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin legjobb embere
Paul Lendvai Putyin legjobb emberének nevezi Trumpot, mivel az lepaktálhat Moszkvával, amire könnyen rámehet azután Ukrajna. >
A Balkánon erjednek a dolgok. Ez a társadalmak emancipációjának kifejeződése
A szerbeknél Vučićnak akkora hatalma van, hogy már az felforgatással ér fel, ha valaki jogot és >
Jönnek a kínaiak
A Guardian vezércikke szerint a kínai elektromos autógyártás pont azért ért el áttörést, mert hatalmas segítséget >
Trumpnak néhány hét alatt sikerült elérnie azt, ami jó ideje Oroszország célja
Jócskán hazavágta a lengyelek körében idáig töretlen bizalmat az Egyesült Államok iránt. Nem kellett más hozzá, >
Az európaiak három geopolitikai megrázkódtatással szembesülnek
Timothy Garton Ash látja így a Le Monde-nak adott interjújában. Ezért szerinte a földrésznek ki kell >
Mohó és vészes korokat idéz Trump birodalmi típusú elnöksége
Először a britek csinálták, hogy megpróbálták megfélemlíteni és kihasználni a gyenge államokat, később Amerika átvette tőlük >
Magyarország sorsa, jövője: moralisták kontra realisták
Nálunk nem volt „hosszú kések éjszakája”, a régi ellenzék, bár valóban a rezsim sokféle szemétkedése közepette, >
Vučićnak le kell mondania
A Süddeutsche Zeitung belgrádi tudósítója egyértelműnek tartja, hogy le kellene mondania a szerb elnöknek, miután kiderült: >
Putyin csapdát állított Trumpnak
Az Economist vezércikke szerint Putyin csapdát állított Trumpnak és arról próbálja meggyőzni, hogy Ukrajna csupán mellékes >
Magyarország rohamléptekkel halad Oroszország felé
A bírálók szerint a Pride betiltása a fasizmust idézi, egyben újabb lépés Putyin modellje felé. Ám >
A magyar bírók harcolnak az igazságszolgáltatás függetlenségéért
„A jogállamiság Magyarországon az igazságszolgáltatás vonatkozásában már nem létezik, mert megszüntették a szervezeti függetlenségét, de még >
Németországban létrejön a radikális közép
Az adósságfék kiiktatásával esély nyílik a fősodor politikájának megújítására. Ezt fejti a Guardian szerkesztőségi állásfoglalása, kiemelve, >