Ma Irén, írisz, Lúcia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Amerikai csapatok kivonása Németországból Magyarországra? Valószínűleg nem lesz olyan egyszerű
Az mese, hogy Trump fogja magát, és csak úgy áttelepíti az amerikai csapatok színe-javát Németországról Magyarországra, bármit is írt erről a Daily Telegraph. Jó ok van feltételezni, hogy az elnök csupán fenyegetőzik. Összesen 35 ezer katonáról van szó, de mi lesz az eddigi támaszpontokkal, azokat nem lehet pótolni. Ramsteinben található pl. a legnagyobb amerikai légitámaszpont külföldön. A landstuhli katonai kórháznak szintén nem akad párja, illetve a közeli Weilerbachban már épül egy még nagyobb klinika. Stuttgartban van két amerikai parancsnokság, Wiesbaden pedig az Európában és Afrikában állomásozó tengerentúli haderők főhadiszállása. Mindkettőt korszerűsítették nemrégiben, hatalmas költségek árán. Vezetési központok, lehallgatásbiztos épületek, kommunikációs berendezések, lakóépületek, szabadidős létesítmények tartoznak hozzájuk. Ezeket nem lehet átvinni Magyarországra, újonnan kellene megépíteni mindegyiket, ami sok idő és hatalmas beruházás. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
Trump vonzereje megosztja az európai populistákat és ily módon nehéz helyzetbe hozza őket. Az alapgond az, hogy a nacionalista pártok általában dicsérik az elnök politikáját, csakhogy sok választónak egyáltalán nem tetszik az, ahogyan Ukrajnával bánik.
A demagógok véleménye eltér az ügyben, mennyire határolódjanak el a Kijevre gyakorolt amerikai nyomástól. Egyesek közülük attól félnek, hogy ha kinyilvánítják rendíthetetlen szolidaritásukat a Fehér Ház nacionalizmusával, akkor odahaza a saját népszerűségüknek ártanak.
Leginkább a nyugati populista pártok, illetve egy-két északi szövetségesük vette zokon, ahogyan az elnök másfél hete sárba taposta Zelenszkijt, és nem tetszenek nekik a Trump-kormányzat tekintélyelvű túlkapásai sem. Ezzel szemben a kontinens keleti felén, ahol kedvezőbb Oroszország megítélése, zavartalan az elnök támogatottsága.
Lehet, hogy jogos az óvatosság a politikus ügyében, mert több országban is javult a közvélemény kutatásokban a kormányok megítélése, miután kiálltak az ukránok mellett. Ugyanakkor Orbán Viktor úgy ítéli meg, hogy beigazolódott a Moszkvával kialakított szoros viszony jogossága. Most éppen nemzeti konzultációt kíván rendezni Kijev uniós tagságáról, az ellenzék szerint azonban kamu az egész felhajtás – hangsúlyozza Patrick Wintour, a diplomáciai szerkesztő.
Guardian
A vezércikk szerint Európának a globális játszma nagykorú szereplőjeként kell eljárnia, hiszen drámai változások zajlanak, amióta Trump visszaköltözött a Fehér Házba. A szakértők egyetértenek abban, hogy semmi sem marad úgy, ahogyan eddig volt. Az elnök három dolgot igyekszik véghez vinni, villámgyorsan:
1. Próbálja a rákényszeríteni Ukrajnát, hogy fogadja el az igen előnytelen békefeltételeket. 2. Moszkvával kíván enyhülést elérni, feloldaná a szankciókat, közös gazdasági partnerséget indítana. 3. Közölte Európával, hogy az védje meg magát, mivel az USA többé nem megbízható partner, sőt még nem is szükségszerűen barát. A NATO pedig nélkülözhető.
Egy-két szélsőségest leszámítva az európaiak meg vannak riadva, de elfogadják, hogy az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatokban lényegi változások kellenek. Macron már hozzá is látott a tettekhez és ebben társa Merz, továbbá Starmer is, megérezvén, hogy a pillanat történelmi. De nem lesz gyerekjáték módosítani a krónikus függő viszonyon.
A héten tartott brüsszeli csúcs eredményei vegyesek, kérdéses, hogy mennyire hajlandóak a tagállamok kölcsönt felvenni a fegyverkezés céljaira. Viszont megint jelentkezett a szokásos megosztottság: Magyarország megakadályozta a közös nyilatkozatot Ukrajnáról. A földrész ezzel együtt fokozza a tempót. Ha szívós és vezetői tartják az ígéretüket, akkor képes lesz elriasztani az oroszokat, illetve túlélni egy világban, amely ellenségesebb a korábbinál.
Ám az erősen vitatott, mennyire képes a földrész rövidtávon megvédeni Kijevet az egyre jobban kibontakozó Trump-Putyin-tengellyel szemben. Amerika nem hajlandó biztonsági garanciákat adni. A támogatás, illetve a hírszerzési adatok megvonásával pedig újabb és újabb támadásokra bátorítja Moszkvát. Washington árulása folytán minden nap még több civil hal meg. Az igazságos béke minden eddiginél távolabbinak tűnik.
Neue Zürcher Zeitung
Oroszország ismét fenyegetést jelent a világra nézve, mint egykor a hidegháborúban. Európa és Amerika pedig ezúttal is azon vitázik, mi lenne a helyes megközelítés Moszkvával szemben, csakhogy ezúttal a szerepek felcserélődtek: az öreg kontinensen vannak a héják, Trump ellenben Putyinnak udvarol, az amerikaiak a galambok.
Ezt fejti ki a lap főszerkesztője, aki szerint itt a geopolitika átkáról van szó. Az EU külpolitikai fő megbízottja azt hirdeti, hogy a szabad világnak új vezetőre van szüksége és az csakis Európa lehet, ám ebben a hurráoptimizmusban a brüsszeli buborékon kívül nem hisz senki sem.
A földrész mindenesetre saját magára összpontosít, mert tudja, hogy nagy veszélyben a biztonsága, ha Moszkva nyer a háborúban. Ellenben Amerika fókuszában Kína van, Oroszország csupán annyiban érdekes, hogy függ Pekingtől, és ezzel csak még erősebbé teszi az ősi riválist.
Trumpról régóta tudni lehetett, hogy nagyhatalmi játszmában gondolkodik. Ukrajnában azért akar megoldást találni, nehogy megütközzenek a nukleáris hatalmak. Ez nem szép, sőt erkölcstelen, de ilyen a reálpolitika. Ukrajnát csakis Washington, Moszkva és Peking prizmáján át nézi. Hogy Kínát visszafogja, még kompromisszumra is hajlandó a fegyveres viszályban.
Az európaiak viszont nem szeretnének enyhülést, mert szemükben a Kremlnek tett engedmények még inkább fokozzák a fenyegetést. Viszont az USA saját magát gyengíti meg, ha kivonul a földrészről és leállítja Kijev támogatását. Ugyanakkor Európa veszít, ha nem oldja meg az érdekellentéteket Amerikával és nem fogadja el a tengerentúli vezetést. Ez már a hidegháború során is bebizonyosodott.
New York Times
Napjaink fő kérdése, hogy mit akar az amerikai elnök, persze senki sem tudja megmondani, az viszont látszik, hogy a Trump-doktrína lényege: a világ nullaösszegű játszma. Azaz amit az egyik fél nyer, azt a másik elveszíti. A 2. világháború után az alaptétel az volt, hogy a nemzetközi rend alapvetően mindenki számára kedvező, még akkor is, ha a költségek és előnyök nem egyenletesen oszlanak el a szereplők között.
De évtizedeken át ez a megközelítés volt a jólét és a béke motorja, az egész demokrácia ezen alapult – fejti ki a hírmagyarázó Amanda Taub Londonból. Ám Trump miatt fejre áll minden, a nullaösszegű felfogás vezérli immár a washingtoni külpolitikát is. Jól bevált normák borulnak, szövetségek, piacok és gazdaságok alakulnak át. Veszélybe került az USA sok-sok kapcsolata, barátokból ellenségek lesznek, az erő átfordul gyengeségbe.
Pont ez a hozzáállás magyarázza, hogy a kormányzat miért viszonyul annyira barátságosan jó pár tekintélyuralmi rezsimhez, illetve hogy miért ellenséges liberális demokráciákkal szemben. A demokrácia csak akkor marad fenn, ha a politikusok hisznek abban, hogy megéri betartani a játékszabályokat.
Csakhogy Trump azt bizonyítja, hogy ez őt egyáltalán nem érdekli. Ezt támasztja alá, hogy nem fogadta el az 5 évvel ezelőtti választás eredményét és megkegyelmezett a Kongresszus megostromlóinak. Így azután talán nem meglepő, hogy nem tekint az Egyesült Államok természetes partnereinek demokratikus kormányokat, viszont Oroszország és Magyarország vezetőit ajnározza.
New York Times
Hogy Trump ilyen mértékben vonzódik Putyinhoz, annak minden eddiginél jelentősebb következményei lesznek, bár hogy mi van a háttérben, arra nem született egyértelmű magyarázat – mutat rá Mark Mazzetti, aki oknyomozó riporter az újságnál.
Egyértelműnek tartja a politikus első hat hete alapján, hogy nemigen hozott olyan nemzetbiztonsági vagy külpolitikai döntést, ami ne váltott volna ki örömujjongást a Kremlben. A CIA kémelhárításának korábbi főnöke, Susan Miller azt mondja, fejre állt a világ. Ő volt az, aki 8 éve vezette a vizsgálatot az ügyben, beavatkoztak-e az oroszok az elnökválasztásba.
Úgy véli, hogy Trump azért van annyira oda orosz kollégájáért, mivel egyszerűen irigyli annak hatalmát. Vagyis hogy autokrataként semmi sem köti meg a kezét. A Fehér Ház ugyanakkor már kizsigerelt egy sor olyan külföldi segélyprogramot, amely régóta nem tetszik Moszkvának. Ideértendő a demokrácia támogatása pl. Magyarországon, amelyet az orosz fél közelebb visz a saját érdekövezetéhez.
Európa szövetségeseket tolt a margóra, Zelenszkijjel sokkal keményebb, mint Putyinnal. Utóbbiról Calder Walton a Harvardról azt mondja, hogy többet kapott Amerikától, mint amennyiről ő és a többi korábbi KGB-ügynök egyáltalán álmodni mert.
Hiszen a szemünk előtt bomlik le az Egyesült Államok vezette nemzetközi rend – amire az orosz vezető egész pályafutása során törekedett. Évek óta igyekszik befolyásolni Trump gondolkodásmódját Ukrajna ügyében, és ha a nyilatkozataikat nézzük, akkor már alig van köztük különbség a háború kapcsán.
Daily Telegraph
A két neves brit közéleti személyiség azt javasolja, hogy a világ vegye elő a 2. világháborúból ismert kölcsönbérleti szerződés intézményét, mert annak a segítségével vissza lehet rántani Ukrajnát a szakadék széléről. Sir Kim Darroch, aki washingtoni nagykövet volt, illetve John Ashton, a kormány korábbi különleges diplomáciai megbízottja a klímaváltozás ügyében, azt gondolja, hogy Európának enyhítenie kell a Kijevre nehezedő amerikai nyomást.
Arra semmi bizonyíték, hogy Putyin feladta volna hódító céljait, Trump pedig az ukránok gazdasági szuverenitását veszélyezteti, ám ha Zelenszkij szembeszáll mindkettőjükkel, akkor elveszíthet mindent.
A Fehér Ház közvetlen célja, hogy bármi áron is, de fegyvernyugvást érjen el. A Kreml semmiféle engedményt nem tesz, ezért a béke igazságtalan lenne és nem is tartana sokáig. Csak addig, amíg Moszkva újjá nem szervezi csapatait az újabb támadáshoz. Kijev viszont soha nem mehet bele egy ilyen kapitulációba. Ezért volt helyes, hogy az elnök nem hagyta magát lenyomni a Fehér Házban.
Csakhogy Trump szemet vetett az ország természeti javaira. Ukrán kollégájának semmi kedve belemenni egy ilyen ügyletbe, de nem lehet tudni, mennyire képes elhárítani a fenyegetést. Ám van megoldás: Európának kölcsön kell adnia Ukrajnának a 300 milliárd dollár értékű lefoglalt orosz állami követelést. Ez ellen nem lehet senkinek sem erkölcsi kifogása.
Az ukránoknak pénzre van szükségük, hogy fegyvereket vegyenek. Putyin sokat nem ugrálhat, mert az infláció már meghaladja a 20%-ot, a katonai kiadások elviszik a GDP 6%-át, a pénzügyi tartalékok kimerültek. Vagyis az idő nem az elnöknek dolgozik és ha Zelenszkij fel tudja tölteni a hadi kasszát, akkor ily módon jócskán megnő a nyomás Putyinra, hogy tegyen lényeges engedményeket.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin legjobb embere
Paul Lendvai Putyin legjobb emberének nevezi Trumpot, mivel az lepaktálhat Moszkvával, amire könnyen rámehet azután Ukrajna. >
A Balkánon erjednek a dolgok. Ez a társadalmak emancipációjának kifejeződése
A szerbeknél Vučićnak akkora hatalma van, hogy már az felforgatással ér fel, ha valaki jogot és >
Jönnek a kínaiak
A Guardian vezércikke szerint a kínai elektromos autógyártás pont azért ért el áttörést, mert hatalmas segítséget >
Trumpnak néhány hét alatt sikerült elérnie azt, ami jó ideje Oroszország célja
Jócskán hazavágta a lengyelek körében idáig töretlen bizalmat az Egyesült Államok iránt. Nem kellett más hozzá, >
Az európaiak három geopolitikai megrázkódtatással szembesülnek
Timothy Garton Ash látja így a Le Monde-nak adott interjújában. Ezért szerinte a földrésznek ki kell >
Mohó és vészes korokat idéz Trump birodalmi típusú elnöksége
Először a britek csinálták, hogy megpróbálták megfélemlíteni és kihasználni a gyenge államokat, később Amerika átvette tőlük >
Magyarország sorsa, jövője: moralisták kontra realisták
Nálunk nem volt „hosszú kések éjszakája”, a régi ellenzék, bár valóban a rezsim sokféle szemétkedése közepette, >
Vučićnak le kell mondania
A Süddeutsche Zeitung belgrádi tudósítója egyértelműnek tartja, hogy le kellene mondania a szerb elnöknek, miután kiderült: >
Putyin csapdát állított Trumpnak
Az Economist vezércikke szerint Putyin csapdát állított Trumpnak és arról próbálja meggyőzni, hogy Ukrajna csupán mellékes >
Magyarország rohamléptekkel halad Oroszország felé
A bírálók szerint a Pride betiltása a fasizmust idézi, egyben újabb lépés Putyin modellje felé. Ám >
A magyar bírók harcolnak az igazságszolgáltatás függetlenségéért
„A jogállamiság Magyarországon az igazságszolgáltatás vonatkozásában már nem létezik, mert megszüntették a szervezeti függetlenségét, de még >
Németországban létrejön a radikális közép
Az adósságfék kiiktatásával esély nyílik a fősodor politikájának megújítására. Ezt fejti a Guardian szerkesztőségi állásfoglalása, kiemelve, >