2025. március 12. Szerda
Ma Gergely, Maximilián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Követeléseik nem forradalmiak, hanem rendkívül robbanékonyak: a szerbiai diáktüntetések a demokrácia iskolája

Követeléseik nem forradalmiak, hanem rendkívül robbanékonyak: a szerbiai diáktüntetések a demokrácia iskolája

Nincsenek forradalmi követeléseik a három hónapja tüntető szerb egyetemistáknak, de példát mutatnak a demokráciából, miközben maguk is megtanulják, milyen az. Azaz kiszabadulnak a rendszer gyámkodása alól és az elszigeteltségből, ez pedig áldás az ország számára – állapítja meg Andreas Ernst, a Neue Zürcher Zeitung külpolitikai rovatának a munkatársa.

A kiváltó ok, az újvidéki pályaudvar előtetejének leszakadása a tiltakozók szemében nem más, mint a Vučić kezében lévő intézmények kudarcának bizonyítéka. Amikor a fiatalok hivatalokat, közlekedési csomópontokat zárnak le, illetve tömegfelvonulásokat tartanak, olyan nyilvánosságot teremtenek, amiben megláthatják saját magukat a felelősségteljes polgárok. A mozgalom ötletes és humoros, továbbá abszolút erőszakmentes, valamint rendkívül kitartó.

A demonstrálók mindössze azt kívánják elérni, hogy az intézmények végezzék a dolgukat, azaz derítsék ki a felelősöket és büntessék meg őket. Minden politikai befolyásolás nélkül. Ez azért kényes, mert a hatalmi ágak megosztása az autoriter rendszerben nem lehetséges. De nagy kérdés, miként lehet megtörni az elnök uralmát.

Ám a diákmozgalom már így is hatalmas siker, mert a fiatalok egész nemzedékét vonja be a politikába. Azaz a tiltakozás a demokrácia iskolája, miközben Európa távol tartja magát a konfliktustól. A fiatalok semmi jót nem gondolnak az EU-ról, úgy vélik, hogy az igazából Vučić oldalán áll. Pl. amikor lítiumot akar venni az országtól, noha a közvélemény többsége szerint a kitermelés súlyosan környezetszennyező. De Brüsszel az autokráciát sem igen teszi szóvá, amíg a rendszer fegyvereket küld Ukrajnának. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Die Welt

 

Hogy Orbán Weidellel tárgyal, az olyan, mintha lovaggá ütné az AfD-t. Az amerikai választás előtt persze aligha lett volna elképzelhető egy ilyen közeledés a messzemenően elszigetelt német szélsőjobbal, de a helyzet megváltozott és a magyar vezető esélyt szimatol, Ezért nyilvánosan felértékeli partnerét.

 

Részéről nem ez az első eset, hogy magához emel neki rokonszenves irányzatokat. Tavaly novemberben pl. Tbilisziben szabadnak és demokratikusnak nyilvánította a választásokat, jóllehet azok tisztasága erősen vitatott. Magyarország a tényleges súlyánál eggyel feljebb lévő kategóriában szerepel. A globális szélsőjobb jelképe. Orbán a múlt évben találkozott Putyinnal, Hszivel és Trumppal is.

 

Hegedűs Dániel a Német Marshall-alapítványtól azt mondja: a kormányfő érzékeli, hogy az AfD jelentősége várhatóan más hatalmak szemében is megnő, hiszen valószínűleg 2. lesz az urnáknál. Ő maga a budapesti megbeszéléssel felgyorsítja ez a folyamatot. De hogy ez voksokat hozna partnere számára, az egyáltalán nem biztos.

 

Viszont neki alighanem az számít, hogy kifizetődhet az együttműködés. Pl. úgy, hogy támogatás kap a Bizottsággal szembeni vitában. A két pártban közös, hogy gyengíteni kívánják az EU-t, illetve közel állnak Oroszországhoz.

 

Orbán levonta a következtetést abból, hogy Musk beállt Weidelék mögé. Továbbá hogy a CDU vezére a szélsőjobb segítségével fogadtatta el javaslatát a bevándorlás megszigorítására. A magyar vezető minden bizonnyal szándékosan nem akarja meghallani, hogy Merz kizárja a kooperáció lehetőségét  a szélsőséges párttal. Úgy gondolja, hogy utóbbit egyre jobban elismerik más tömörülések, egyébiránt ennek érdekében dolgozik.   

 

Frankfurter Rundschau

 

Magyar forrásból az közölték, hogy Orbán Viktor ugyan tárgyal az AfD vezérével, de nincsenek hosszú távú tervei a másik párttal. A kezdeményezést nyilvánvalóan Weideltől indult ki, bár ő ezt tagadja. Mindazonáltal a közeledés aggályokat váltott ki, bár a Fidesz sokat nem vár a megbeszéléstől.

 

Az Euronews jelentette, hogy a kormányfő nem szeretne nyitni, mert a német koalíciót tekinti partnerének. Vagyis csupán udvariasságból fogadja a vendéget. Ezt erősítette meg Gulyás Gergely is, aki arról beszélt, hogy a magyar fél nem tud azonosulni az AfD bizonyos megnyilvánulásaival. Tehát az egész eszmecsere inkább csak formalitás.

 

Azaz az állásfoglalásokból az tűnik ki, hogy fordulatra nemigen lehet számítani, a két oldal közt nem valószínű szorosabb együttműködés a jövőben sem.

 

The Times

 

Alig egy héttel a német választás előtt, az AfD szövetségeseket keres az európai szélsőjobbon, ezért vezetői felkeresik Magyarországot, illetve Ausztriát, mert szeretnének a mosolyoffenzívával kitörni az elszigeteltségből a földrészen.

 

Csakhogy a párt hivatalosan továbbra is nem kívánatosnak számít a legtöbb populista erő szemében, ideértve a Meloni-féle Olaszország Fivéreit, valamint Le Pen Nemzeti Tömörülését – független attól, hogy a bevándorlás és egy sor társadalmi kérdés kapcsán azonos ideológiai platformon helyezkednek el.

 

Weidel az autoriter Orbánnal találkozik, aki mintakép a német nacionalista szélsőség számára. Az úttal egyúttal igyekszik megteremteni az alapot a hasonló pártokkal olyan ügyekben, mint a menedék és a belbiztonság. Egyben úgy akarja beállítani a pártot, hogy az része egy szélesebb, Európa-ellenes mozgalomnak a földrészen, nem pedig pária, miután megértést tanúsít a 3. birodalom iránt.   

 

Daniel Freund

 

Daniel Freund megismétli a Transparency International legújabb jelentése láttán, amely Magyarországot minősíti az EU legkorruptabb tagjának, hogy Brüsszel állítson le minden további támogatást az Orbán-kormány számára. A Fidesz alatt ugyanis drámai módon elharapózott, grasszál a korrupció. Az ország a szomorú listán immár Kubával és Burkina Fasóval került egy sorba.

 

Az eddigi szankciók azonban semmiféle érdemi hatást nem váltottak ki, Magyarország szabadesésbe ment át. A TI felmérésnek riasztólövésül kell szolgálnia a Bizottság számára. Merthogy a jelenséget nagyban elősegíti a hiányos ellenőrzés. Brüsszel túl gyáván nyúl a szankció eszközeihez, az Európai Ügyészség munkatársai nem kapják meg a szükséges jogkört. Emellett a tagállamok sem tesznek meg mindent, hogy visszaszorítsák a visszaéléseket. Ez pedig évente sok milliárd eurójába kerül az adófizetőknek.

 

Bloomberg

 

Orbán Viktor számára politikai gondot jelent a választás közeledtével, hogy meglódult az infláció, az ütem a vártnál sokkal gyorsabb. Próbára teszi a jegybank irányváltását, mert az látszik, hogy az árak előreláthatólag a jósoltnál magasabb szinten állnak be.

 

Ily módon a fenyegető megélhetési válság közepette nyomás nehezedik a miniszterelnökre. A gyengülő forint még inkább a drágulás irányába hatott, noha a hatalom már kinyilvánította, hogy legyűrte az inflációt. Ám a felmérések azt igazolják, hogy a magyarok ezt azért másként látják.  

 

Le Figaro

 

Már csupán Magyarországon keresztül jut be orosz gáz Európába, az Orbán-kormány azonban változatlanul nagy mennyiségben veszi az energiahordozót, amelyből környező államok is kapnak. A Török Áramlattal a magyar fél fontos ütőkártyát tart a kezében, miközben az EU zöme már csak cseppfolyósított formában vásárol az oroszoktól földgázt.

 

A vezeték fricska Moszkva és szövetségesei részéről, miután az Uniónak annak idején sikerült megfúrnia a hasonló célokból kitalált Déli Áramlat tervét. A magyar vezetés – nem is titkolja – azért építtetett új csőrendszer, hogy megkerülje Ukrajnát, mert annak viszálya már 2005 óta lappangott Oroszországgal és emiatt minden télen veszélybe került a gázszállítás. Kuleba akkori ukrán külügyminiszter úgy értékelte, hogy országa kirekesztése a Kreml követelése volt és a magyarok belementek.

 

Orbán számára nincs napirenden új beszerzési források felkutatása. Deák András a Közszolgálati Egyetemről azt mondja, hogy Magyarország úgy gondolja: ha nincs jobb megoldás, akkor maradjon, ami van. Ráadásul az orosz gáz olcsóbb.

 

Paradox, hogy a magyarok adnak el földgázt Kijevnek is, ám utóbbi leszögezte, hogy az az Adria-vezetéken át, Horvátországból érkezik. Deák ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy anyagilag ugyan kifizetődő a reexport, ám kockázatos, mert mi van akkor, ha leáll a Török Áramlat?

 

Magyarország sebezhető, mivel

 

 egy hónapja pl. ukrán drónok támadták az egyik szivattyúállomást Krasznodar közelében. Orbánnak azonban van még gáza.

 

Die Welt

 

Meloni jelenti az adut Trumpnál Európa számára, kiszorította a versenyből Orbánt, akiről Washingtonban mostanában már jóformán senki sem beszél. Az olasz politikusnak ugyanakkor sikerült az Unió vonalára ráállítania magyar kollégáját, aki Putyin szószólójaként akadékoskodik, ezzel párhuzamosan pedig az amerikai elnök ideológiai nagyköveteként viselkedik az öreg kontinensen.

 

Az olasz politikus kemény egyensúlymutatványra kényszerül: nem játszhatja el az USA jóindulatát, viszont az EU érdekében kell cselekednie, lehetőleg meg kell akadályoznia a kereskedelmi háborút. Az ugyanis több százezer állást vihet el Európában.

 

Jól jön neki, hogy ugyanahhoz a szélsőjobbos áramlathoz tartozik, amely Trumpot is hatalom csúcsára repítette. Jóformán csak ő jön számításba hídépítőként. Az elnök előreláthatólag azon lesz, hogy az európai partnerek több cseppfolyósított gázt, illetve fegyvert vegyenek amerikai cégektől, ám gázügyben főként Orbán megköti magát. Továbbra is orosz földgázt kíván importálni. 

 

Süddeutsche Zeitung

 

Németország nem ad ki több szélső balos aktivistát, akiket Magyarország azzal gyanúsít, hogy két éve Budapesten, a Kitörés napján több embert megvertek, mondván, hogy azok neofasiszták. A fél tucat ember a múlt hónap végén hosszú rejtőzködés után feladta magát a német hatóságoknak, mert attól féltek, hogy őket is kiszolgáltatják a magyar igazságszolgáltatásnak, akárcsak egyik társukat, akinek ügyében azóta már a karlsruhei Alkotmánybíróság már kimondta, hogy az eljárás törvénysértő volt. Merthogy az illető nem bináris és semmi sem szavatolja, hogy a magyar börtönben emiatt nem lesz bántódása.

 

Így most a hatok német bíróság elé kerülnek, mivel az államügyész szerint a magyarországi erőszakcselekményeknél sokkal fontosabb a gyanú, hogy ti. Németországban bűnszövetkezetet hoztak létre.

 

Guardian

 

Lehet, hogy Merz a saját sorsát pecsételte meg, amikor udvarolt a szélsőjobbnak, hogy átmenjen a törvényjavaslata a bevándorlás megszigorítására. Ezt fejti ki elemzésében Florian Ranft, a Das Progressive Zentrum nevű berlini agytröszt igazgatósági tagja. Azt jósolja, hogy a CDU elnökéből aligha lesz kancellár, mivel politikai tabut szegett meg.

 

Így viszont a középbal lehetőséghez jut a jövő vasárnap az urnáknál. Csak gyorsan kell cselekednie és ahelyett, hogy megveti a demokrácia ellenségeit, azzal kellene foglalkoznia, amit az emberek várnak, hogy ti. jövőképes legyen a gazdaság, amelyben ily módon több pénz jut majd a polgárok zsebébe. Nem lesz egyszerű.

 

A kereszténydemokrata vezető elvesztette az idegeit és úgy járt el, mint Trump az első napján, mintsem a kormányfői tisztség várományosa. De még lényegesebb, hogy semmibe vette a saját ígéretét, miszerint nem tesz le az asztalra olyan indítványt, amelyet az AfD támogathat. Ez pedig ajándék a szélsőjobbnak, ugyanakkor sokat ártott a politikus hitelének. Meg fogja fizetni az árát a várható koalíciós tárgyalásokon.

 

Weidel pártja stabilan áll a 2. helyen és ez azt támasztja alá, hogy a közvélemény az eredetit akarja. Ezért nem jó az, ha a politikai közép a populista jobboldalt utánozza. De a társadalmat még meg lehet nyerni, ha látja, hogy a mindennapi gondokat a közberuházások enyhítik, nem pedig az, ha egy párt, mondjuk, a migrációval riogat.

 

FT

 

A vezércikk úgy ítéli meg, hogy amikor Musk az amerikai államigazgatást támadja, akkor a hatékonyság javítása ürügyén valójában a végrehajtó hatalom jogkörének növelését igyekszik álcázni. Vagyis messze nem csupán szerkezeti átalakításról van szó, miközben közhivatalokat zárnak be, forrásokat állítanak le és közalkalmazottakat kényszerítenek lemondásra.

 

A hatalmi ágak szétválasztásának felülvizsgálata zajlik. Az igaz, hogy a bürokráciát vissza kell szorítani, ám ahhoz részletes terv, átláthatóság és gondos felügyelet kellene, de az nincs. A Musk vezette részleg fura képződmény, mert nem kormányzati ügynökség, felállításáról nem a Kongresszus döntött – elnöki rendelet hozta létre.

 

A 20-egynéhány fős csapat hozzájutott igen bizalmas adatokhoz, gyakorlatilag becsukta a nemzetközi segélyezéssel foglalkozó USAID-et. Több tízezer állami alkalmazottat függesztett fel állásából, illetve bocsátott el. Mindez nemzetbiztonsági kockázatot jelent és sérti a magántitkot. Ekkora befolyást adni egy vállalatvezetőnek, érdekütközést eredményez.

 

Must azt ígéri, hogy 2 billió dollárt takarít meg, ám ezt csak amerikaiak milliónak érdeksérelmével lehetséges. Egyben rombolja az világban az Egyesült Államok puha befolyását, sok millió elesett embert veszélyeztet.

 

A cél az, hogy a kormányzat növelje hatalmát és semlegesítse az ellenzéket. A Kongresszus a hátára került, így a bíróságok feladata, hogy megvédjék az alkotmányos rendet. Mint a populista rezsimek általában, a Trump-csapat is az igazságszolgáltatást okolhatja, mondván, hogy az gátolja programja valóra váltását. Csakhogy ha a hatékonyabb kormányzati munka érdekében feláldozzák a jogállamot, akkor ez jó út ahhoz, hogy egyikből se legyen semmi.

 

The Times

 

A vetélytársakat hozza előnyös helyzetbe az USA, ha törli külföldi segélyprogramját, mivel lemond a soft power fontos eszközéről, Kína viszont lesben áll, hogy kihasználja a légüres teret. Ezt fejti ki elemzésében Roger Boyes, a veterán külpolitikai újságíró. Ráadásul – teszi hozzá – az amerikai lépés lovat ad azok alá, akik szerint a Putyin-korban a színes forradalmak  washingtoni pénzek segítségével valósultak meg.

 

Nagyon úgy néz ki, hogy Trump átvette a Kreml érvelését, és gyakorlatilag megbénította a USAID-et. Nem véletlen, hogy Medvegyev és Orbán is üdvözölte a fejleményt. A diktátorok mostantól nyugodtabban alszanak, még spórolnak is, mert nem kell annyit költeniük a rohamrendőrségre, vagy az ellenzékiek elleni rajtaütésekre.

 

Az elnök számára a család és a közösség van a rangsor élén, a migránsok és az üldözött külföldiek sokat nem számítanak neki. A rangsor végén kullognak. Márpedig ez a felfogás pazarlásnak tekinti, ha ilyen célokra fordítják az adófizetők járulékait a határon túl. De lehet, hogy megbánja a politikus, mert alapvető céljai kerülnek veszélybe.

 

Először is ez a megközelítés ajándék Pekingnek, amely globális hatalma kiterjesztésén dolgozik. Nem lesz semmi Trumpnak abból az ígéretéből, hogy fokozza a biztonságot az amerikai polgárok számára, hiszen pl. leáll a járványok nyomon követése és kiszabadulnak Szíriában az Iszlám Állam dzsihadistái. Azon felül mi van az ukrán újjáépítéssel?

 

Azaz látnivaló, hogy a segélyeket nem lehet tollvonással eltörölni. Trump meg akarja akadályozni a további kormányzati pazarlást, de a legnagyobb luxus bizonyosan az, ha kidobja a USAID profi munkatársait.

2025. február 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Trump irányváltása megrengeti a Balkánt

A jobboldali populisták alá adja a lovat a térségben és újabb feszültségeket kelt. A régió jelenleg >

Tovább

Trump fű alatt bevásárol Albániában, Szerbiában és Magyarországon

Ez utóbbi alatt a Kurier az időközben már meghiúsult Mini-Dubajt érti. A módszer mind a három >

Tovább

Két úr szolgája

Látványosan hátat fordít az uniónak, Európában amúgy is összesen két barátja van pillanatnyilag, Fico és Vučić. >

Tovább

Amerikai csapatok kivonása Németországból Magyarországra? Valószínűleg nem lesz olyan egyszerű

Az mese, hogy Trump fogja magát, és csak úgy áttelepíti az amerikai csapatok színe-javát Németországról Magyarországra, >

Tovább

Súlyosbodik a helyzet Boszniában

Miután a boszniai szerbek vezére az ellene hozott ítélet után elszabadult hajóágyú módjára viselkedik, a helyzet >

Tovább

Oroszország egyre csak mélyíti a válságot

A jobboldali Wall Street Journal vezércikke úgy értékeli, hogy Oroszország egyre csak mélyíti a válságot, újabb >

Tovább

Trump felelőtlenül egy újabb globális viszály szélére ráncigálja a világot

Ahogyan bánt Ukrajnával, az méltatlan és rövidlátó. Ha lepaktál Putyinnal, az nem eredményez békét. Így értékeli >

Tovább

Zelenszkij burkolt bocsánatkérése

A Wall Street Journa lvezércikke azon tűnődik, vajon Trump elfogadja-e Zelenszkij burkolt bocsánatkérését, és ha igen, >

Tovább

Trumppal ellentétben Európa nem engedheti meg magának, hogy higgyen Putyinnak

Észtország és Dánia hírszerzése már figyelmeztetett arra, hogy Moszkva „úgy fejleszti a fegyveres erőit, hogy felkészíti >

Tovább

Jön Nagy-Britannia?

Simon Tisdall a Guardianben azon töpreng, vajon kulcsszerephez jut-e Nagy-Britannia a Trumpnak adandó válaszban, amikor a >

Tovább

Az ellenség a Fehér Házban van

A Der Standard főszerkesztője ezt a következtetést vonja le, miután Trump felcserélte a tettest és az >

Tovább

"Elszabadult" Orbán: többé nem "tűri passzívan a kritikát"

Orbán Viktor Donald Trump újbóli hivatalba lépése óta a bírálói elleni kemény repressziókkal fenyegetőzik: egy kormányhoz >

Tovább