2024. december 21. szombat
Ma Tamás, Péter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Egy évvel később

Egy évvel később

A Guardian vezércikk úgy látja az eltelt egy év alapján, hogy csakis egyetlen út vezet a Közel-Keleten a tartós békéhez: ha létrejöhet a palesztin állam. Mert Izraelnek ugyan joga van megvédeni magát, de nem sok ezer civil élete árán. Netanjahu, akit szorongatnak saját szélsőjobbos partnerei, illetve félti a saját jövőjét, úgy határozott, hogy a Hamász támadását csakis vérrel lehet megtorolni. Azt ígérte, hogy felszámolja a terrorszervezetet, ám ebből további mészárlások lettek. A Wall Street Journal viszont úgy véli: Amíg Teherán kitart a háború mellett, addig a túlélés érdekében Izraelnek határozottan védekeznie kell. Biden fegyvernyugvást akar, csak azt nem látni, miként lehet azt elérni. Az régi keletű tévedés, hogy a zsidó állam lefegyverzése meghozná a békét. A leghatásosabb eszköz az, ha Izrael szétveri az iráni tengely katonai erejét és felszámolja menedékeket. Teherán kitart amellett, hogy megszerzi az atomfegyvert és október 7. mutatja is, merre menne egy nukleáris Irán. Ezért a békéhez le kell győzni Iránt és a terrorhálózatot, egyébiránt mind a kettő szövetkezik Amerika ellen is. A zsidó állam a nyugati világ frontján harcol, nem szabad, hogy veszítsen. Ismét a Guardian: Az izraeli kutya csóválja a washingtoni farkat, Netanjahu semmibe veszi Bident, mert tudja, hogy az elnök kénytelen neki fegyvert szállítani, mivel szüksége van a zsidó szavazatokra. Az izraeli politikus ugyanakkor következesen elveti a palesztin állam lehetőségét, pedig anélkül nincs béke. Trumpnak fogalma sincs semmiről, ha nyer, zöld utat ad az izraeli vezetőnek az Armageddonhoz. Igazából azonban egyik fél sem akar nyílt háborút és itt megint csak bejön a képbe a palesztin kérdés. De amíg jobboldali szélsőségesek és vallási fanatikusok akadályozzák a politikai megoldást, addig mindenki csak veszít. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

The Times

 

Európai populista vezetők, köztük Orbán és Wilders valóságos szerelmi vallomást tettek a Liga Milánó-közeli rendezvényén Salvininak, már az is elég volt hozzá, hogy per folyik ellene, miután 5 éve belügyminiszterként heteken át nem engedte partra szállni egy menekülthajó utasait, miközben a fedélzeten egyre válságosabbra fordultak az állapotok.

Így most elvileg akár hat évet is kaphat, az európai szélsőjobb szemében azonban máris mártírnak számít. A politikus csillaga ugyan nemrégiben elhalványult, miután pártja leszerepelt a választáson, ám a veterán újra a régi populista bujtogató,. elég volt hozzá a büntető eljárás.

A párt szokásos éves fesztiválján azt hangoztatta a javarészt eurofób és Putyin-barát közönség előtt, hogy soha nem adja fel, és ha kell, emelt fővel megy a börtönbe, mert egy embert le lehet tartóztatni, de egy egész népet nem. Meg hogy nem lehet megállítani az európai nemzetek szent szövetségét, amely tegnap született Pontidában.

A díszvendég, a magyar kormányfő hősnek és európai hazafinak nevezte Salvinit, aki szerinte azért küzd, hogy megmentse a földrész a migráns inváziótól. Kiemelte, hogy sosem engedik át idegeneknek a kontinenst.

Ez most jó időszak az európai szélsőjobb számára, mert az ilyen erők nyomulnak a németeknél, hollandoknál, franciáknál és az osztrákoknál. A szervezők azt közölték, hogy 25 ezren vettek részt az eseményen, valójában ennek csak kb. a fele volt jelen. De ez is megkérdőjelezi Meloni állítását, hogy ti. ő az európai keményjobb zászlósfigurája. Ő maga különben nem csatlakozott Strasbourgban a Patrióták frakciójához.

 

Reuters

 

Az európai szélsőjobb Salvini mögé sorakozik fel, miután közeleg az ítélet az olasz politikus perében. Az ügyészek szerint a Liga elnöke annak idején gyakorlatilag túszul ejtette a hajón érkező több mint 100 menekültet.

Orbán szerint azonban pajzsra kell emelni, nem megbüntetni, mert az olaszok otthonait, egyben pedig Európát védte. Szerinte a földrészen terjed az bevándorlás-ellenesség. Azzal fenyegetett, hogy menekülteket küld Brüsszelbe, hacsak az Európai Bíróság nem vonja vissza a napi egymilliós bírságot, amelyet Magyarországnak naponta kell fizetnie, miután nem hajtja végre a testület határozatát és nem módosítja menedékpolitikáját.  

 

Politico

 

Robert Fico kijelentette, hogy amíg ő a szlovák kormányfő, addig Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz. A közlés éles ellentétben áll azzal, amit az új főtitkár, Rutte mondott a minap, hogy ti. Kijev minden eddiginél közelebb van a belépéshez, és hogy ezen az úton megy tovább, egészen addig, amíg fel nem veszik.

A szervezet vezetése azért kívánja befogadni az ukránokat, hogy elriassza Moszkvát a további agressziótól. Csakhogy a felvételhez az összes tagállam beleegyezése szükséges. Így most hasonló helyzet áll elő, mint amikor két éve a svédek és a finnek jelezték belépési szándékukat, ám Törökország és Magyarország csaknem két évre megakasztotta a folyamatot. Hogy a magyaroknak ez miért volt jó, ha soha nem derült ki egyértelműen.

Mindenesetre Fico keresi a szorosabb kapcsolatokat Moszkvával, akárcsak az autoriter Orbán.

 

FT

 

Új könyvével Timothy Snyder időben letette a garast félelemmel teli korunk számára: „A szabadságról” arról szól, hogy a szabadság az értékek értéke – állapítja meg recenziójában Martin Wolf, a lap első számú gazdasági elemzője. Emlékeztet arra, hogy a Yale Egyetem professzora gyakran megfordul Ukrajnában, így pontosan látja, mi van akkor, ha brutális erők elveszik egy néptől a legdrágábbat.

Amit tud a zsarnokságról, az felbecsülhetetlen, amikor a szabadság jelentőségét kell felbecsülni. Számára mindennek az alapja az, hogy képesek legyünk másokat is pontosan olyannak tekinteni, mint saját magunkat. Enélkül zsarnokság lesz a vége.

Politikai értelemben a szabadság demokráciát jelent, az pedig összeegyeztethetetlen az oligarchiával. De hogy az emberek mennyire tudnak szabadon cselekedni, az függ a bírák, rendőrök, köztisztviselők tisztességétől és hozzáértésétől.

Amit Trump képvisel, azt „szadopopulizmusnak” nevezi, mert az igazi populizmus hajlandó legalább valamit adni az állam nevében a köznek. Előbbi viszont legfeljebb annyit kínál látványosságként, hogy másoknak még rosszabbul megy a soruk.

A szabadsághoz szükség van tényekre, mert sem az egyén, sem a közösség nem tud döntést hozni megfelelő információk híján. Putyin a hazugságok atyamestere. De itt a digitális média is nagy akadályt jelent. Ugyanakkor jóformán teljesen eltűnt a tényfeltáró újságírás és a politika belefullad az összeesküvés elméletek és az álhírek szökőárjába.

Szolidaritás nélkül szintén nem lehetséges a szabadság, amihez annak felismerése szükséges, hogy azért vagyok szabad, mert mások szabadok. A szabadság Snyder értelmezésében választást jelent egymással versengő értékek közül. Elfogadja továbbá az ellentmondás jogát, valamint tiszteletben tartja a demokratikus játékszabályokat. A szabadság értékes adomány, meg kell védeni. 

 

The Times

 

A gazdaságilag, katonailag erős Lengyelország jelenti Európa új szívét – állapítja meg az elemző, Edward Lucas, aki britként csak irigykedik mindannak láttán, amit a lengyelek a rendszerváltás óta elértek. A vásárlóerő paritáson számított GDP-ben már csak 10 ezer dollár különbség a két állam között, de ha így meg tovább, a lengyelek hamarosan beelőzik a szigetországot.

Gazdaságuk csaknem tízszer akkora, mint amekkora a rendszerváltáskor volt. Különb a védelmük is, jövőre már a bruttó hazai termék 5 %-át költik katonai célokra, hadseregük a 3. legnagyobb a NATO-n belül. Az ok egyszerű: tudják, hogy az orosz tervek túlnyúlnak Ukrajnán.

Orbán Viktor, aki igen barátságos Kínával és Oroszországgal, továbbá odahaza mind inkább autokratikus, korábban kilógott a sorból, de már zárkózik fel hozzá Szlovákia és a sorban Ausztria a következő. Sőt, ha minden igaz, a jövő évi választás után becsatlakozik Csehország is.

Az egyre nagyobb orosz befolyás gátolja a kémelhárítók tevékenységét Közép-Európában.  Egyben lassítja a döntéshozatalt az EU-ban és a NATO-ban. Ily módon Lengyelország inkább az északi államokhoz hasonlít. A moszkvai szándékok miatt mindannyian sürgősen készülnek a legrosszabbra, és hogy ha kell, egyedül vegyék fel a küzdelmet.

Lucas a múlt héten egy varsói biztonságpolitikai konferencián azt tapasztalta, hogy nagy az elégedetlenség Washington miatt is, mert túl gyengekezűnek tartják az amerikai irányvonalat. A szerző alátámasztja a véleményt, mert járt a tengerentúlon is mostanában, és azt látta, hogy az USA vezetése megbénult, annyira határozatlan és félénk. Hat ugyanis a moszkvai nukleáris fenyegetés, valamint a sok szabotázs. Ezért most másoknak kell élre állniuk.

 

The Times

 

Mark Galeotti úgy ítéli meg, hogy Putyinnak egyre több a problémája Ukrajnában, viszont segítséget kap Brüsszelben, mert egyre több az olyan párt az Európai Parlamentben, amely borúlátó a háború kilátásait illetően. A neves brit Moszkva-szakértő szerint a Kreml kifejezetten megkönnyebbült, hogy Zelenszkij hiába kilincselt Washingtonban: nem kapott engedélyt, hogy a hosszú távolságú amerikai rakétákat oroszországi célpontok ellen irányítsa. Nem beszélve a NATO-tagság reményéről.

Ugyanakkor gyengülni látszik az elszántság a földrészen, mivel jönnek fel a populisták, a németeknél, franciáknál és az osztrákoknál. A Hazafiak Európájának csak 84 delegátusa van, szóval sokat nem tud elérni, a moszkvai propaganda mégis úgy ünnepli, mintha Putyin javára fordult volna meg a szél.

Még ennél is baljósabb, hogy németek és mások is kezdik elhinni: Kijevnek területet kell adnia a békéért. Katonai vonalon az látszik, hogy az orosz elnök nem kapta be a csalit és nem foglalkozik Kurszkkal. Inkább a Donyec-medencére összpontosít. Egységei nyomulnak előre, noha naponta legalább ezer embert veszítenek.

Közben mindenki azt lesi, miként végződik a támadássorozat az ukrán villamoshálózat ellen. Az áramtermelő kapacitás jó 70 %-a megsemmisült. Viszont egyelőre jól alakul az orosz gazdaság, habár sokáig nem lehet fenntartani, hogy vajat adnak ágyúért. Nincs elég munkaerő, elszállnak a bérek. Az elit elégedetlen, a közvélemény boldogtalan. Ugyanakkor egyre nehezebb új önkénteseket toborozni, pedig az újoncok mesés pénzeket kapnak.

Az ukránok ellenben hamarosan képesek lesznek új offenzívát kezdeni, mert a Fehér Ház a végén csak megadja a beleegyezést az ATAMCS-ok bevetéséhez. De az ukrán rakéták és drónok már így is sok orosz fegyverraktárt letaroltak.

Vannak nehézségeik az ukránoknak is, de egyre több lőszer érkezik nyugatról, ugyanakkor Kína, Észak-Korea és Irán tartja a markát Moszkvánál a fegyverszállításokért. Putyin jövőre még szinte bizonyosan képes lesz egyensúlyt találni a sokféle nyomás között, de abban bízik, hogy ki tudja kényszeríteni a békét a saját feltételei mellett, még mielőtt elviselhetetlenné válnának a terhek.

 

FT

 

Gyengélkedik az EU, legfőbbképpen, mert a jelek szerint lejárt a német-francia-tengely ideje, ezért az északi szárnynak át kell vennie a vezetést – hangsúlyozza kommentárjában Martin Sandbu. Szerinte már az elég volna, hogy összeállna 9 érintett tagállam a Baltikumból és Skandináviából, és akkor át lehetne nyomni a szükséges reformokat.

Jelenleg ugyan az a helyzet, hogy hiába dolgozta ki Draghi, mit kellene tenni a gazdaság megújítására, a tagállamok belső ellentétei folytán aligha lesz a javaslatból bármi is. Túlságosan erősek ugyanis a nemzeti érdekek. Párizst az bénítja meg, hogy működésképtelen a parlament, a németeknél pedig a koalíció már rég kiesett a választópolgárok kegyeiből, de magával sem jut dűlőre.

Vagyis valami új kell: össze kell állniuk olyan nemzeteknek, amelyek bíznak egymásban és hasonló a programjuk. Az arra hajlandó kormányok összefogása vihetné előrébb a mélyebb integráció ügyét. A skandinávok és a baltiak mellett csatlakozhatnának az írek és a hollandok és akkor meg van a kellő többség.

Mások nem tartanák fel őket, és ezt a Bizottság részéről is lehetőségnek kellene tekinteni, nem pedig fenyegetésként.

 

Guardian

 

A vezércikk úgy látja az eltelt egy év alapján, hogy csakis egyetlen út vezet a Közel-Keleten a tartós békéhez: ha létrejöhet a palesztin állam. Mert Izraelnek ugyan joga van megvédeni magát, de nem sok ezer civil élete árán. Netanjahu, akit szorongatnak saját szélsőjobbos partnerei, illetve félti a saját jövőjét, úgy határozott, hogy a Hamász támadását csakis vérrel lehet megtorolni. Azt ígérte, hogy felszámolja a terrorszervezetet, ám ebből további mészárlások lettek.

Fiatalok egész nemzedéke szenvedett sérüléseket, rokkant meg. A kormányfőt és a hadsereget háborús bűnökkel vádolják, az országot pedig népirtással. A Hamász azonban változatlanul működik és még mindig nincs tűzszünet.

A bosszúszomja izraeli vezetés most Libanon felé fordult, az egész ország ünnepelt, amikor sikerült megölni a Hezbollah vezérét. Csakhogy a vezetés ismét túlvállalja magát. A „korlátozott katonai akció” mind inkább kiszélesedik, miközben nem szűntek meg az ellenséges rakétacsapások és a lakók nem tudnak visszatérni Észak-Izraelbe. Jeruzsálem következetesen megsérti a jogot.

A kormány erős nemzetközi nyomás alatt áll, a világban erősödik az antiszemitizmus. Az ország kevésbé biztonságos, hiába telt el egy év, újabb és újabb áldozatok vannak, most pedig súlyos háború fenyeget Iránnal. Netanjahu azonban hallani sem akar a kétállami megoldásról, pedig az lenne a viszály megoldásának kulcsa.

 

Wall Street Journal

 

A szerkesztőségi állásfoglalás azt tartja az elmúlt egy év tanulságának, hogy le kell győzni a Hamászt és az iráni tengelyt, mert csakis az az igazi béketerv. Az október 7-i mészárlás katasztrófa volt az izraeliek számára, de immár látszik, hogy a Nyugat megfeledkezett az elrettentésről és a politikai elszántságról, illúziókat táplál a békés, liberális világ ügyében.

Az izraeli válasz egyértelmű érv amellett, hogy katonailag mindig készen kell állni és ez nem csupán a zsidó államra érvényes. A Hamász bármikor megismételné tettét. Egy másik kellemetlen meglepetés az volt, mekkora támogatást élvezett a terrorcsoport magyarázata, főleg elitegyetemeken.

Izrael a nemzetközi bírálatok ellenére harcol, a világ azonban alábecsülte, hogy a lakosság milyen mértékben helyesli a katonai visszavágást. A liberalizmus tűzszünetet és kétállami megoldást szorgalmaz, és Netanjahut ostorozza, amikor ebből nem lesz semmi a szép tervekből. Olyan, mintha nem létezne a Hamász, a Hezbollah és pártfogójuk, Irán. Márpedig ők el akarják pusztítani az izraeli államot, a zsidókat pedig megölnék vagy elűznék.

Amíg Teherán kitart a háború mellett, addig a túlélés érdekében Izraelnek határozottan védekeznie kell. Biden fegyvernyugvást akar, csak azt nem látni, miként lehet azt elérni. Az régi keletű tévedés, hogy a zsidó állam lefegyverzése meghozná a békét. A leghatásosabb eszköz az, ha Izrael szétveri az iráni tengely katonai erejét és felszámolja menedékeket.

Teherán kitart amellett, hogy megszerzi az atomfegyvert és október 7. mutatja is, merre menne egy nukleáris Irán. Ezért a békéhez le kell győzni Iránt és a terrorhálózatot, egyébiránt mind a kettő szövetkezik Amerika ellen is. A zsidó állam a nyugati világ frontján harcol, nem szabad, hogy veszítsen.

 

Guardian

 

A béke érdekében a fegyvernyugvás a legtöbb, amiben a világ reménykedhet a Közel-Kelet vég nélküli háborújában, mert a nyugati vezetők gyengének és tehetetlennek látszanak, miközben a vallási fanatikusok és jobboldali megszállottak egyre súlyosabb viszályba taszítják a térséget – állapítja meg Simon Tisdal, a külpolitikai szakíró.

Izrael több fronton küzd, a fő ellenség most Irán, amellyel Netanjahu már régóta vágyik a leszámolásra. Csak éppen nincs stratégiája, ez pedig az jelenti, hogy megy tovább a háborúskodás, csakhogy az ellenség hol itt bukkan fel, hol ott.

Ugyanezt lehet elmondani Hamenei ajatolláról és Hamász, valamint a Hezbollah megmaradt vezetőiről. De felelősség terheli az olyan nyugati reakciósokat is, mint Trump, mert ők is hozzájárultak, hogy folytatódik, sőt csak rosszabb lesz az erőszak és a szenvedés. Ennek megfelelően a legszörnyűbb következik be.

A mérsékelt erőket leugatják, a boldogtalan Biden megszégyenült. A béke szitokszó lett és mint mindig, a kisember jár legrosszabbul. Ez pedig mindenki számára csak balul üthet ki. Irán sarokba szorította magát, a lakosság küszködik a gazdasági bajaival, a korrupcióval és az elnyomással. De nem valószínű, hogy megbukik a rendszer, mert a mullahok vaskézzel tartják kézben a hatalmat.

Az egyik elképzelhető kimenet, hogy Izrael meg akarja torpedózni Teherán nukleáris fegyverprogramját és ebből nyílt háború lesz, amerikai beavatkozással. Lehet, hogy már csupán napok kérdése.

Az izraeli kutya csóválja a washingtoni farkat, Netanjahu semmibe veszi Bident, mert tudja, hogy az elnök kénytelen neki fegyvert szállítani, mivel szüksége van a zsidó szavazatokra. Az izraeli politikus ugyanakkor következesen elveti a palesztin állam lehetőségét, pedig anélkül nincs béke. Trumpnak fogalma sincs semmiről, ha nyer, zöld utat ad az izraeli vezetőnek az Armageddonhoz.

Igazából azonban egyik fél sem akar nyílt háborút és itt megint csak bejön a képbe a palesztin kérdés. De amíg jobboldali szélsőségesek és vallási fanatikusok akadályozzák a politikai megoldást, addig mindenki csak veszít.

2024. október 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Roncspártderbi

Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >

Tovább

Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot

A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >

Tovább

Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat

A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >

Tovább

Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában

A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >

Tovább

A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?

Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >

Tovább

A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg

A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >

Tovább

A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét

Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >

Tovább

Raszputyin Romániában

Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >

Tovább

Amikor a diktatúrák összeomlanak

Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >

Tovább

Maradjon inkább Orbán Viktor?

Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >

Tovább

Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk

Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >

Tovább

Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját

Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >

Tovább