Ma Vilhelmina, Januáriusz, Dorián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Vissza a sorompókhoz
Németország bukásra ítéli a schengeni térséget, mert visszatér a határsorompókhoz, azaz a menedékpolitika sok-sok kudarca után már nem maradt más számára, mint kényszerintézkedéseket hozni. Csakhogy ezáltal az uniós polgárok mozgásszabadsága is korlátokba ütközik – írja Nikolas Busse, a külpolitikai felelős szerkesztő a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. És kár volna arra fogadni, hogy hamar vissza fog állni az ellenőrzésmentes forgalom a német határokon. Hat hónap ugyanis nem elegendő a téves európai, illetve német lépések kiküszöbölésére. A többiek túlbecsülték, mennyire hajlandóak befogadni a németek a külföldieket. Ezért arra kell számítani, hogy mások is követik a német példát, mint ahogy arra már most is van példa. Ez remélhetőleg elriasztja a migránsokat attól, hogy útra keljenek. Viszont hogy az útlevélvizsgálat uniós polgárokra is vonatkozik, az azt a politikai-lélektani érzetet kelti: az uniós államok már megint bezárkóznak. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Euronews
A Bizottság elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar kormány kilátásba helyezte: buszon Brüsszelbe szállít migránsokat. A szóvivő szerint az EU végrehajtó testülete minden rendelkezésre álló eszközt be fog vetni, hogy megakadályozza a tervet. Ám ha Orbán mégis megpróbálkozik vele, a még inkább betenne az amúgy is igen rossz magyar-uniós viszonynak.
A magyar fenyegetést megtorlásnak tekintik, amiért az Európai Bíróság 200 millió eurós bírságot vetett ki Magyarországra, mivel az nem hajlandó változtatni menedékpolitikáján. Viszont ha tényleg útnak indítja az illegális bevándorlókat, azzal egyértelműen megszegné az uniós jogot, és sokat ártana a közös bizalomnak – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy egyúttal aláásná a biztonságot a schengeni övezetben.
Von der Leyen munkatársai kapcsolatban állnak Budapesttel, hogy annak eszébe ne jusson végrehajtani az elképzelést. Egyébiránt a Bizottság ugyancsak egyeztet azokkal az országokkal, amelyeken át a konvoj eljuthat Brüsszelbe.
EUobserver
Az Európai Központi Bank elnöke elkerüli a találkozást Orbán Viktorral két nap múlva Budapesten. A kormányfő ugyan némi sikerként könyvelheti el, hogy az euróövezet vezetői megtartják tanácskozásukat a magyar fővárosban, de a részvétel szintjét nem fogja kitenni az ablakba. A tiltakozást az váltotta ki, hogy a politikus a soros elnökség kezdetén elment Putyinhoz Moszkvába.
Emellett a buszos históriával is jól odapörkölt a többieknek, mint ahogy a régóta napirenden lévő euroszkeptikus, rasszista, melegellenes és nőgyűlölő retorikával is.
Lagarde ott lesz az eurózóna vezetőinek megbeszélésén, ellenben kihagyja a 27 gazdasági miniszter kétnapos tanácskozását, amely szintén pénteken kezdődik, de hogy miért, azt nem árulta el, pedig általában részt szokott venni rajta. De 15 ország eleve csupán alacsonyabb rangú megbízottat küld. Az északi és balti államok, valamint a lengyelek meg is mondták, hogy politikai okokból.
Csupán a belgák, a bolgárok, a horvátok, a ciprusiak, a csehek, az olaszok, a luxemburgiak, a máltaiak, a szlovákok és a szlovénok delegálják a szakminisztert. De Belgium és Luxemburg eleve közölte, hogy szóba kívánja hozni kifogásait Orbánnal szemben. Az olaszok is jelezték, hogy nem értenek egyet a magyar politikával.
A vendéglátók részéről a zavarodottságot mutatja, hogy már nem közlik, kik érkeznek az ülésre.
Euractiv
A jelentés biztosra veszi, hogy a bombasztikus Orbán Viktor személyesen fogja bemutatni a magyar elnökségi elképzeléseket a jövő szerdán Strasbourgban. Ő, aki egyenlő mértékben felhúzza a baloldalt, illetve lelkesíti a populista jobboldalt, tudja mi vár rá, de valószínűleg alaposan felkészül rá.
Nem lenne kötelező meghívni, de a levél ma megy ki részére, neki pedig csak akkor kell megjelennie az EP-ben, ha úgy látja jónak. Fricskát mutathatna a képviselőknek azzal, hogy valamelyik beosztottját küldi maga helyett. Ám aligha ezt választja, mivel azzal kiábrándítaná híveit az Európai Parlamentben. És akkor nem élvezhetné saját frakciójának tapsát, illetve nem tehetne közzé bejátszást az eseményről a közösségi médiában.
Azon kívül hiába nem lenne jelen, ellenfelei ugyanolyan élesen támadnák, amit élőben sugároznak az ülésteremből. Sőt még az is elképzelhető, hogy gyávának minősítenék. Ellenben ragyogó lehetőség kínálkozik számára, hogy nemzeti bajnokként tündököljön, ostorozva a globalistákat. Egyértelműen arra lehet számítani, hogy élvezni fogja a megjelenést.
Politico
Az ukrán miniszterelnök megerősítette, hogy számukra elfogadható az a megoldást, amelyet a MOL fundált ki, hogy túljusson az akadályon, miután Kijev tilalmat rendelt el a Barátság-vezetéken a Lukoil olajára. A kiskapu az, hogy az ukrán-belarusz határtól hétfőtől formálisan a magyar cégre száll át a nyersolaj tulajdonjoga.
Ily módon véget ér a több hónapja tartó patthelyzet, habár ez a szállításokat nem befolyásolta. A Bizottság nem is volt hajlandó beszállni az ügybe, hiába kérte a magyar és a szlovák vezetés, mert Brüsszel azt látta, hogy nem csökken a vezetéken át érkező mennyiség.
Budapest és Pozsony azt állította, hogy náluk ellátási válság lép fel, más tagok viszont enyhén szólva nehezményezték, hogy a magyar vezetés igen sokat keres az orosz energiahordozón, miközben a többi tag kénytelen volt új beszerzési forrás után nézni.
Magyarország ugyan átmenetileg engedélyt kapott, hogy továbbra is vegyen olajat az oroszoktól, ám az utóbbi 3 évben 50 %-kal még növelte is vásárlásait. A MOL haszna is az egekbe szökött. Azon felül a válsággal küszködő magyar gazdaságban a költségvetés pluszban profitál az olajcég befizetéseiből.
A magyar és a szlovák vezetés gáz-ügyben is kivételes elbánást igyekszik kapni, miután az év végén lejár az ukrán tranzitegyezmény.
Süddeutsche Zeitung
„Az EP antidemokratikus bolondokháza, Orbán Viktor példát mutatott, amikor elment Putyinhoz, illetve Trumphoz, és a Nyugatnak abba kellene hagynia a háborús uszítást. Továbbá mindenütt klímakommunizmust, a jólét felszámolását, valamint bűnöző külföldieket lehet látni”. Ezt hallotta az FPÖ egyik kampányrendezvényén Petra Steger strasbourgi képviselőtől a tudósító, Cathrin Kahlweit, aki szerint a szélsőségesek szárnyalása alighanem még a pártot is meglepi.
Szinte már minden belefér, jóformán már mindent ki szabad mondani. Lehet a náci időkre utalni, demokráciaellenességet hirdetni, a program olyan, hogy annak hallatán még néhai ikonikus pártvezér, Haider is leizzadna.
A Szabadságpárt azonban ezúttal, alig két hét múlva biztosra akar menni, ezért nyomatja a propagandát, ami belefér. Főleg miután megnyerte a júniusi Európa-választást. Győzni akar, ideértve, hogy ő adhassa a kancellárt. Ám ez a mai Ausztriában már nem sok megrökönyödést vált ki. Pedig Kickl, a pártelnök ki akarja forgatni az országot a liberális-konzervatív keretekből.
Az emberek már rég elfeledték az ibizai botrányt, az FPÖ gátlástalan szélsőjobbosok gyülekezete, a retorika agresszívabb még annál is, amit egykor Haider adott elő. Szoros a kapcsolat a német AfD-vel, az eszmei irány jól igazodik a jobboldali populisták, nacionalisták és rasszisták európai felemelkedéséhez.
Az osztrák párt a siker modelljének számít az új strasbourgi szélsőjobbos frakcióban a liberális demokrácia elleni harcban. És átkozottul jók az esélyei, bár ahhoz, hogy a szélsőségesek bekerüljenek a koalícióba, szükség van némi segítségre is. Nehammer kancellár nem győzi hangoztatni, hogy szövetségre tudna lépni a Szabadságpárttal, de Kickl-lel nem, mert ő „biztonsági kockázatot” jelent a köztársaság számára.
Az FPÖ abban bízik, hogy a politikus a tartományi szervezetek nyomására adja még alább is, és sutba vágja a személyes tűzfalat. És nem fog összeállni más pártokkal.
Süddeutsche Zeitung
Félő, hogy a német határellenőrzés visszaállítása dominóhatást vált ki. Az erőteljes holland, osztrák és lengyel reakció máris jelzi, milyen kényes a kérdés, egyesek már az egész Schengent veszélyben látják.
A jelek szerint amit a floridai és a texasi kormányzó megcsinált, azt megteheti egy kicsinyke európai ország miniszterelnöke is. A két déli amerikai állam vezetője ugyanis pl. New York és Massachussetts államba küldött menekülteket, Orbán pedig azzal fenyegetőzik, hogy buszokkal Brüsszelbe szállít illegális bevándorlókat.
Odáig persze aligha jut el, habár kiállította Rétvári Bencét múlt pénteken egy sor autóbusz elé. Az út azonban legalább két tagországon keresztül vezetne és biztosra lehet venni, hogy azok nem engednék át a menetoszlopot. A magyar felhajtás azonban rávilágít, hogy mennyire eleven a vita a menedékpolitikáról.
A magyar kormány csak annyiban lóg ki az egész vitából, hogy nyíltan megmondja: egyetlen migránst sem kíván befogadni, teljesen mindegy, mit ír elő ez ügyben az európai jog. Hogy azután a német húzás összhangban áll-e az ország nemzetközi kötelezettségeivel, azt a bíróságok dolga tisztázni.
The Times
William Hague úgy látja, a demokrácia attól függ, sikerül-e megfékezni a technológiai óriáscégeket. Az egykori külügyminiszter, a konzervatív frakció volt vezetője, a Lordok Házának tagja szerint a szólásszabadság fennmaradása érdekében nem szabad megengedni, hogy botok ármádiája profitszerzési célokból ontsa a megosztó dezinformációkat.
Úgy véli, hogy immár zajlik a 21. század egyik meghatározó harca a nagy tech társaságok és a kormányok között, a tét a demokrácia. Előbbieket meglepte a küzdelem hevessége, így hogy Párizsban letartóztatták a Telegram vezérigazgatóját, Brazíliában pedig betiltották az X-et. Ám ezek még csak az előcsatározások.
Új és világos elvekkel kell megvédeni a szabad szót, miközben visszaszorítjuk a félretájékoztatáson alapuló tömeghisztériát. Yuval Noah Hararinak van több épkézláb ötlete is ez ügyben. Az egyik, hogy be kell tiltani a botokat, nem szabad, hogy számítógépes programok úgy jelenjenek meg, mintha emberek volnának. Németország januárban azt közölte, hogy az oroszok 50 ezer áloldalról sok millió hamis üzenetet hoztak forgalomba az X-en a háborús dezinformációs kampány keretében.
A jeruzsálemi történész másik indítványa, hogy a gyártó cégeknek felelősséget kell vállalniuk az általuk készített algoritmusokért. Hararinak teljesen igaza van: létfontosságú a szólásszabadság – az emberek számára.
Washington Post
Meg kell akadályozni, hogy Oroszország és más lator államok beleavatkozzanak a demokratikus politikába, ehhez a NATO híres 5. paragrafusát kell alapul venni – fejti ki Richard Fontaine, az Új Amerikai Biztonsági Központ, a Demokrata Párthoz kötődő elemző intézet igazgatója.
Mint megállapítja, sokkoló, de semmiképpen sem meglepő, hogy Moszkva burkolt módon befolyásolni igyekszik a választási kampányt. Ám nem elegendő, ha Amerika egymaga reagál, nemzetközi keretekben össze kell hangolni a védelmet.
Annál is inkább, mivel a washingtoni Külügy szerint a Kreml két éve 300 millió dollárt fordított jó két tucat országban politikai szereplők megvesztegetésére. A Német Marshall Alapítvány pedig úgy becsüli, hogy az oroszok és a kínaiak az ezredforduló óta bő 40 államban manipulálják a híreket, követnek el támadásokat a digitális térben, befolyásolják a civil szervezeteket, továbbá segítenek megosztó mozgalmakat.
Ezt nem szabad annyiban hagyni, az érintett kormányoknak össze kell fogniuk, hogy elriasszák a gonosztevőket, illetve kivédjék a támadásokat, amelyek a demokratikus életmód alappillére ellen irányulnak.
Guardian
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Macron melléfog, amikor Barnier kinevezésével próbálja megoldani a belpolitikai válságot. A lakosság háromnegyede eleve úgy gondolja, hogy a Brexit egykori fő tárgyalója hamarosan kénytelen lesz bedobni a törülközőt. Ezért az elnök hasztalan reméli, hogy a politikus megmentheti politikai örökségét, így elsősorban a nyugdíjkorhatár felemelését, ami igen-igen népszerűtlen.
A káoszt az államfő magának köszönheti, Barnier nem véletlenül nevezte egyszer arrogánsnak és társtalannak. Alighanem ezek a vonásai magyarázzák, hogy miért folyamodott az idő előtti választás katasztrofális ötletéhez. És csak rontott a dolgon, amikor nem fogadta el az egységes baloldal miniszterelnök jelöltjét.
Barnier a szélsőjobbnak köszönheti jelenlegi pozícióját, ám Le Pen szeszélyének a foglya. Így nincs oka ünnepelni, annál is kevésbé, mivel a Nemzeti Tömörülés elnökének meg kell buktatnia. Azaz Macronnak hamarosan új embert kell keresnie. Ám az esélyei egyre rosszabbak. Amikor a nyáron a baloldal megakadályozta a szélsőjobb győzelmét, általános volt a megkönnyebbülés, de az elnök most már azt is elpuskázta.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Khm… éppen ő?”
Ez volt az állatvédők első reakciója, amikor meghallották, hogy Várhelyi Olivér lesz a terület új gazdája a >
Amnesztia és furkósbot
Gumibotból és az embercsempészeknek adott kegyelemből áll a magyar kormány menedékpolitikája – foglal össze a helyzetet >
Magyarország még az unióhoz tartozik?
A magyar soros elnökség december 31-i befejeződése után elő kell venni az uniós szerződések 7. cikkelye >
Mindenképpen távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól
James Stavridis szerint a Balkán egyre inkább a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül, ám a Nyugat magához >
Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó
Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >
Schengen lassú halála
Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >
Idegen lények közöttünk
Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >
Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború
Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >
Barátok: Trump és Orbán Viktor Donald
Orbán Viktor bizonyosan nem a demokrácia élharcosa és a legtöbb amerikai még csak nem is halott >
Trump kiengedte a szorításból Harrist
A Wall Street Journal vezércikke úgy összegzi a két elnökjelölt tévéösszecsapásának lényegét, hogy Trump kiengedte a >
Vissza a sorompókhoz
Németország bukásra ítéli a schengeni térséget, mert visszatér a határsorompókhoz, azaz a menedékpolitika sok-sok kudarca után >
A semmittevés busás jutalma
A Fidesz „nem hagyja az útszélén” a kipróbált pártkatonákat. Delinek valószínűleg nem akaródzott visszatérni szülőfalujába, Péterrévére, >