Ma Matild, Matilda, Trilla névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Brüsszel majd később
Van ilyen: egyszerűen többet képzelt magáról, mint amennyi indokolt volna. Az a csoda, hogy eddig is húzta. Amibe lehetett, belekötött. Svédország NATO-csatlakozásától Kirill pátriárka megvédéséig, a türköktől a kínaiakig. Ennek valószínűleg vége, még egy-két fenyegetés (a válasz jobban fáj majd nekik), aztán beállhat néhány félnótás szélsőjobbos frakciótárs mellé. Kovács Zoltán (Élet és Irodalom):
Lassan két héttel a választások után is az látszik, hogy Orbán Viktor és csapata még most sem tudja, mi történt vele és pártjával június 9-én. Pedig mindent úgy csináltak, ahogy választások előtt szokták. Politikai mozgások és társadalmi rezdülések tekintetében naprakész, okoskodó, mindent méricskélő emberei amit lehet, méricskéltek. A politika finomhangolásában buzgólkodó elemzői ennek jegyében nem sokkal választás előtt a választási jogot buherálták: visszaállítani javasolták Budapesten a listás választási rendszert – visszaállították: immár pártlistákra is lehetett szavazni.
A hazai néplélekben otthonosan mozgó propagandisták eszelős intenzitású háborús propagandát javasoltak indítani – Orbánék meg is indították. Ezzel az országot háborúpártiakra és békepártiakra osztották, de úgy, hogy a fideszes, háborúval riogató óriásplakátokat jobb lelkű pedagógusok sietve takarták el a gyerekek elől. Volt, ahol öt egymás mellé állított gigaplakát hirdette a baloldaliak háborúpártiságát. Semjén Zsolt kereszténydemokrata pártelnök mindezt parázsló szájjal kommentálta aznap a tévében: a gyerekek inkább a háborútól féljenek, semmint a plakátoktól.
Június elejére a Fidesz és a kormány elemzői úgy gondolták, rendben is lennének, számolni kezdtek. Egyikük, egy vezető elemző úgy vélte, az uniós választásokon Magyar Péternek reális esélye van akár három-négy mandátumot is szerezni, ha húsz százalék fölé emelkedne a népszerűsége.
Azonban – fejtegette a Nézőpont Intézet igazgatója – pont ennek lesz köszönhető az is, hogy a Fidesz még jobb eredményt érhet el, mint amire a mérések szerint februárban esélye volt. Kifejtette: a kormánypárti tábor most fenyegetést érezhet, aminek mozgósító hatása van. „Ennek következtében reális, hogy 45 és 50 százalék között végezzen végül a kormánypárt. Az is lehet, hogy a Fidesz egy jobb eredménnyel is csak 12 mandátumot fog elérni, mert több párt is elérheti az ötszázalékos küszöböt.” Az elemző úgy tippelt, a kormánypártoknak 12-13 mandátum megszerzése jelenleg a reális.
Ebből szinte semmi nem jött be. Hogy Magyar Péternek jó esetben tippeltek húsz százalékot és három, legföljebb négy mandátumot, a Fidesznek pedig rossz esetben is tizenkettőt, reálisan inkább tizenkettőt-tizenhármat. Aztán lett Magyar pártjának hét, a Fidesznek tizenegy. Nem az a baj, hogy téves volt a prognózis, hanem hogy ennek a rossz előrejelzésnek ma sem tudják az okát. Orbán úgy ment ki Brüsszelbe tárgyalni, hogy azt sem tudta, mi történt a megelőző hétvégén. Ráadásul ezt a mandátumszámban világosan látható vereséget úgy szenvedték el, hogy soha ennyi pénzt nem költöttek kampányra, néhány nappal a választás előtt saját nyilatkozataik szerint nagy erejű tömegdemonstrációt tartottak. A kampány első hetében a Fidesz százszor annyit költött Facebook-hirdetésekre, mint a Momentum, és ezerszer annyit, mint a Demokratikus Koalíció, derült ki az RTL Híradó gyűjtéséből. A parlamenti választási kampánnyal szemben a június 9-én, azonos napon megrendezett európai parlamenti és az önkormányzati választás előtt nincs törvényi korlátja a politikai hirdetésekre fordítható összegnek, így a pártok annyit költhetnek, amennyit tudnak.
A Fidesz európai parlamenti választási kudarcát azonban mégsem a mandátumszámok mutatják, hanem Orbán brüsszeli pozíciójának egyre láthatóbb megrendülése. A választások előtt még az európai szélsőjobb elsöprő, soha nem látott nagyságú előretöréséről beszélt, és az átalakuló parlamentről, amiben komoly szerepet szánt magának. Ebből semmi nem lett, a parlament összetétele alapjában véve nem változott, viszont világossá vált számára, hogy ő nem aktor a jövő uniós politikájában. A harsogó kijelentő mondatok egyre inkább feltételes módra váltanak, a választás utáni első pénteki rádiós monológjában például ilyenre: „Ha ők ketten meg tudnak állapodni (Marine Le Pen és Giorgia Meloni – a szerk.), a Fidesz pedig csatlakozik hozzájuk, létrehozhatnánk az Európai Parlament második legnagyobb frakcióját”, és úgy véli, az Európai Néppártból is tudnának átvinni pártokat. „Könnyen lehet, hogy fél éven belül a jobboldalé lenne Európában a legnagyobb parlamenti frakció. Ebben a pillanatban a dolgok úgy állnak, hogy tárgyalások zajlanak, de csak nagyon lassan araszolnak egymás felé” – fejtegette Orbán Viktor. De a helyzet alighanem még rosszabb: a Corriere della Sera híre szerint Giorgia Meloni elutasította Orbán Viktor ötletét, hogy a Fidesz EP-képviselői csatlakozzanak az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű frakcióhoz, szemlézi a Népszava. A Corriere szerint ugyanis Meloninak több hátránya származhatna ebből, mint előnye. Orbán korábban többször jelezte, hogy a Néppártból való kilépése óta a függetlenek közt politizáló Fidesz szívesen menne az ECR-be, csakhogy annak több tagpártja (vélhetően a Fidesz mély oroszbarátsága miatt) ezt elutasítja. Így áll a kérdéshez a Finn Párt, a belga Új Flamand Szövetség, a cseh Polgári Demokrata Párt (ODS) és a Svéd Demokraták is. Orbánék befogadása esetén több párt is kilépését jelezte. Pillanatnyilag tehát nemcsak az a kérdés, hogy „a két hölgy meg tud-e állapodni”, hanem hogy megállapodás esetén Orbánt beengednék-e ebbe a frakcióba. Mára ennyi lett a vágyott alakító szerepből. Van ilyen: egyszerűen többet képzelt magáról, mint amennyi indokolt volna. Az a csoda, hogy eddig is húzta. Amibe lehetett, belekötött. Svédország NATO-csatlakozásától Kirill pátriárka megvédéséig, a türköktől a kínaiakig. Ennek valószínűleg vége, még egy-két fenyegetés (a válasz jobban fáj majd nekik), aztán beállhat néhány félnótás szélsőjobbos frakciótárs mellé.
A múlt csütörtöki, EP-választás utáni első kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az RTL kérdésére, hogy „sikerült-e elfoglalni Brüsszelt”, azt válaszolta: „Megvetettük a lábunkat, nagy hadművelet ez.” A fideszes politikus úgy érzi, az elfoglaláshoz még egy EP-választásra szükségük lesz. Az még öt év – hacsak akkor nem.
Következő cikk: Választások régen és ma
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Amerika terrorizált szövetségeseinek be kell keményíteniük
Ezt az Economist vezércikke emeli ki és azt írja: ha nem akarják, hogy szétverjék őket, akkor >
Kifelé!
Viszont az is tanulságos, amit Lengyelország külügyminisztere tett közzé az X-en. „Magyarország népszavazást tervez Ukrajna jövőbeli >
Vučić intézkedései veszélyes fordulatot vettek
A szerb elnök felbátorodott Trump politikáján és ráuszította a rendőrséget négy civil szervezetre, miután hónapok óta >
Államválság Romániában: Miért olyan erős a jobboldal?
Ennél is jóval bizarrabb eszméket hirdetnek a „puccsisták”. A Dracula-monda mintáját alkotó, XV. századi történelmi alak >
Ukrajna meghajlott a nyomás alatt
A Wall Street Journal vezércikke szerint Ukrajna meghajlott a nyomás alatt, így hajlandó belemenni Trump fegyverszüneti >
Trump irányváltása megrengeti a Balkánt
A jobboldali populisták alá adja a lovat a térségben és újabb feszültségeket kelt. A régió jelenleg >
Trump fű alatt bevásárol Albániában, Szerbiában és Magyarországon
Ez utóbbi alatt a Kurier az időközben már meghiúsult Mini-Dubajt érti. A módszer mind a három >
Két úr szolgája
Látványosan hátat fordít az uniónak, Európában amúgy is összesen két barátja van pillanatnyilag, Fico és Vučić. >
Amerikai csapatok kivonása Németországból Magyarországra? Valószínűleg nem lesz olyan egyszerű
Az mese, hogy Trump fogja magát, és csak úgy áttelepíti az amerikai csapatok színe-javát Németországról Magyarországra, >
Súlyosbodik a helyzet Boszniában
Miután a boszniai szerbek vezére az ellene hozott ítélet után elszabadult hajóágyú módjára viselkedik, a helyzet >
Oroszország egyre csak mélyíti a válságot
A jobboldali Wall Street Journal vezércikke úgy értékeli, hogy Oroszország egyre csak mélyíti a válságot, újabb >
Trump felelőtlenül egy újabb globális viszály szélére ráncigálja a világot
Ahogyan bánt Ukrajnával, az méltatlan és rövidlátó. Ha lepaktál Putyinnal, az nem eredményez békét. Így értékeli >