Ma Irén, írisz, Lúcia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Vučić intézkedései veszélyes fordulatot vettek
A szerb elnök felbátorodott Trump politikáján és ráuszította a rendőrséget négy civil szervezetre, miután hónapok óta zajlanak ellene a tüntetések. Olyan NGO-król van szó, amelyek támogatást kaptak a USAID-től. Vučić nem tudta lehiggasztani a diákokat, sőt a tiltakozások egyre erősödnek, ezért az erős ember visszanyúlt a jól bevált bűnbakokhoz: sajtós harci kutyáit olyan civil mozgalmakra uszította rá, amelyek kiadásaik egy részét külföldi forrásból fedezik és évek óta idegesítik az államfőt. Vagyis a szokásos megfélemlítéssel indult, ám hogy most már a karhatalmat is bevetették, az veszélyes fordulatot jelent. Egyébiránt az irodák átkutatásához nem volt parancs. A korrupcióellenes ügyész, aki utasítást adott az akcióra, arra hivatkozott, hogy a tengerentúli adományok kapcsán felvetődik a pénzmosás gyanúja, hiszen Musk azt mondta, hogy az ilyen szervezetek törvénysértő cselekedeteket követtek el. Szerbia az amerikai igazságügyi tárcától kért segítséget, csakhogy a tengerentúli támogatás 90%-át állami szervek kapták, mivel Milosevics bukása után Amerika hangsúlyos feladatának tekintette a demokratikus intézmények, az igazságszolgáltatás és a civil társadalom megerősítését. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Profil
Megszűnés fenyegeti az egyik szélsőjobbos osztrák televíziót, mert a számlakezelő MBH, Mészáros Lőrinc bankja május 1-i határidővel felmondta a szerződést. Hogy mi a döntés oka, nem tudni, mindenesetre az osztrák Pénzügyminisztérium pár napja megvonta a közhasznú besorolást a tévé mögött álló alapítványtól, mondván, hogy az dezinformációt, álhíreket és pártpropagandát terjeszt.
És ez igaz is, mivel az AUF1 összeesküvés elméleteket hirdet, ugyanakkor vírustagadó. Magyarországra úgy került, hogy saját főnöke szerint Ausztriában egyetlen hitelintézet sem állt velük szóba. Így a magyar számlára futottak be az adományok, merthogy a csatorna állítólag csak ilyen forrásokból tartotta fenn magát.
Viszont a szélsőjobbos FPÖ vezetői előszeretettel nyilatkoztak neki és nem volt rossz a nézettség sem: hetente minden 10. választásra jogosult átkapcsolt rá, a Szabadságpárt szavazói közül pedig minden hetedik egy héten egyszer az AUF1 műsorát nézte.
Chicago Tribune
A Dartmouth College egyik tanszékvezetője Magyarország példáján vezeti le, miként lehet felismerni a tekintélyuralom hatalomátvételét. Elisabeth Shackleford elismeri: nehéz elfogadni, hogy ma már nem a szabad és demokratikusabb világ felé tartunk, jön fel az autokrácia, éspedig mindig azonos módszerrel:
A nagy ember teljhatalmat szerez, nincsenek lényeges fékek. A jogállam áldozatul esik a versengő tekintélyelvűségnek, ahol megvannak ugyan a demokrácia formális kellékei, mint a választások, ellenzéki pártok, különféle sajtóorgánumok, de a rendszer oly mértékben manipulált, hogy a hatalom megtartása szempontjából teljesen érdektelen, teljesíti-e ígéreteit az uralmon lévő párt.
A Fidesz ellenőrzése alá vonta a médiát, támadja az ellenzéket, saját embereivel tömte tele az államapparátust, és megfirkálja a választásokat. A bíróságokhoz delegált hívek segítettek bebetonozni Orbán hatalmát. Ő pedig arra használta fel központosított jogkörét, hogy a gazdagságot a polgároktól az oligarchákhoz csoportosítsa át. Ily módon a közszférában az Unión belül párját ritkító a korrupció, de az infláció is egészen rendkívüli.
Az ilyen rezsimeknél magától értetődő, hogy rosszul működnek, mivel nincs semmi, ami tisztességes munkára kényszerítené őket. Nincsenek pártatlan, hozzáértő közhivatalnokok, ezért hanyatlanak a közszolgáltatások. A korrupció és a rossz pénzügyi vezetés betesz a gazdaságnak. Szabad választás és becsületes sajtó, valamint hiteles ellenzék nélkül a polgárok nem tudnak irányváltást elérni az urnáknál.
Amerikának ezért kell ébernek lennie, mert ez a forgatókönyv villámsebességgel valósul meg az Államokban.
FT
Ahhoz, hogy esély legyen Ukrajnában a fegyvernyugvásra, Trumpnak ugyanolyan keményen kell bánnia Moszkvával, ahogyan azt Kijevvel tette – mutat rá a szerkesztőség véleménye. Mert ugyan elérhető közelségbe került, hogy jó 1100 nap után elüljön a harci zaj, de a labda egyértelműen Moszkva térfelén pattog.
Az első kérdés az, vajon Putyin elfogadja-e a tűzszünetet. De még ennél is fontosabb, van-e kilátás stabil és tartós békére. Az orosz elnöknek jó oka van, hogy elutasítsa az ellenségeskedések beszüntetését, hiszen csapatai jól állnak. Viszont ha ellenkezik, azzal azt kockáztatja, hogy eljátssza a különleges esélyt a Washingtonhoz fűződő kapcsolatok újjáalakítására.
De még ha nem is veti el a tervet, akkor is mérföldek választják el a két fél álláspontját. A kompromisszum az lehet, hogy Moszkva de facto jogot kap bizonyos területek ellenőrzésének fenntartására, viszont Ukrajna joggal tart igényt biztonsági garanciákra, nehogy a Kreml újból támadjon. Ezzel szemben Putyin kizárta, hogy NATO-csapatok lépjenek ukrán földre.
Ugyanakkor Trump végre szembesül azzal, mennyire bonyolult a helyzet. A korábbi ingatlanfejlesztő, úgy tűnik, azt hiszi, hogy az oroszok területhez akartak jutni, noha a céljuk az ukrán állam felszámolása volt. Az elnöknek rá kell vennie orosz kollégáját, hogy tárgyaljon komolyan. Ehhez használhat ösztönzőket, de fenyegetést is. Nyomás nélkül azonban veszélyesen rövid életűnek bizonyulhat a tűzszünet.
Washington Post
A vezércikk azt emeli ki, hogy Trumpnak közölnie kell a társadalommal, miért fordult arccal Oroszország felé. Egyelőre ugyanis csupán a taktikai lépéseket látni a háború, Ukrajna, illetve Moszkva kapcsán, de nem áll össze a nagy kép, hogy miért kíván közeledni a Kremlhez.
Magyarázatként adódik az elmélet, hogy Kínát tekinti nagy veszélynek, ezért próbálja magához csalogatni az oroszokat. Ehhez az első lépcső a harcok leállítása volna, még azon az áron is, hogy magára hagyja az ukránokat és széttöri a kapcsolatokat az európai szövetségesekkel.
Ám a világon senki sem jelezte, hogy Peking elszigetelése lenne a terv, de még ha így is volna, az alighanem kudarcot vall. Az orosz és a kínai fél nemrégiben erősítette meg határtalan barátságát. A BRICS alapítóiként véget akarnak vetni az USA pénzügyi uralmának a világban. Azon kívül Putyin és Hszi egyaránt úgy gondolja, hogy tekintélyuralmi rendszerük feljövőben van, ezzel szemben a Nyugat hanyatlik.
Trumpnak azonban mindenképpen meg kellene mondania, miként képzeli el az új felállást, mivel annál szégyentelibb nem létezik, minthogy minden ok nélkül kiárusítsa Ukrajnát.
New York Times
Fiúk! Ez négy éven át nem fog menni, sőt már közeleg a nagy összeomlás – figyelmezteti Thomas Friedman, a háromszoros Pulitzer-díjas kommentátor a kormányzatot. Merthogy van egy elnök, aki azért indult újra a posztért, nehogy lecsukják és bosszút álljon mindenkin, akiről úgy gondolja, hogy 5 éve ellopta tőle a választási eredményt.
Fogalma sincs róla, mi zajlik a világban, és mit kellene tennie Amerikának, hogy a lehető legjobban ki tudja használni a helyzetet. Össze-vissza cselekszik, az egyik szavával agyoncsapja a másikat. Döntéseit olyan államtitkárok hajtják végre, akik rettegnek, nehogy célponttá váljanak a Fehér Ház urának vagy Musknak a tweet üzeneteiben.
Ez a bizonytalanság idegösszeomláshoz vezet a vállalkozók, a termelők, a befektetők és a szövetségesek részéről. Igencsak régi partnerek attól tartanak a világban, hogy az USA ellenség lesz számukra. A rendszer csupán Putyinnal bánik kesztyűs kézzel.
A legnagyobb hazugság azonban az, hogy Trump szerint romokban vette át a gazdaságot. 100%, hogy nincs szükség a vámok jelentette sokkterápiára. Félő, hogy a sok cikcakk lenyomja a kamatokat, illetve a növekedést – az egész világgazdaságban. Vagy minden további nélkül bekövetkezhet a stagfláció.
Kennedytől ellentétben a kérdés most nem az, hogy mit tehetnek az amerikaiak az országért, hanem hogy mit tehetnek az elnökért. A világnak pedig azt kell eldöntenie, mennyit hajlandó fizetni azért, hogy az Egyesült Államok megvédje Oroszországtól, illetve Kínától.
Ilyen még nem volt a világtörténelemben. Egy izraeli újságíró bezárkózó imperialistának nevezte Trumpot. Bekasszírozná a terjeszkedés minden előnyét, ideértve területet és ásványkincseket, de csapatokat nem küldene. Olyan, mint egy geopolitikai bolti szarka. Teletömné a zsebét Grönlanddal, Panamával, Kanadával és Gázával, majd visszarohanna az Amerika nyújtotta biztonságba.
Annyira pitiáner, miközben ennyire fejre állt a világ. Pedig Lincoln már 1838-ban megmondta, hogy Amerikát csakis saját maga teheti tönkre.
Daily Telegraph
Nixon és Kissinger alighanem forog a sírjában, amikor azt látja, hogy velük ellentétben Trump nem Kínát akarja leválasztani Oroszországról, hanem fordítva, ám közben gyalogként feláldozza Ukrajnát. Ily módon ugyanis az elnök mentőövet dob egy bajban lévő háborús bűnösnek, akinek elfogy a pénze, hogy finanszírozza üzelmeit.
Így vélekedik a világgazdasági szerkesztő, Ambrose Evans-Pritchard, aki felidézi, hogy az orosz bankoknak már titkos kölcsönöket kell nyújtaniuk a hadiüzemek számára, nehogy kiderüljenek az agresszió tényleges költségei és rendszerszintű hitelválság fenyegessen. A volt pénzügyminiszter Zadornov nemrég úgy nyilatkozott, hogy a hadműveleteket fél éven belül le kell állítani, ha tovább esnek az olajárak, ami fölöttébb valószínű.
A Kreml kudarcot kudarcra halmozott Szíriában, a Szahel-övezetben és Azerbajdzsánban, Észak-Korea, valamint Irán nélkül nem boldogul a fronton. Egyetlen nagyvárost sem volt képes elfoglalni, ennélfogva stratégiai tévedés Trump részéről, hogy kezet nyújt Putyinnak.
Ily módon ugyanis egyetlen célját képes elérni Moszkva: megosztja a NATO-t és szabad kezet kap legrosszabb törekvéseihez Európában. Miközben az orosz vezetés eredendően fenyegetésnek tekinti Amerikát a világban. Ezért állt össze Kínával, no meg hogy védekezzen a liberális fenyegetéssel szemben.
Viszont ha mégis engedne az USA csábításának, azzal egymás karjaiba terelné Pekinget és az EU-t. Az Egyesült Államok pedig – McCain szenátor szavaival – cserében kapna egy lepukkant orosz benzinkutat, amely országnak álcázza magát.
Viszont ha az elnök netán Kínával paktálna le, az még rettenetesebb volna, hogy átengedné a Távol-Keletet a Középső Birodalomnak. Nagyon úgy néz ki, hogy a 19. századi nagyhatalmi elmélet lebeg a lelki szemei előtt, befolyási övezetekkel. Ebben az EU-nak nem jut szerep, mivel az számára nyápic és kulturálisan elfajzott. Azaz világméretekben Metternich kőkemény reakciós szövetsége születne újjá, hogy feltartóztassa a liberális eszméket.
Project Syndicate
Daniel Gros, a milánói Bocconi magánegyetem professzora úgy gondolja, hogy Európa simán tudja szavatolni Ukrajna biztonságát. Megvan hozzá a katonai és a gazdasági ereje is, azaz nem szorul rá az amerikai támogatásra. Leszámítva a műholdas hírszerzést, illetve célra vezetést.
Mindazonáltal Putyin álma valóra vált, mert ekkora szakadék a 2. világháború óta nem volt az USA és az öreg földrész között, a NATO immár nem egységes az orosz revansizmus feltartóztatása ügyében.
Trump ellenben a jelek szerint osztja Moszkva véleményét, hogy a szuperhatalmaknak isten adta joguk van érdekövezetekre, a kisebb országoknak be kell hódolniuk nagyobb szomszédjaiknak. Így most Európának kell kiállnia a demokráciáért, a szuverenitásért és a jogállamért, illetve ami egyenértékű mindezzel: az ukrán állam fennmaradásáért.
A jelek szerint jó pár európai vezető tisztában van a teendőkkel, de a költségek fedezésére tanácsos volna adósságot felvenni, mert ahhoz nem kell a Trump-szövetséges Orbán Viktor jóváhagyása.
Viszont ha az EU nem akarja, hogy kénytelen legyen több százezer katonát csatasorba állítani - nem csupán Ukrajna, hanem Nyugat-Európa védelmében, akkor minden pénzt meg kell adnia, hogy az ukrán hadsereg kellő elrettentő erőt jelenthessen. Illetve meg kell értetnie Moszkvával, hogy ha az ismét támad, akkor az automatikusan repülési tilalom elrendeléséhez vezet az ukrán légtérben.
Spiegel
A vendégkommentár úgy értékeli, hogy Amerikában rendkívül eredményes a szélsőjobbos sajtó, már annyi követője van, hogy vetélkedik a politikai fő áramlat médiájával. Ezért gondolják azt sokan, hogy Trump politikája teljesen ésszerű. A szerző, Johannes Völz, a Frankfurti Egyetem professzora rámutat, hogy a Fox News, a Breitbart, az influenszerek podcastjai már régen elvesztették a kapcsolatot a valósággal, a hatalom szócsöveiként működnek.
Az elnök és követői persze rutinszerűen ostorozzák a hagyományos sajtót, miközben saját tájékoztató apparátusuk egyre inkább radikalizálódik és terjeszti ki befolyását. A Fox Newsnak a múlt hónapban fő műsoridőben 3 millió nézője volt, az MSNBC-nek ezzel szemben jó 1 millió, a CNN-nek 500 ezer.
A 18-29 év közötti korosztály 78%-a a közösségi hálóról értesül a hírekről. Ám ott az irányadó jobboldali portálok gyakorlatilag a Tegyük Újra Naggyá Amerikát-mozgalom mögött állnak. Azt hirdetik, hogy a liberális sajtó (nem létező) túlsúlyát igyekeznek egyensúlyozni. Az újságírás etikáját rég feladták, nem érdeklik őket a tények, a kritikus szemléletet sutba vágták.
Számukra a mostani washingtoni politika józan, mérsékelt és már régen időszerű. Tucker Carlson pl. kénytelen volt ott hagyni a Fox News-t, de karrierje azóta is töretlen. A minap Orbán Viktornak kínált pódiumot. Együtt röhögtek a nyitott határok végzetes európai politikáján.
Aki ebben a buborékban él, az semmi kivetnivalót nem talál Trump irányvonalán. De azért a valóság valamelyest utat tör magának: Musk csapatának rombolása már jókora felháborodást váltott ki a kormánytáborban, a propaganda gépezet annyit tud tenni, hogy agyonhallgatja a véleményt.
FT
Izrael ismét ostrom alá vette Gázát, Trumpnak azonban rá kell vennie Netanjahut, hogy engedélyezze a segélyszállítmányok bejutását. Így foglal állást a szerkesztőség, miután az izraeli kormány a polgári lakosság csuklóztatásával próbálja rávenni a Hamászt a többlépcsős fegyverszünet felülvizsgálatára.
Az akciók alátámasztják, hogy a szélsőjobbos koalíció cinikus módon a kollektív büntetés elvét alkalmazza a 2,2 millió palesztin ellen, noha a Genfi Konvenció kimondja, hogy a megszállt területeken fenn kell tartani az élelmiszerellátást, valamint az alapvető szolgáltatásokat.
Amikor a Nemzetközi Büntetőbíróság a múlt ősszel elfogató parancsot adott ki a miniszterelnök ellen, azzal érvelt, hogy bizonyítékok támasztják alá: az éheztetést a háború eszközeként veti be. Most pedig pillanatokon belül kifogy az élelmiszer és az üzemanyag, ezért nem működnek majd a vízszivattyúk.
A Hamász úgy gondolja, hogy a zsidó állam nem térhet el az eredeti megállapodástól és véget kell vetnie az offenzívának. Netanjahu viszont elmozdítaná a kapufákat, de megteheti, büntetlenül, mivel Trump egy szóval sem marasztalta el. Az izraeli szélsőjobbot felvillanyozta az elnök teljesen képtelen terve Gáza kiürítésére.
Következő cikk: A nagyhatalmak újra kezdik az érdekövezetek felosztását
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin legjobb embere
Paul Lendvai Putyin legjobb emberének nevezi Trumpot, mivel az lepaktálhat Moszkvával, amire könnyen rámehet azután Ukrajna. >
A Balkánon erjednek a dolgok. Ez a társadalmak emancipációjának kifejeződése
A szerbeknél Vučićnak akkora hatalma van, hogy már az felforgatással ér fel, ha valaki jogot és >
Jönnek a kínaiak
A Guardian vezércikke szerint a kínai elektromos autógyártás pont azért ért el áttörést, mert hatalmas segítséget >
Trumpnak néhány hét alatt sikerült elérnie azt, ami jó ideje Oroszország célja
Jócskán hazavágta a lengyelek körében idáig töretlen bizalmat az Egyesült Államok iránt. Nem kellett más hozzá, >
Az európaiak három geopolitikai megrázkódtatással szembesülnek
Timothy Garton Ash látja így a Le Monde-nak adott interjújában. Ezért szerinte a földrésznek ki kell >
Mohó és vészes korokat idéz Trump birodalmi típusú elnöksége
Először a britek csinálták, hogy megpróbálták megfélemlíteni és kihasználni a gyenge államokat, később Amerika átvette tőlük >
Magyarország sorsa, jövője: moralisták kontra realisták
Nálunk nem volt „hosszú kések éjszakája”, a régi ellenzék, bár valóban a rezsim sokféle szemétkedése közepette, >
Vučićnak le kell mondania
A Süddeutsche Zeitung belgrádi tudósítója egyértelműnek tartja, hogy le kellene mondania a szerb elnöknek, miután kiderült: >
Putyin csapdát állított Trumpnak
Az Economist vezércikke szerint Putyin csapdát állított Trumpnak és arról próbálja meggyőzni, hogy Ukrajna csupán mellékes >
Magyarország rohamléptekkel halad Oroszország felé
A bírálók szerint a Pride betiltása a fasizmust idézi, egyben újabb lépés Putyin modellje felé. Ám >
A magyar bírók harcolnak az igazságszolgáltatás függetlenségéért
„A jogállamiság Magyarországon az igazságszolgáltatás vonatkozásában már nem létezik, mert megszüntették a szervezeti függetlenségét, de még >
Németországban létrejön a radikális közép
Az adósságfék kiiktatásával esély nyílik a fősodor politikájának megújítására. Ezt fejti a Guardian szerkesztőségi állásfoglalása, kiemelve, >