Ma Emma, Flóra, Virág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Egy „sorosista” közbeszól
Az Origóval egyszerű dolgom volt, ott a külföldi, elsősorban az amerikai női mell dominál. Minél nagyobb, annál jobb. Az egyetlen érdekesség az, hogy csak nyugati, vagy nagy ritkán magyar melleket mutat ez a pártlap, egyetlen orosz vagy kínai nőt sem találtam. Ebből még baj lesz, a két baráti ország meg fog sértődni. Kína különösen érzékeny manapság, talán mert némileg hanyatlik a gazdasági csoda teljesítménye. Charles Gati (Népszava):
Az egyik pártlap ismertette legutóbbi kis cikkemet, amely előrevetítette Ukrajna győzelmét Vlagyimir Putyin hadserege felett. A lap „sorosista” szerzőként mutatott be olvasóinak. Csak. Pedig a múltban sokkal jobban kikaptam ilyesmiért. Egy vezércikkíró asszony egy másik lapban egyszer az egész családom kiirtását helyezte kilátásba.
Az utóbbi napokban több mint néhány percet töltöttem a pártsajtó tanulmányozásával. Mielőtt újra írok többé-kevésbé rendszeresen a Népszavába, jobb, ha naprakészen ismerem az otthoni helyzetet. Különösen a külpolitikai anyagot néztem át.
Az Origóval egyszerű dolgom volt, ott a külföldi, elsősorban az amerikai női mell dominál. Minél nagyobb, annál jobb. Az egyetlen érdekesség az, hogy csak nyugati, vagy nagy ritkán magyar melleket mutat ez a pártlap, egyetlen orosz vagy kínai nőt sem találtam. Ebből még baj lesz, a két baráti ország meg fog sértődni. Kína különösen érzékeny manapság, talán mert némileg hanyatlik a gazdasági csoda teljesítménye.
A Magyar Nemzet komplikáltabb. Ott a képanyag jelentős része Orbánt mutatja, aki éppen kezet fog valakivel. Vagy Szijjártót, aki szintén szeret utazni és kezet szorítani. No, nem Magyarország szövetségeseivel, azokkal vajmi ritkán. Kerestem, de nem találtam egyetlen cikket sem, amely esetleg a „sorok között” elárulná egy-egy szerző titkos üzenetét. Pedig ez a lap valaha erről volt híres.
Amikor Mátrai Betegh Béla Shakespeare valamelyik drámáját elemezte az átkosban, a sorok között a korabeli diktatúrákra is célzott. A különösen nívós külpolitikai rovat nemcsak a második világháború idején, de itt-ott később is ügyesen beszámolt arról, hogy mi van a nagyvilágban.
A pártsajtóban ilyesmi most nincs, viszont tele van fenyegetésekkel és támadásokkal. Ha X.Y. kritikus hangot üt meg, akkor idegen érdekeket szolgál, „Soroshoz köthető”. (Én is, pedig legutoljára csaknem 40 évvel ezelőtt beszéltem vele négyszemközt.) Ki tudja, ezeknek a többnyire útszéli támadásoknak talán van valami politikai hasznuk. Lehet, hogy az olvasók egy részét önbizalommal tölti el, hogy van, aki beolvas a dúsgazdag Sorosnak, a hatalmas Brüsszelnek és a NATO-nak? Régi történet, emlékezetből idézem, hogy egy kis vidéki lap a második világháború elején óriási betűkkel, Reszkess Anglia! címlappal jelent meg. Ehhez hasonlít a mai magyar kormány és sajtója. Az érdekesség számomra csak az, hogy ugyanazokat a fenyegető cikkeket, amelyeket mondjuk egy évvel ezelőtt olvastam, most is ott találtam; a külpolitikai célpont változatlan – Soros, Brüsszel, NATO... – a stílus ugyanaz, többnyire a szerzők is ugyanazok. Jó, az amerikai nagykövet gyakrabban szerepel, mint a múltban.
Amiről nem esik szó, az az, hogy ha az Európai Unió és a NATO olyan káros Magyarország számára, mint mondják, miért nem lép ki az ország e két nyugati szervezetből. (Én persze tudom, hogy miért. Azért, mert a magyar tagság jól jön Moszkvának és Pekingnek is.
Így tudják belülről bomlasztani az EU-t és a NATO-t.) Arról sincs szó, hogy a magyar rubel-és-jüan szélsőjobb, azaz a kormány, mennyit költött Orbán amerikai útjára, amely a diplomácia szabályaitól eltérően csak a volt és nem a jelenlegi elnökhöz vezetett. (Vajon mi lenne, kérdem én, ha Biden elnök Budapestre látogatna és Orbánt megkerülve Dobrevvel és Magyarral parolázna?) És végül arról sem esik szó, hogy ezt a Nyugat- és Soros-ellenes kampányt az az Orbán Viktor találta ki és irányítja, aki a 90-es években az európai integráció bajnoka volt és George Sorossal különlegesen meleg baráti kapcsolatokat ápolt.
Változnak az idők. Orbán azóta két diktatórikus nagyhatalom legjobb magyar tanítványa lett.
Következő cikk: „Békeösztön”: Orbán Viktor lekicsinyli Putyin erejét és támadja az USA-t
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >