Ma Gergely, Maximilián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A harmadik „Vietnám”
Bosznia-Hercegovina mint háborús tűzfészek„Csináljatok egy-két, sok Vietnámot”, mondta Ernesto „Che” Guevara, és ez a maga szempontjából tökéletes cél: minél több helyre kell figyelnie az USA-nak, annál kisebb az egy egységre jutó figyelem, és valószínűleg az eszköz is. Az Ukrajna elleni orosz agresszió, a Hamász a középkori kegyetlenséget is felülmúló támadása Izrael ellen és az erre adott izraeli válasz így is némileg megosztja a figyelmet és az eszközöket. Új, a Nyugat-Balkánon kiteljesedő fegyveres konfliktus végképp megnehezítené a civilizált világ most sem könnyű helyzetét. Mindhárom forró pont a világpolitikai-világgazdasági mellékszereplővé válás lehetőségétől megrémült Oroszország kétségbeesett visszatérési kísérlete, ezért vitathatatlanul orosz érdek. Szűcs R. Gábor (Élet és Irodalom):
Az oroszok már a Balkánon vannak?
Zukan Helez, Bosznia-Hercegovina (BiH) védelmi miniszterének az N1 televíziós csatorna számára 2023. november 24-én adott nyilatkozata szerint igen, ott vannak. „Nincs ebben semmi titok. Az emberek Rogatica környéki falvakban és a Maglić-hegyen naponta látják, fényképezik is [a gyakorlatozó katonákat]. (...) Látszólag legális, mintha a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság (Republika Srpska, RS) belügyminisztériumhoz tartoznának, de (...) oroszok is vannak jelen.” Ez nem az első eset. A Szabad Európa bosznia-hercegovinai kiadása szerint a miniszter 2023 áprilisában kijelentette: „a háború kezdetéig BiH-ba 14 ezer, Szerbiába pedig 140 ezer orosz [katona] érkezett. Kiképzőtáboruk van Szerbiában. BiH-ban is volt egy, méghozzá Kelet-Boszniában, de az már nincs használatban.”
A miniszter közölte: BiH hatóságai a legújabb esetről értesítették „a nemzetközi közösséget” is. A további bizonyítékokra vonatkozóan azonban államtitokra hivatkozott: fényképeket nem tehetnek közzé, és az információ forrását sem nevezte meg konkrétan.
Az oroszokhoz erősen kötődő Republika Srpska erre rögvest reagált. Minden eszközzel megpróbálta a szövetségi védelmi minisztert hiteltelenné tenni. Az RS elnökének, Milorad Dodiknak egy közeli munkatársa a szövetségi kormány hírszerzési bizottságának összehívását követelte a „bizonyíték nélküli vádaskodás” miatt. Eszerint „rendkívül veszélyes”, hogy a védelmi miniszter ilyesmivel fenyegetőzik, mert ez nem más, mint a többi (értsd: a szerb) nemzetiség elleni hecckampány. Az RS-hez tartozó Rogatica polgármestere sértődötten reagált: „Nem a dzsungelből jöttünk! – mondta –, észrevennénk a fegyveres erők gyakorlatozásának jeleit.” Mi több, ellentámadás is indult: november közepén BiH parlamentjének szerb tagjai levelet intéztek az amerikai kongresszushoz, azt állítván, hogy az országra a legnagyobb veszélyt a „muszlim kiképzőtáborok” jelentik. Valahogy azonban erre nincs bizonyíték.
Az orosz katonai jelenlétre vonatkozó hír közlése után néhány nappal, 2023. november 20-án látogatott Szarajevóba Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Egyik vádról sem tett nyilvánosan említést. Hangsúlyozta, hogy a NATO továbbra is együttműködik BiH-val. Figyelemre méltó azonban, hogy kiemelte az orosz ihletésű „szecessziós retorika” és az orosz befolyási kísérlet veszélyességét. BiH-ról mint egységes államról beszélt, amely a NATO Csatlakozási Akcióterv (Membership Action Plan MAP) részese.
Ezt az optimizmust némileg árnyalja, hogy míg BiH-n belül a bosnyák–horvát Föderáció lakosságának 61 százaléka támogatja a NATO-tagságot, addig az RS-ben (a különleges státuszú Brčko körzettel együtt) mintegy kétharmada kifejezetten ellenzi. A szerb lakosság, miként magában Szerbiában, az RS-ben is, többségét tekintve oroszbarát. Stoltenberg kincstári optimizmusát a jelek szerint indokolt némi fenntartással fogadni.
November 26-án Helez, az RS részéről hazugsággal vádolt szövetségi védelmi miniszter részletes jelentést adott be BiH Szövetségi Bíróságához az orosz kiképzők által vezetett paramilitáris táborokról. „Számos bizonyítékot tártam fel, amelyeket azonban most nem áll módomban részleteiben megosztani a nyilvánossággal”, mondta több mint egyórányi bírósági tartózkodást követően az őt megrohanó újságírók kérdésére. A boszniai szerbek dühe azonban csak fokozódott: Dodik követelte a miniszter azonnali lemondását.
Különösen durván, ám igencsak jellemzően reagált a miniszter állítására a szarajevói orosz nagykövet. Helez minisztert egyszerűen őrültként aposztrofálta: „James Forrestal (...) »Jönnek az oroszok! Mindenütt ott vannak! Láttam őket!« kiáltással kivetette magát a pszichiátriai klinika ablakából”, nyilatkozta. Meg kell adni, a nagykövet igen jól ismeri az USA történelmét: Forrestal 1947–1949 között Truman elnök védelmi minisztere volt. Komoly vitái voltak az elnökkel a védelmi költségvetésről, és korán felhívta a figyelmet a szovjet veszélyre. Truman a minisztert, annak idegrendszeri instabilitása miatt, leváltotta. Ennek következtében Forrestal még súlyosabb mentális zavarokkal küszködött, míg végül kivetette magát a bethesdai National Naval Medical Centre tizenhatodik emeletéről. A sorozatos orosz „öngyilkosságok” fényében ez az undorító kijelentés különösen jellemző az orosz tisztviselői gondolkodásmódra. A nagykövet hozzátette: „egyáltalán nem fogunk csodálkozni azon, ha Zukan Helez holnap oroszokat talál az ágya alatt... Efelől nagykövetségünkön tett látogatása során magunk is meggyőződtünk.”
A fentiek nagyon is valószínűvé teszik, hogy a miniszter nem a levegőbe beszélt. Igen nagy annak a valószínűsége, hogy orosz katonai kiképzők vannak a boszniai Szerb Köztársaságban.
Konferencia-agresszió
2023. október 24-én konferenciát rendezett az RS „fővárosában”, Banja Lukában az EU szankciós listáján szereplő „Alekszandr Gorcsakov” Alap (a névadó 1856–1882 között Oroszország külügyminisztere, 1867–1883 között államkancellárja volt). Az Alapnak, amelyet 2010-ben Dmitrij Medvegyev (ma az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese) alapított, igazgatósági tagja Szergej Lavrov külügyminiszter is. A jelenlegi elnök Leonyid Dracsevszkij 1998–1999 közötti külügyminiszter-helyettes, tagjai közt van Konsztantyin Koszacsev, az orosz külügyek főideológusa, valamint számos orosz oligarcha, például Aliser Uszmanov iparmágnás, aki ugyancsak az EU szankciós listáján szerepel. A rendezvény a „Balkáni párbeszéd” nevet viselte. Az Alapot, ellenséges tevékenység miatt, még 2015-ben kitiltották Ukrajnából. 2021-ben rendezett moszkvai konferenciáján a résztvevők olyan előadást is hallgathattak, amely tagadta az 1995-ös srebrenicai mészárlás tényét. 2022-ben ukrán, belorusz, cseh, szlovák, litván, amerikai, brit és orosz ellenzéki és más civil szervezetek felhívást intéztek országaik hatóságaihoz: „alkossanak blokádot Putyin pénztárcája ellen”. Az idei rendezvényre a szervezők nem engedték be a Szabad Európa tudósítóját, mondván hogy nem regisztrált, holott az előzetes hirdetésben az szerepelt, hogy a részvétel nem regisztrációhoz kötött. (Nem ismerős ez az eljárás valahonnan?)
Kultúrharc
A Boszniai Szerb Köztársaságnak saját külképviselete van Moszkvában, amely 2023 októberében az Alekszandr Szolzsenyicinról elnevezett Orosz Házban filmbemutatókat rendezett az RS saját gyártású dokumentumfilmjeiből. Ezek bemutatják „a daytoni egyezmény által elűzött boszniai szerbek szenvedéseit”. A filmben igen sok síró gyermek szerepel.
Banja Lukában 2018-ban kezdődött az Orosz Katedrális (Ruski Hram) építése, amely 2023-ig mintegy 10 millió euróba került. Dobojtól nem messze, a helyi Szerb–Orosz Baráti Társaság finanszírozásával épült a Moszkvai Szent Matróna-monostor, amellyel szemközt „a szerb–orosz közös lélek háza” áll, évek óta félkészen.
Az RS ötvenkét általános és huszonkilenc középiskolájában folyik orosz nyelvoktatás, egyelőre választható idegen nyelvként. A szarajevói egyetemen 2023 közepén megnyílt az orosz Oktatási Minisztérium és a tulai Lev Tolsztoj Állami Pedagógusképző Egyetem által alapított és finanszírozott orosz nyelvű képzés.
Emellett még számtalan példa van az orosz kultúra és a két népet összekötő pravoszláv vallás népszerűsítésére. Ezzel önmagában persze nincs semmi baj, az elemzők szerint azonban nem csupán erről van szó, hanem a pánszlávizmus terjesztéséről is a Nyugat-Balkánon, ez pedig (és erre a plakátokon és a műdalokon kívül is számos jel utal) a Putyin-imádat már-már nevetségességig fajuló átvétele.
Szuverenitásvédelem
Moszkva nem gazdaságilag akarja növelni befolyását BiH-ban. Csupán az országon áthaladó földgázvezeték és a Bosanski Brodban lévő, orosz tulajdonú kőolaj-finomító mutatja az orosz jelenlétet. Az említett vallási-kulturális eszközök mellett jelenlétük formái igen változatosak. Nem frontálisan támadnak tehát, hanem több kisebb ponton egyszerre.
Ilyen a magyar „szuverenitásvédelmi” törvényhez kísértetiesen hasonló jogszabály, melynek tervezetét az RS parlamentje 2023 szeptemberében elfogadta, majd nyilvános vitára bocsátotta. A törvénytervezet indoklásában egyebek közt az szerepel, hogy az elmúlt öt évben nem állami amerikai szervezetektől nyolcvanmillió dollár érkezett nonprofit szervezetek számlájára. A törvénytervezet a külföldi befolyás megszerzésére irányuló tevékenység kedvezményezettjeit „idegen ügynököknek” nevezi. A bűncselekmény megfogalmazása igen tág: nemzetiségi ellentét szítása, vallási türelmetlenség, a polgárok meggyőzésére irányuló gyűlöletbeszéd, és egyáltalán: az RS alkotmányának bármilyen megsértése szerepel benne. Ennek fennállása esetén az Igazságügyi Minisztérium bírósági eljárást kezdeményez, amely a szervezet betiltásával is járhat, de alapesetben 1000-5000 KM (konvertibilis márka, 1 KM = kb. 195 HUF) bírság szabható ki.
BiH-ban 2023-ban 25 600 nonprofit NGO működött, ebből 7500 az RS-ben. Nincs bizonyíték arra, hogy bármelyikük külföldi támogatást fogadott volna el.
Dodik és körei szerint a törvény amerikai mintára készült, holott ez persze nem igaz. Sokkal inkább az orosz minta a mérvadó. A Transparency International BiH-beli képviselete szerint: „a törvénytervezet az Oroszországban, illetve Magyarországon, tehát a totalitárius rendszerekben elfogadott gyakorlatot tükrözi, ahol a civil társadalom tevékenységét jelentősen korlátozzák. Az amerikai törvény a közvetlenül külföldi tulajdonú szervezetek regisztrációjáról szól. Jelen esetben azonban helyi, hazai szervezetekről, amelyek valamilyen külföldi adományt kapnak. (...) A tervezet az NGO-k és az LMBTQ-szervezetek stigmatizálását tartalmazza, szólásszabadság-ellenes. (...) Olyan államra jellemző, amely paranoiás rettegéstől vezérelve ellenséget lát mindenben, amit nem ellenőriz, azaz, »aki nincs velünk, az ellenünk van«.”
Úgy vélem, ehhez nincs mit hozzáfűzni.
Következő cikk: Ki az ülésteremből, ki az EU-ból
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ukrajna meghajlott a nyomás alatt
A Wall Street Journal vezércikke szerint Ukrajna meghajlott a nyomás alatt, így hajlandó belemenni Trump fegyverszüneti >
Trump irányváltása megrengeti a Balkánt
A jobboldali populisták alá adja a lovat a térségben és újabb feszültségeket kelt. A régió jelenleg >
Trump fű alatt bevásárol Albániában, Szerbiában és Magyarországon
Ez utóbbi alatt a Kurier az időközben már meghiúsult Mini-Dubajt érti. A módszer mind a három >
Két úr szolgája
Látványosan hátat fordít az uniónak, Európában amúgy is összesen két barátja van pillanatnyilag, Fico és Vučić. >
Amerikai csapatok kivonása Németországból Magyarországra? Valószínűleg nem lesz olyan egyszerű
Az mese, hogy Trump fogja magát, és csak úgy áttelepíti az amerikai csapatok színe-javát Németországról Magyarországra, >
Súlyosbodik a helyzet Boszniában
Miután a boszniai szerbek vezére az ellene hozott ítélet után elszabadult hajóágyú módjára viselkedik, a helyzet >
Oroszország egyre csak mélyíti a válságot
A jobboldali Wall Street Journal vezércikke úgy értékeli, hogy Oroszország egyre csak mélyíti a válságot, újabb >
Trump felelőtlenül egy újabb globális viszály szélére ráncigálja a világot
Ahogyan bánt Ukrajnával, az méltatlan és rövidlátó. Ha lepaktál Putyinnal, az nem eredményez békét. Így értékeli >
Zelenszkij burkolt bocsánatkérése
A Wall Street Journa lvezércikke azon tűnődik, vajon Trump elfogadja-e Zelenszkij burkolt bocsánatkérését, és ha igen, >
Trumppal ellentétben Európa nem engedheti meg magának, hogy higgyen Putyinnak
Észtország és Dánia hírszerzése már figyelmeztetett arra, hogy Moszkva „úgy fejleszti a fegyveres erőit, hogy felkészíti >
Jön Nagy-Britannia?
Simon Tisdall a Guardianben azon töpreng, vajon kulcsszerephez jut-e Nagy-Britannia a Trumpnak adandó válaszban, amikor a >
Az ellenség a Fehér Házban van
A Der Standard főszerkesztője ezt a következtetést vonja le, miután Trump felcserélte a tettest és az >