Ma Gergely, Maximilián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A titokzatos Orbán-Putyin viszony
Az egyik okot Stefano Bottoni világítja meg, mármint hogy titkos összejátszás van a két ország vezetése és oligarchái között. Orbán 2010-ben – Simicska társaságában – elment Moszkvába és ott találkoztak az orosz titkosszolgálat vezetőivel. Onnantól kezdve pedig új szakaszba lépett a gazdasági együttműködés. E nem hivatalos dimenzió nélkül nem lehet megérteni, miként írhatta alá a magyar fél a Paks 2-szerződést a Parlament megkérdezése nélkül. A másik tényező a politika: rokonszenvez egymással a két tekintélyuralmi rezsim, mindketten hirdetik, hogy a népet képviselik, és hasonlóképpen vélekednek a dekadens Nyugatról. Végül pedig – állapítja meg Bottoni – nem szabad megfeledkezni a történelmi aspektusról: mind Putyin, mind Orbán nagyban támaszkodik a nemzeti sérelemre, miszerint a történelem igazságtalanul bánt a néppel, és ezért még nem kapta meg a kellő elégtételt. Magyarország természetesen nem rohanta le a Kárpátalját, ám az a mentség, amit az oroszoknak talál, nos, az enyhén neoimperialista és nyugtalanító. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
A belga kormányfő nem csomagolta be, hogy mit üzen Orbán Viktornak, bár rögtön meg is bánta, hogy ennyire szókimondó volt. De Croo ugyanis közölte, miután a magyar vezető utólag is kárhoztatta a megállapodást: „ha részese vagy egy döntésnek, oly módon, hogy nem vétózol, akkor utána fogd be a szád!” Majd gyorsan hozzátette, hogy ezt nem kellett volna mondania.
A javaslat elfogadásához egyébként a német kancellár dobta be, hogy a magyar miniszterelnök menjen ki teremből a szavazás idejére. Így a többiek egyhangúan tudnak határozni – közölték szemtanúk. Scholz mindenki előtt vetette fel a javaslatot, de hírek szerint arról már szó volt tegnap délelőtt, amikor a német politikus, valamint Macron és Michel együtt reggelizett Orbánnal.
Az ír külügyminiszterben tiszteletet ébresztett, hogy a magyar vezető a végsőkig ragaszkodott az elképzeléséhez, de ugyanilyen elismerésre méltónak tartja, hogy a végén nem élt a blokkolás lehetőségével. Mindent megtett, hogy meggyőzze a 26-okat, de felmérte, hogy hasztalan. Egyébiránt pedig Orbánnak még lesz bőven alkalma, hogy ha úgy látja jónak, megakassza az ukrán belépési folyamatot.
A szlovén kormányfő azt fejtegette, hogy a magyar vezető semmit sem kapott, amiért elállt eredeti nézőpontjától.
Reuters
A portugál miniszterelnök az ülés után elárulta: Orbán semmit sem kért, amiért hagyta, hogy megszülessen az eredeti döntés. Costa szerint magyar kollégája rájött, hogy rajta kívül mindenki más azonos nézeten van.
Deutsche Welle
Uniós diplomaták már a csúcstalálkozó előtt értésre adták, hogy hiába próbálkozik vétóval Orbán, ahogy már tette oly sokszor korábban is a döntések késleltetésére, ezúttal nem szállhat el, maradnia kell a földön. Az alkalmazott diplomáciai mesterfogás abban állt, hogy a 26-ok megszavazták az előterjesztést, ellenvoks nem volt, így egyhangúnak számít a határozat.
Economist
Ukrajna már Karácsony előtt megkapta a maga ajándékát, amikor nagy lépést tett az uniós tagság felé. A hét ugyan tegnap késő délutánig kiábrándítóan zajlott, de aztán váratlanul jó hír érkezett Brüsszelből: megindulhatnak a csatlakozási megbeszélések. Azok persze éveket vesznek majd igénybe, hiszen Kijevnek még végre kell hajtania egy sor reformot, de a jelzés erős: az EU támogatja az Oroszország elleni háborút és kész közreműködni az újjáépítésben.
Az akadályt az autokrata Orbán Viktor jelentette, aki az utóbbi hetekben folyamatosan vétóval fenyegetőzött. Talán nem véletlen, de egy nappal korábban szabadítottak fel számára 10 milliárd eurónyi támogatást.
Süddeutsche Zeitung
Ha Orbán vétózott volna, azzal szétrobbantotta volna az egységet, alaposan betesz Ukrajnának, viszont győzelemhez juttatta volna Oroszországot. Ugyanakkor elszigetelte volna saját magát – egy különösen fontos kérdésben. Látnivaló, hogy eddig nem akart elmenni, amihez egy diplomáciailag elegáns, és igen európai kiutat találtak. Úgy távozott a színhelyről, hogy senkinek sem adta át a delegáció vezetését. Igaz, már előre tudta, hogy a többiek mindenképpen jóvá akarják hagyni az indítványt.
Handelsblatt
A kommentár kiemeli, hogy Orbán nem most először hajolt meg a nyomás alatt. Okosnak és fordulékonynak számít, tudja, hol vannak hatalmának határai. Taktikai érzékét még az ellenfelei is elismerik. Nyilvánvalóan fontos célját érte el, amikor a Bizottság engedélyezte a magyar támogatások egyharmadának folyósítását.
De ha most megmakacsolja magát az ukrán segélycsomag ügyében, akkor ott már meg lehet kerülni. Kétoldalú alapon küldenék a pénzt, ami tárgyalásokat igényel, de nem jelent elháríthatatlan akadályt.
Die Presse
Ausztria a magyar példát követte, amikor napokon keresztül akadályozta az új oroszellenes szankciók elfogadását. A bécsi kormány ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna előbb vegye le a feketelistáról a Raiffeisent – hasonlóképpen, ahogy a magyar vezetés csinálta az OTP kapcsán.
Tegnap azután beadta a derekát, de hogy volt-e ennek bármiféle ára, az nem ismeretes. Mindenesetre az immár a 12. megtorló csomag életbe lépett. Ugyanakkor Nehammer kancellár Brüsszelben – az összes többi küldöttségvezetőtől eltérően – nem kívánt újságírókkal találkozni.
Le Monde
Magyarország és Ausztria együtt nyomul az Európai Tanácsban, hogy kikényszerítse a nyugat-balkáni államok mielőbbi felvételét. A két kormány ebben egyetért, bár egy sor más kérdésben ellentét van közöttük. Egy uniós diplomata szerint az osztrákok, a régió legnagyobb befektetőjeként, már-már megszállottan szorgalmazzák a déli nyitást.
Paul Schmidt, a bécsi Európa-politikai Társaság főtitkára úgy fogalmaz, hogy az osztrák diplomácia az ország befolyási övezeteként tekint a régióra. Az Orbán-kormány számára szintén igen lényeges a balkáni szomszédság Olyannyira, hogy a Fidesz ezt akarja a jövő év 2. felében esedékes magyar elnökség fókuszába állítani.
Egy belgrádi elemző azt mondja, hogy a magyar miniszterelnök regionális szerepre tör és ehhez jó eszköz számára a Nyugat-Balkán. Ugyanakkor Brüsszelben gyakran utalnak az Orbán és Vucsics közti politikai rokonságra. Ezzel együtt a magyar vezető hasztalanul próbált közbenjárni, hogy az EU ne követelje Belgrádtól az orosz kapcsolat lazítását, illetve ne sürgesse a viszony rendezését Koszovóval.
Le Figaro
A jobboldali lap külpolitika főmunkatársa arra jutott, hogy 4 tényező lappang a titokzatos Orbán-Putyin-viszony mögött. Laure Mandeville azt igyekezett kikutatni, miként lehet az, hogy a magyar politikus, aki egykor az orosz csapatok kivonását követelte, most elárulja a független Ukrajna ügyét.
Az első szempont Botos Máté, a Pázmány Péter Egyetem történésze szerint a reálpolitika. Mert teljesen mindegy, hogy mit gondol a Nyugat, Magyarország nem nélkülözheti az orosz gázt és ez a függőség nagymértékben meghatározza a kapcsolatokat. A szakértő megjegyzi, hogy Ukrajnának tárgyalnia kell Moszkvával, miután az ortodox orosz befolyási övezet része.
A szerző hozzáteszi, hogy eléggé sokkoló ez a megközelítés, hiszen elfogadja az orosz agresszió diktátumát, de a hivatalos Magyarország a jelek szerint osztja.
A második okot Stefano Bottoni világítja meg, mármint hogy titkos összejátszás van a két ország vezetése és oligarchái között. Orbán 2010-ben – Simicska társaságában – elment Moszkvába és ott találkoztak az orosz titkosszolgálat vezetőivel. Onnantól kezdve pedig új szakaszba lépett a gazdasági együttműködés. E nem hivatalos dimenzió nélkül nem lehet megérteni, miként írhatta alá a magyar fél a Paks 2-szerződést a Parlament megkérdezése nélkül.
A 3. tényező a politika: rokonszenvez egymással a két tekintélyuralmi rezsim, mindketten hirdetik, hogy a népet képviselik, és hasonlóképpen vélekednek a dekadens Nyugatról.
Végül pedig – állapítja meg Bottoni – nem szabad megfeledkezni a történelmi aspektusról: mind Putyin, mind Orbán nagyban támaszkodik a nemzeti sérelemre, miszerint a történelem igazságtalanul bánt a néppel, és ezért még nem kapta meg a kellő elégtételt. Magyarország természetesen nem rohanta le a Kárpátalját, ám az a mentség, amit az oroszoknak talál, nos, az enyhén neoimperialista és nyugtalanító.
Project Syndicate
Jan-Werner Müller aggasztónak tartja azt, amit legutóbb Lengyelországban lehetett látni, hogy ti. a választások vesztese úgy tesz, mintha ő győzött volna. A Princetoni Egyetem politológia professzora arra is felhívja a figyelmet, hogy a PiS szintén már az utolsó utáni pillanatban módosította a játékszabályokat, hogy megnehezítse az utód dolgát.
Magas tisztségekbe nevezte ki a saját embereit, akiket azután nem lehet eltávolítani. Öntötte a pénzt olyan alapítványokba és intézményekbe, amelyek számára kedves témákkal foglalkoznak, továbbá módosított az igazságszolgáltatási rendszeren, így abban az elkövetkező évben az eddigi hatalom képviselői diktálhatnak. Amit csinált, az nem törvénytelen, de nem is szabályos.
Mindenesetre a Jog és Igazságosság addig nem merészkedett, mint Trump vagy Bolsonaro. Bár a választásokat Kaczynski szerint is manipulálták. Ám ő inkább okos ügyvédeket vesz igénybe a játékszabályok módosítására. A tudósok ezt autokrata jogászkodásnak nevezik. Így Tusknak fel lesz adva a lecke.
De még rosszabb a helyzet ott, ahol jogszabályokkal kötik meg választás győztesének kezét, mint pl. Budapesten, ahol a hatalom elveszi a pénzt az ellenzéki önkormányzattól, korlátozza annak jogkörét. Az ellenzék és a civil társadalom azonban fel tud lépni az ilyen machinációk ellen, hiszen a többség az ő oldalukon van.
Guardian
Nathalie Tocci nem hiszi, hogy a szélsőjobb jövőre végigsöpör Európán, de Trump sikere miatt fejre állhat a képlet. Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatója érzékeli ugyan, hogy a kormányok visszavesznek a sebességből Ukrajna vagy akár a klímaváltozás kapcsán, de arra számít, hogy nem közeleg szélsőséges áttörés, azaz Strasbourgban továbbra is az eddigi négy nagy frakcióé lesz a döntő szó. Hiába fúj jelenleg kedvező szél a kemény jobb szemszögéből.
Hogy ezek az erők jönnek fel, abba belejátszik, hogy a mérsékelt pártok öngyilkos módon hajlamosak együttműködni a szélsőjobbal. Ha utóbbi meghatározó szerepkörbe jutna, az megingatná Ukrajna támogatását. Már látjuk, miként erősödik az olyan populisták hangja, mint Orbán Viktor.
Hogy rokonszenvez Oroszországgal, abban nincs semmi új, de hogy nyíltan meg meri mutatni, az nem véletlen. Alighanem arra számít, hogy a szélirány a javára változik. Ami a migrációt illeti, minél nagyobb lesz a felhajtás ebben a kérdésben, annál kevésbé lehet rá megoldást találni. A radikálisok ugyanis különféle nézeteket képviselnek, ezért megpróbálják 3. államokra rátestálni, hogy segítsenek ám ez idáig csak a törökök esetében vált be.
Vagyis összefoglalva: a jobbos térnyerés nem vetne véget a liberális demokráciának a kontinensen, viszont ha Trump visszatér, akkor a szélsőjobb alighanem eddig nem ismert szörnyű arcát tárná fel Európában.
Project Syndicate
Slawomir Sierakowski úgy gondolja, hogy az új lengyel kormány akadályok tömkelegével kerül szembe, ám a gyeplő nem lehetne jobb kézben, mint Tusknál. A varsói Haladó Tanulmányok Intézetének igazgatója úgy véli, hogy a nemzeti-populista Kaczynski csakis saját magának, a gyűlöletes politikájának köszönheti a vereségét.
Az új hatalomnak állhatatosnak és egységesnek kell lennie, mivel számtalan válságot kell legyűrnie. Hiszen a bíróságok tele vannak a PiS vazallusaival, helyre kell állítani a jogállamot, azon kívül az új miniszterelnök azt is meghirdette, hogy vissza kell térni Európába.
A diplomáciában az Ukrajnának nyújtandó maximális segítségre kíván összpontosítani és ez ügyben már üzent is a Kreml-barát Orbán Viktornak. A bevándorlásról szólva jelezte, hogy a határok biztonságát elsődlegesnek tartja, de véget vet a törvénysértő visszatoloncolásoknak, amelyek az utóbbi években legalább 50 emberéletet követeltek a lengyel-belarusz határon.
A Visegrádi Csoporttól viszont sok jót nem várhat, mert ott Orbán és Fico lehetetlenné teszi az együttműködést. Lengyelország olyan hajóhoz hasonlít, amelyet a vízen kell újjáépíteni.
Wall Street Journal
Ha Amerika elárulja Ukrajnát, az Biden és a republikánusok közös bűne lesz, miközben a fiaskó Vietnam-léptékű kudarccal ér fel – mutat rá a vezércikk. Mindenesetre a pártos megosztottság pontosan ebbe az irányba mutat. Nem véletlenül figyelmeztetett az elnök, hogy olyan útelágazáshoz érkezett az ország, amely meghatározza Európa jövőjét, hiszen ha az USA kiáll Kijev mögül, azzal destabizálja a földrészt. Az Egyesült Államok befolyása pedig olyan csapást szenvedne el, ami a saigoni kivonuláshoz mérhető.
De az ellenzéknek igaza van abba, hogy a déli határ biztonsága súlyos kérdéseket vet fel, hiszen naponta sok ezren lépnek be illegálisan az országba. A Fehér Ház azonban nem kíván olyan egyezséget kötni, amely nem felel meg a haladó baloldalnak. Viszont minél később érnek az amerikai fegyverek ukrán földre, annál tovább tart a harc, és annál kisebb az esélye, hogy Kijev át tudja venni a kezdeményezést a fronton.
Ha az oroszok kerekednek felül, az a 2. Afganisztán lenne Biden számára. Sőt, a győztes Putyin és a felbátorodott Kína még rettenetesebb lenne, mint a kabuli pofon. Jó volna, ha sikerülne egyezséget kötni a déli határ, illetve az ukrán hadi szállítások ügyében.
Wall Street Journal
Liz Cheney szerint Trump esetében mit sem érnek az alapító atyák által megfogalmazott alkotmányos garanciák, mert a volt elnök simán megsérti még az alaptörvényt is. A republikánus politikus, aki esküdt ellensége a bukott elnöknek, olyannyira, hogy közreműködött a január 6-i puccskísérlet szenátusi vizsgálatában, amiért később a mandátumával fizetett, nos, a politikus kifejti, hogy ha Trump győz, a jelenlegi Kongresszus aligha tudja féken tartani.
Az ellenzék ugyanis nem támogatná kellő számban az alkotmányos vádemelési eljárás megindítását. Úgyhogy fék és ellensúlyként maradnak a bíróságok, ám a trumpisták jóformán naponta közlik, hogy az igazságszolgáltatást a másik oldal politikai fegyverként használja, azon kívül a rendszer törvénytelen és korrupt. Arról nem beszélve, hogy a volt elnök hány bírói határozatot hagyott figyelmen kívül.
Hogy elérje célját, győzelme esetén szükségállapot hirdethet, vagy felkelést szervezhet. Követelheti a választás elhalasztását, illetve amnesztiát hirdethet azoknak a köztisztviselőknek, akik jogi megfontolásokból nem értenek egyet a döntéseivel. Emellett eltávolíthatja azokat a közszolgákat, akik az útjában állnak.
Ugyanolyan veszélyes és selejtes, mint idáig. Ráadásul ha lejár a mandátuma és fél a felelősségre vonástól, akkor aligha fog önként megválni a tisztségétől. Viszont ha bedől az alkotmányos rend, a kár jóvátehetetlen lesz. Túl nagy a kockázat, hogy Trumpot újraválasszák.
Következő cikk: Hogy mégse kelljen behúzott farokkal elsomfordálni
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Államválság Romániában: Miért olyan erős a jobboldal?
Ennél is jóval bizarrabb eszméket hirdetnek a „puccsisták”. A Dracula-monda mintáját alkotó, XV. századi történelmi alak >
Ukrajna meghajlott a nyomás alatt
A Wall Street Journal vezércikke szerint Ukrajna meghajlott a nyomás alatt, így hajlandó belemenni Trump fegyverszüneti >
Trump irányváltása megrengeti a Balkánt
A jobboldali populisták alá adja a lovat a térségben és újabb feszültségeket kelt. A régió jelenleg >
Trump fű alatt bevásárol Albániában, Szerbiában és Magyarországon
Ez utóbbi alatt a Kurier az időközben már meghiúsult Mini-Dubajt érti. A módszer mind a három >
Két úr szolgája
Látványosan hátat fordít az uniónak, Európában amúgy is összesen két barátja van pillanatnyilag, Fico és Vučić. >
Amerikai csapatok kivonása Németországból Magyarországra? Valószínűleg nem lesz olyan egyszerű
Az mese, hogy Trump fogja magát, és csak úgy áttelepíti az amerikai csapatok színe-javát Németországról Magyarországra, >
Súlyosbodik a helyzet Boszniában
Miután a boszniai szerbek vezére az ellene hozott ítélet után elszabadult hajóágyú módjára viselkedik, a helyzet >
Oroszország egyre csak mélyíti a válságot
A jobboldali Wall Street Journal vezércikke úgy értékeli, hogy Oroszország egyre csak mélyíti a válságot, újabb >
Trump felelőtlenül egy újabb globális viszály szélére ráncigálja a világot
Ahogyan bánt Ukrajnával, az méltatlan és rövidlátó. Ha lepaktál Putyinnal, az nem eredményez békét. Így értékeli >
Zelenszkij burkolt bocsánatkérése
A Wall Street Journa lvezércikke azon tűnődik, vajon Trump elfogadja-e Zelenszkij burkolt bocsánatkérését, és ha igen, >
Trumppal ellentétben Európa nem engedheti meg magának, hogy higgyen Putyinnak
Észtország és Dánia hírszerzése már figyelmeztetett arra, hogy Moszkva „úgy fejleszti a fegyveres erőit, hogy felkészíti >
Jön Nagy-Britannia?
Simon Tisdall a Guardianben azon töpreng, vajon kulcsszerephez jut-e Nagy-Britannia a Trumpnak adandó válaszban, amikor a >