Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Krimi, politikai felhangokkal
A Neue Zürcher Zeitung úgy jellemzi a magyar-orosz-ukrán hadifogoly históriát, hogy „krimi, politikai felhangokkal”, hozzátéve, hogy az Orbán-kormány részéről igencsak időszerű volna kirukkolni a részletekkel, mármint, hogy miként került Magyarországra a 11 ember, Ukrajna tudta nélkül. Több forrás szerint Semjén Zsolt az elején még saját kabinettársait sem avatta be a tervbe, beleértve a külügyi tárcát. Kijev, ha minden igaz, titkosszolgálati úton értesült róla, mi készül, ezt azonban a magyar fél vitatja. Az ugyanakkor egyértelműnek látszik, hogy igen furán ment végbe az egész vállalkozás, mert az ilyen műveletekbe általában semleges közvetítőt szokás bevonni. Pl. a Vöröskeresztet. A háború kapcsán viszont Magyarország igencsak tekintettel van Oroszországra, miközben azt bizonygatja, hogy pártatlan szereplő. Lehet persze, hogy a foglyok átadása javította volna a bizalmat, ha nem ilyen pancser módon csinálják. Roppant fontos, hogy kárpátaljai katonákról van szó. Semjén a határon túli magyarok honosításának élharcosa. Sok magyar szemében Kárpátalja érzelmileg Magyarország része, ami ráerősít az ottani érzésre, mármint, hogy Ukrajna mesterséges állami képződmény. E látensen revizionista felfogás ismeretében nem meglepő, hogy a Semjén-félék a 11 ember sorsát is belügynek tekintik. Ez persze nem okvetlen esik egybe az érintett nemzeti kisebbség véleményével. Az ottani magyarságból 400-an szolgálnak az ukrán hadseregben. Nem mindenki önkéntesen, de nem is mindenki kényszerből. Magyarországnak nem dönthet arról, mi legyen a soraikból kikerülő hadifoglyokkal. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
A kommentár úgy értékeli az Orbán-kormány menedékpolitikáját, miután azt tegnap elmarasztalta az Európai Bíróság, hogy így nem lehet menedéket nyújtani. Vagyis nincs igaza a miniszterelnöknek, pedig a magyar fél már megint valami egészen különlegeset eszelt ki: a kérelmezőknek el kell menniük vagy Belgrádba, vagy Kijevbe, hogy az ottani konzulátuson adják be a papírokat.
Egy ilyen ötletet azért előbb meg kell szülni. Először a járvánnyal indokolták, a mostani ítélet azonban teljes egészében törvénysértőnek minősíti. Hiszen aránytalanul megnehezíti a menedékkérés jogát. Aki magyar területre lép, annak joga van onnan befogadásért folyamodni. Ezt azért talán Budapesten is illene tudni.
Ugyanakkor a határozat nem mentesíti az európai államokat attól, hogy tovább dolgozzanak a menekültprobléma jogállami, humánus megoldásán. Sem nem új, sem nem emberellenes azt elérni, hogy a kérelem előterjesztéséhez senkinek se kelljen átszelnie a Földközi-tengert. És amit a minap a tagállamok reformként elfogadtak, az az első válasz annak az európai jogközösségnek a részéről, amelyet Putyin javában támad.
Neue Zürcher Zeitung
A lap úgy jellemzi a magyar-orosz-ukrán hadifogoly históriát, hogy „krimi, politikai felhangokkal”, hozzátéve, hogy az Orbán-kormány részéről igencsak időszerű volna kirukkolni a részletekkel, mármint, hogy miként került Magyarországra a 11 ember, Ukrajna tudta nélkül.
Több forrás szerint Semjén Zsolt az elején még saját kabinettársait sem avatta be a tervbe, beleértve a külügyi tárcát. Kijev, ha minden igaz, titkosszolgálati úton értesült róla, mi készül, ezt azonban a magyar fél vitatja. Az ugyanakkor egyértelműnek látszik, hogy igen furán ment végbe az egész vállalkozás, mert az ilyen műveletekbe általában semleges közvetítőt szokás bevonni. Pl. a Vöröskeresztet.
A háború kapcsán viszont Magyarország igencsak tekintettel van Oroszországra, miközben azt bizonygatja, hogy pártatlan szereplő. Lehet persze, hogy a foglyok átadása javította volna a bizalmat, ha nem ilyen pancser módon csinálják.
Roppant fontos, hogy kárpátaljai katonákról van szó. Semjén a határon túli magyarok honosításának élharcosa. Sok magyar szemében Kárpátalja érzelmileg Magyarország része, ami ráerősít az ottani érzésre, mármint, hogy Ukrajna mesterséges állami képződmény. E látensen revizionista felfogás ismeretében nem meglepő, hogy a Semjén-félék a 11 ember sorsát is belügynek tekintik.
Ez persze nem okvetlen esik egybe az érintett nemzeti kisebbség véleményével. Az ottani magyarságból 400-an szolgálnak az ukrán hadseregben. Nem mindenki önkéntesen, de nem is mindenki kényszerből. Magyarországnak nem dönthet arról, mi legyen a soraikból kikerülő hadifoglyokkal.
Libération
A fogolyszabadítás miatt újra kiéleződött a magyar-ukrán feszültség. Fura történet ez, benne egy csomó homályos ponttal, ami ugyanakkor sok mindent elárul a két fél egymást keresztező szándékairól. A jelentés egyetért abban az oknyomozó újságíró Panyi Szabolccsal, nyugodtan elfelejthetjük a hivatalos változatot, miszerint itt a Máltai Szeretetszolgálat és az Orosz Ortodox Egyház megállapodásáról van szó.
Sokkal valószínűbb, hogy a magyar titkosszolgálat is benne volt a dologban, de ez egyben azt jelenti, hogy a magyar fél együttműködött az orosz kollégákkal – az ukránok háta mögött. Na, ez az, ami igazán döbbenetes. Viszont nagyon is beleillik a képbe, mivel Magyarország és Ukrajna a háború kirobbanása óta vitában áll egymással.
Ugyanakkor az Orbán-kabinetnek megvolna az oka, hogy beleártsa magát a dologba, hiszen a miniszterelnök elsődleges fontosságúnak tartja a határon túli magyarok ügyének támogatását. Hivatalosan nem törekszik területi revízióra, de szavai és tettei arra irányuljanak, hogy elmosódjanak a határok.
Le Figaro
A Fidesz kézbe kaparintotta a gyeplőt a könyvpiacon is, miután a hatalom közeli, a nemzeti-keresztény kultúra helyreállítását ígérő Mathias Corvinus Collegium alapítvány a Libri többségi tulajdonának megszerzésével kulcspozícióhoz jutott a könyvkiadásban. A Budapestről keltezett jelentés idézi, hogy Orbán Viktor már 2018-ban meghirdette: az új korszak megalapozásához új kulturális alapokra van szükség.
Soha nem is csinált titkot abból, hogy szerinte az ország liberális-kozmopolita befolyás alatt áll, ám meg kell attól szabadítani. Már rátette a kezét a színházakra, megerősítette a tudomány és az oktatás ellenőrzését. A nemzeti filmalap a nagy, hazafias produkciókat támogatja, az egyetemek kétharmadát kormány közeli alapítványoknak játszották át.
Most a könyvkiadás került a célkeresztbe. Az MCC a Fidesz káderképzője. Tóth Krisztina viszont azt mondja, hogy az állam ily módon beleavatkozik a könyvpiac természetes működésébe, mint ahogy az irodalmi életet is minden lehetséges eszközzel manipulálja. Így az írónő attól fél, hogy nemigen tudnak majd labdába rúgni a kisebb kiadók, a nagyobb szereplők mozgástere pedig jelentősen szűkül.
Ő azt tapasztalja egyébként, hogy egy sor alkotó már ott hagyta a Librit, illetve az öncenzúrát választja. Szerinte hamarosan ki fogják mondani, hogy a jövő a családra, a munkára és a nemzetegyesítésre épül. A Libri megszerzésével sikerült szerválni egy fontos kiegészítő eszközt a terv valóra váltásához.
Newsweek
Továbbra is igen derűlátó a háború kimenetelét illetően az USA európai haderőinek volt főparancsnoka: Ben Hodges szerint az ukránok a nyár végére akár még a Krímet is felszabadíthatják, ha ehhez megfelelő segítséget kapnak a Nyugattól, ami elsősorban a nagyobb hatótávolságú ATACMS rakétákat jelenti. Ezeket a rakétavetőket a Biden-kormányzat mindezidáig visszatartja, mert nem szeretné provokálni az oroszokat.
A tábornok kifejtette, hogy egyelőre korai véleményt mondani a folyamatban lévő ukrán ellentámadásról, de az látszik, hogy a páncélosok derékhada még nem szállt be. Ám azt biztosra veszi, hogy az offenzíva át fogja törni az ellenséges vonalakat és akkor tarthatatlan lesz a félsziget. A lényeg, hogy előbb ki kell űzni a Fekete-tengeri Flottát Szevasztopolból, ehhez kellenek az ATACMS-ek.
Enélkül aligha tér magához még a későbbiekben is az ukrán gazdaság, hiszen a másik fél blokkolni tudná a tengeri kijáratokat. Úgy értékelte, hogy Washington nem tisztességes, mert folyton kifogásokat keres, mármint hogy miért nem adja át az igazán hatékony hadfelszerelést, és ez vonatkozik a F-16-osokra is. Amikor pedig az ukrán győzelem jó az egész szabad világnak.
Washington Post
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Izrael szolgálhat modellül, mármint hogy a Nyugat miként adhat biztonsági garanciákat Ukrajnának. Az ugyanis megint bebizonyosodott, hogy az elrettentés sokkal kevesebbe kerül, mint a háború. Az USA 16 hónap alatt több mint 46 millió dolláros katonai segélyt nyújtott az ukránoknak, míg az Izraellel kötött 10 éves program csak 38 milliárdot igényel – a lehetséges agresszorok elriasztására.
A teljes jogú NATO-tagság egyelőre nem jöhet szóba, mert az közvetlen viszályba sodorhatná a Nyugatot Oroszországgal. Ezért más megoldást kell választani, mivel az orosz fenyegetés aligha szűnik meg egyik napról a másikra.
Ez pedig az lehetne, amit az Egyesült Államok Izraellel csinál: nem szavatolja hivatalosan annak biztonságát, de évtizedek óta küldi a legkorszerűbb hadeszközöket. Az ukránok persze minden támogatást megérdemelnek áldozatukért, de jobb híján Washington részéről szerződésben kellene rögzítenie a biztonsági együttműködést és ezt a Kongresszusnak is meg kellene erősítenie.
A lényeg: rá kell döbbenteni Putyint, hogy téved, amikor azt hiszi, hogy az idő neki dolgozik, illetve hogy a Nyugat hamar bele fog fáradni a viszályba. Be kell bizonyítani neki, hogy téved, amikor azt hiszi, hogy kibekkelheti a nehezét.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >