Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Növekszik a nukleáris konfliktus kockázata
Téves számítás vagy valamilyen baleset katasztrófát eredményezhet – hívja fel a figyelmet a Washington Post vezércikke. A 90-es években kötött fegyverzetkorlátozási megállapodások sorra vesztik érvényüket. Oroszország most állapodott meg abban, hogy harcászati atomeszközöket telepít Belaruszba, pedig Minszk 30 éve kinyilvánította, hogy nem szeretne ilyen harceszközöket a saját területén. (Amerika kb. 100 taktikai nukleáris csapásmérő eszközt állomásoztat 5 országban.) Ám most felborul a történelem menete. Belarusz könnyen atomviszályba keveredhet, akár kilövőállásként, akár az ellencsapás célpontjaként. Miközben még szorosabb lesz az orosz ellenőrzés. További aggály, hogy Putyin ellenes katonai csoportok rajtaütöttek Belgorodon, az ukrán határ közelében, márpedig ott tárolják a hozzávetőleg 2 ezer orosz harcászati atomfegyver javát. A zaporizzsjai atomerőmű hat reaktorát lekapcsolták ugyan, de a hűtés veszélyben van az orosz bombázások miatt. Közben Kína szélsebesen fejleszti nukleáris erejét. Ebben a helyzetben az USA-nak továbbra is arra kell törekednie, nehogy bekövetkezzen a legrosszabb. Ki kell dolgozni, hogy a háború után újrakezdje a tárgyalásokat Moszkvával, és hogy a párbeszédbe Kínát is bevonják. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Az európai képviselők nagy többsége megszavazta, hogy Magyarország ne legyen az EU soros elnöke jó egy év múlva. Jogilag persze szinte lehetetlen a próbálkozás, politikailag ugyanakkor rendkívül kényes. E pillanatban azonban nem úgy fest, mintha a tagállamokban égne a vágy, hogy eleget tegyenek az EP felhívásának, illetve hogy képesek volnának rá.
Sok esetben ugyanis szükség van Orbánék szavazatára. Még a német vezetés is kétségét fejezte ki, hogy a Fidesz sikeresen eleget tudna tenni a tisztségből fakadó kötelezettségeknek, ám nem lát jogi utat az elképzelés keresztülvitelére. A magyar fél igen öntudatosan azzal intézi el a kezdeményezést, hogy az „teljes ostobaság”. És ha végeredményt nézzük, lehet, hogy igaz van.
Ezért elképzelhető, hogy Strasbourg kénytelen lesz maga cselekedni, ahogyan azt a jóváhagyott szöveg tartalmazza is. Megtehetnék pl. a törvényhozók, hogy 2024. második felében Orbán Viktor nem mondhat beszédet az Európai Parlamentben. Persze, hogy ez mennyire érintené érzékenyen a kormányfőt, aki nem csinál titkot abból, milyen mértékben veti meg az intézményt, az már más kérdés.
Azon kívül a testület bojkottálhatná az együttműködést a magyar elnökséggel. De nem biztos, hogy ebbel minden frakció betársulna abból az ötből, amely tegnap jóváhagyta a tervezetet. Mellesleg az EP 2024. 2 felében csak korlátozottan működik, hiszen a földrész addigra választás után lesz. Ezért lehetséges, hogy az egész mostani vitát leginkább az magyarázza: már megy a választási hadjárat.
Frankfurter Rundschau
Az Európai Parlament magyar jelentéstevője, a francia zöld Gwendoline Delbos-Corfield úgy foglalta össze a magyar elnökség ügyében született határozatot, hogy az EP megint csak egyértelműen értésre adta: mélységesen aggódik a magyar jogállam helyzete miatt. Monika Hohlmeier a német keresztény szociálisok nevében azt hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány az utóbbi időben jóformán válogatás nélkül fontos európai törvénykezdeményezéseket ejtett túszul. Így akart más ügyekben engedményeket kicsikarni. Ám kérdés, hogy egy ilyen állam átveheti-e a földrész vezetését? A választ a tagállamoknak kell megadniuk, tette hozzá.
Die Presse
A strasbourgi döntés nem jelent kötelező határozatot, a Parlament jelzést kívánt ily módon küldeni. A 619 képviselő közül 442 értett egyet az indítvánnyal Elítélték a z EU elleni propagandakampányt, kiemelve, hogy azzal az Orbán-kormány csupán a saját korrupciójáról próbálja elterelni a figyelmet. Egyben felhívták a Fideszt, hogy hozza összhangba a választási szabályokat a nemzetközi normákkal.
Az osztrák szociáldemokraták egyik törvényhozója kijelentette, hogy a testület csupán megerősítette: Magyarország immár nem liberális demokrácia. És az Orbán-kabinetnek addig nem szabadna megkapnia az elnöki tisztet, amíg nem állítja helyre az alapjogokat, illetve nem szavatolja a brüsszeli források tisztességes felhasználását.
Az Osztrák Néppárt strasbourgi frakciófőnöke azt mondta, hogy addig nem is szabadítják fel az alapokat, amíg a magyar fél nem teljesíti az előírt mérföldköveket. Ezzel szemben a szélsőséges FPÖ vezére úgy minősítette, hogy a Parlament gyáva és tisztességtelen támadást intézett egy kellemetlen tagállam ellen.
Euractiv
Az európai képviselők megerősítették, hogy komoly bajuk van Magyarországgal, ám diplomaták szerint Orbán Viktornak nem kell aggódnia az elnökség miatt. A határozat jogilag nem kötelező, a tisztséget csakis a 27 tagállam egyhangú szavazatával lehetne bármelyik kormánytól elvenni, arra meg nincs sok esély. Brüsszelben azt tapasztalni, hogy az apparátuson belül nem tapasztalni különösebb kedvet az ügy bolygatásához.
Vestager alelnök kijelentette, hogy ha a magyar fél tisztességesen, semlegesen látja el a posztot, akkor rendben van. Ugyanakkor Gwendoline Delbos-Corfield rámutatott, hogy a visszatartott alapok megnyitása biankó csekket jelentene, így a Fidesz folytathatná az alapjogok ellen intézett rohamot.
Közben az igazságügyi biztos a lengyel kormányhoz intézett levélben tette szóvá, hogy nem áll összhangban az uniós joggal annak a bizottságnak a ténykedése, amely most alakul az orosz befolyás feltárására. Merthogy a testület eltilthatna embereket köztisztségek ellátásától.
EUobserver
Az Európai Parlament fokozza a nyomást a Tanácsra, valamint a Bizottságra, hogy Magyarország ne lehessen soros elnök 2024. második hat hónapjában, tehát hogy vagy vegyék el tőle végleg a megbízatást, vagy tegyék azt át későbbre. A tagállamoknak általában nemigen fűlik a foguk ahhoz, hogy beleszóljanak, miként irányítja saját országát a másik, bár egyre jobban elegük van abból, hogy Orbán mind harciasabb az EU-n belül.
A jelentés hozzáteszi, hogy az Unió működése kompromisszumokra épül, ám ezt a magyar miniszterelnök kihasználja. Ezzel kapcsolatban a holland liberális In ’T Veld azt fejtegette, hogy Orbán csakis a Tanácson belül élvezett vétójogának köszönheti befolyását. A többiek nem akarnak ujjat húzni vele, mert szükségük van a támogatására, ám ez így egy perverz rendszer.
Reuters
A lengyel miniszterelnök elítélte az EP határozatát, amely kétségbe vonta, hogy Magyarország alkalmas az Unió elnöki teendőinek ellátására. Morawiecki kijelentette: a döntés az alapszerződések egyértelmű megsértését jelenti, szembemegy a szervezet egész működési rendjével, ám ez nem a semmibe, hanem egyenesen a szakadékba vezet.
A magyar-lengyel viszony erősen lehűlt a háború ellentétes megítélése miatt, de a két vezetés továbbra is beavatkozásnak tekinti, hogy az szervezet bírálja mindkét kormányt az igazságszolgáltatás megsértésére hivatkozva.
A jelentés idézi Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját, aki szerint Brüsszel zsarolja a magyar vezetést, mivel az háborúellenes álláspontra helyezkedett.
Politico
Olyan civil szervezetek nyomására, mint a Nyílt Társadalom vagy a Transparency International, visszavonulót fújt a Bizottság, vagyis egyelőre leveszi a napirendről, hogy a külföldi beavatkozás kiszűrésére a lobbistáknak, NGO-knak közzé kell tenniük, milyen külföldi támogatást kapnak. Ez volt a beiktatáskor von der Leyen egyik fő ígérete, ám az ellenzők szerint a tervezet nem sokban különbözik a Putyin-féle „külföldi ügynök”-törvénytől.
Mert pl. az olyan illiberális államok, mint amilyen a magyar is, felhasználhatnák a polgári szféra megbélyegzésére, valamint az ellenzék munkájának akadályozására. Jourová alelnök azonban kiemelte, hogy itt teljesen más a cél, és senki se legyen naiv. Ha valaki ilyesfajta segítségben részesül, akkor annak átláthatónak kell lennie. Ő különben nem tart különösebben attól, hogy bizonyos kormányok visszaélnének a szabályozással.
A késedelem viszont azt jelenti, hogy a szabályozás esetleg nem készül el a jövő évi európai választásig. Azt a civilek is elismerik, hogy fel kell lépni a külföldi beavatkozás ellen, főleg Oroszország és Kína részéről, ám mint egy litván konzervatív EP-képviselő mondta, a Bizottság öngólt rúgott volna. Ugyanakkor Jourová egyik közeli munkatársa azt fejtegette, hogy itt szó sincs a szólásszabadság vagy a demokratikus vita korlátozásáról, de lépni kell, éspedig a civil társadalomnak is.
FT
A Bizottság arra készül, hogy négy évre előre meghatározza, mennyi támogatást nyújt Ukrajnának és milyen ütemezésben, de Orbán Viktor itt is beleköphet a levesbe. Brüsszelt tavaly sok bírálat érte, mondván, hogy csupán esetleges alapon ítéli oda a segélyeket, miközben a megtámadott ország súlyos anyagi helyzetben van.
Az új megoldással az Unió ösztökélni igyekszik az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy ők is kövessék a példát, azaz kötelezzék el magukat hosszú távra. Nem lesz azonban könnyű megnyerni az összes tagállam beleegyezését, mert Magyarország korábban már több hasonló ügyben megmakacsolta magát, mivel ily módon próbálta kiharcolni a visszatartott pénzek folyósítását. Egy illetékes úgy foglalta össze a helyzetet, hogy fel van adva a lecke, de azért általános a vélemény, hogy segíteni kell Kijevnek.
Washington Post
Növekszik a nukleáris konfliktus kockázata, és téves számítás vagy valamilyen baleset katasztrófát eredményezhet – hívja fel a figyelmet a vezércikk. A 90-es években kötött fegyverzetkorlátozási megállapodások sorra vesztik érvényüket. Oroszország most állapodott meg abban, hogy harcászati atomeszközöket telepít Belaruszba, pedig Minszk 30 éve kinyilvánította, hogy nem szeretne ilyen harceszközöket a saját területén. (Amerika kb. 100 taktikai nukleáris csapásmérő eszközt állomásoztat 5 országban.)
Ám most felborul a történelem menete. Belarusz könnyen atomviszályba keveredhet, akár kilövőállásként, akár az ellencsapás célpontjaként. Miközben még szorosabb lesz az orosz ellenőrzés. További aggály, hogy Putyin ellenes katonai csoportok rajtaütöttek Belgorodon, az ukrán határ közelében, márpedig ott tárolják a hozzávetőleg 2 ezer orosz harcászati atomfegyver javát.
A zaporizzsjai atomerőmű hat reaktorát lekapcsolták ugyan, de a hűtés veszélyben van az orosz bombázások miatt. Közben Kína szélsebesen fejleszti nukleáris erejét. Ebben a helyzetben az USA-nak továbbra is arra kell törekednie, nehogy bekövetkezzen a legrosszabb. Ki kell dolgozni, hogy a háború után újrakezdje a tárgyalásokat Moszkvával, és hogy a párbeszédbe Kínát is bevonják.
Washington Post
Erdoganból egy egész korszakot meghatározó választási autokrata lesz, pedig nincs atomfegyvere, mint Putyinnak, nem élvez akkora geopolitikai befolyást, mint az indiai elnök és Orbántól eltérően nincs az EU-hoz hasonló megszólalási lehetősége, meg nem is támogatják amerikai szövetségesek – hangsúlyozza a lap egyik legjobb külpolitikai elemzője. Ishaan Tharoor.
Mégis úttörőnek számít, és sok demagóg elbújhat mellette. Kevés államférfi alakította át ilyen mértékben a saját országát. Nem sokan védték ki a török politikus ravaszságával és könyörtelenségével a választási megpróbáltatásokat, mozgósítva a vallásos és nacionalista híveket a szüntelen kulturális harchoz. Közben pedig kézben tartotta az államapparátust.
Sikerült tökéletesen megosztania a törököket. Az Eurasia Csoport nevű agytröszt egyik szakértője szerint nem számít a sanyarú gazdasági helyzet sem, az identitáspolitika mindent felülír. A washingtoni Közel-Kelet Intézet egyik munkatársa úgy értékeli, hogy a választási eredmény folytán Törökországot jobban hasonlít az eurázsiai tekintélyuralmakra, mint egy európai illiberális demokráciára.
Hazai ellenfelei attól tartanak, hogy most kemény idők jönnek. Ezt támasztja alá, hogy többek közt Biden is gratulált Erdogannak, de egy szóval sem hozta szóba a török demokrácia jövője miatt aggályokat.
Economist
A szerkesztőségi állásfoglalás úgy látja, hogy a török választás nem volt tisztességes, de még teljesen szabad sem. De ettől még Erdogan maradt az elnök. Vele, az ingerlékeny és tekintélyelvű populistával lesz dolga a világnak. Nem jó hír ez sem a gazdaság, sem a demokrácia, sem a régió szempontjából. Ebben a helyzetben kell reménysugarat találni.
Az egyik az, hogy az eredményt elfogadta az ellenzék, az országnak ugyanis végképp semmi szüksége politikai felfordulásra, miután a gazdaság erősen akadozik és a közelben háborúk dúlnak. Viszont az elnök nem nyert nagy különbséggel, ezért gondolhatja úgy, hogy egy kompromisszum megerősíti helyzetét. Szóval lehet, hogy mostantól azokra a szakértőkre is hallgat, akik főleg a borzalmas gazdaságpolitikai miatt távolodtak el tőle.
Érezheti továbbá úgy, hogy független valakit nevez ki a jegybank élére, az infláció megfékezésére. Ha nem, akkor a katasztrófa kopogtat az ajtón. Javulhat ugyanakkor a viszony Ankara és nyugati szövetségesei között. Az USA pl. leszállíthatná a kért F-16-osokat, ha a Kongresszus feloldja a tilalmat.
Az uniós tagság csupán vágyálom, de van mód előrelépésre, pl. a törökök vízummentességet kaphatnának Európába és kiterjeszthetnék a vámmegállapodást is. Mindez enyhítené az újraválasztás rossz hírét.
Következő cikk: A bársonyos forradalmat követte a bársonyos tekintélyelvűség
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >