Ma Nikolett, Hunor, Miklós névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Milyen országban élünk? (4.)
Szerbia (lát)képe – sajtóinformációk alapján
Bozóki Antal
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és a civil szervezetek jelentései alapján is el lehet készíteni, össze lehet állítani, véleményt lehet róla alkotni. Hogyan nézne ez ki Szerbia esetében, amely – Aleksandar Vučić szerb elnök szerint – éppen az „aranykorát” éli? Az itt élők naponta tapasztalják, az érdeklődök pedig az összegyűjtött adatok alapján következtethetnek arra, hogy milyen országban is élünk. Lássuk, mit mutatnak a (szám)adatok, milyen is Szerbiában az „aranykor” 2023. május végén? Az adatokból az is jól látszik, hogy a hatalmi szerveknek mit kellene változtatniuk, milyen reformokat kezdeni az ország és a lakosság helyzetének javítására. Bozóki Antal:
Ivóvíz
Szerbiában 23 olyan helyi önkormányzatot regisztráltak, amelyben vízkorlátozásokat jegyeztek, Nagybecskereken pedig már 20 éve élnek az emberek ivóvíz nélkül.
Szerbia egymillió lakosa időnként vagy állandóan nem tud ivóvízhez jutni – mondta Žaklina Živković, aki egy kutatást végzett a témában.
A kutató az ivóvízproblémák kapcsán elmondta, hogy Szerbiát nagyban veszélyezteti a környezetszennyezés, a túlzott kitermelés, a magánosítás, és a klímaváltozás. A szakemberek kiemelik azt is, hogy Szerbiában 10-szer kevesebb víz jut egy lakosra, mint a régió más országaiban. A lakosság 80 százaléka vezetékes ivóvizet használ, 50 százalékának van szennyvízelvezető csatornája, míg az ivóvíznek csak a 7 százaléka számít jó, illetve kiváló minőségűnek.
A vajdaságiak fogyasztják a legrosszabb minőségű ivóvizet Szerbiában.
A Batut Közegészségügyi Intézet [Institut za javno zdravlje Srbije Dr Milan Jovanovic Batut] jelentése szerint a tartomány 43 pontján vettek mintát és csak 20 felelt meg az egészségügyi előírásoknak.
Az intézet szerint 100 százalékban fogyasztásra alkalmatlan a víz Temerinben és Adán, 96 százalékban Cservenkán. Nagybecskereken, Nagykikindán és más községekben tilos a csapvíz fogyasztása.
Bánát több községében is színe, íze és szaga is van a csapvíznek, ami a furatokba bejutó őstengeri üledékből, a mezőgazdaságban használt permetszerektől, műtrágyáktól, valamint a kezeletlenül kiengedett szennyvízből is ered.
Szennyvíztisztítás
Szerbiában a szennyvizek 84 százalékát nem tisztítják meg, „egyenesen a folyókba engedik”.
A vajdasági háztartások felének nincs lehetősége a városi szennyvízelvezető csatornára csatlakozni, ezért a szennyvizet emésztőgödrökben gyűjtik, amelyeket a legtöbb esetben magáncégek ürítenek időről-időre, azt azonban nem tudni, hogy ezt a szennyvizet ők hová ürítik ki, írja a VOICE [Vojvođansko istraživačko-analitički centar/Vajdasági Analitikai Kutatási Központ][5].
Božo Dalmacija, az újvidéki Természettudományi-matematikai Egyetem professzora a portálnak azt mondta, hogy Vajdaságban mintegy 40-45 százalékos a lefedettség, ami a szennyvízelvezetést illeti.
A háztartások több mint 50 százaléka továbbra is szennyezi a vízrétegeket és nem tudni, hogy a szennyvíz az emésztőgödrökből hová kerül.
A VOICE-nak tizenegy község megerősítette, hogy egyáltalán nem végeznek ilyen szolgáltatást, míg nyolc közvállalattól hónapok után sem érkezett válasz a portál kérdésére.
A szennyvíz kontroll nélküli ürítése óriási problémát jelent a környezetvédelem szempontjából és veszélyezteti a növény- és állatvilágot is. A VOICE azt írja, hogy a magánvállalatok, amelyek ezt a szolgáltatást végzik, nem kell, hogy licenccel rendelkezzenek, és nem is tartoznak elszámolással arra vonatkozóan, hogy hová ürítik ki a begyűjtött szennyvizet.
Környezetvédelem
Szerbiában sohasem volt nagyobb a környezetszennyezés, mint az elmúlt évtizedben.
Például a légszennyezés tekintetében Szerbia világviszonylatban többször volt a negatív lista éllovasa.
A legnagyobb környezetszennyezők a hőerőművek.
A 15 ún. „ökológiai bomba” közül az első négy: az obrenovaci, a kostolaci, a svilajnaci és a Veliki Crljeni hőerőmű, majd következik a lazarevaci Kolubara szénbánya stb.
Ezen a dicstelen listán három délvidéki üzem is található. Komoly környezetszennyezőnek számít a pancsovai kőolaj-finomító, a verbászi Bácskai-csatorna (Ferenc-csatorna) és a Lafarge cég belcsényi gyára.
Ugyanakkor a polgárokkal egy évtizeden át megfizettetett környezetvédelmi díj hatása cseppet sem érezhető. Az ökológiai szervezetek kérdezik, mire költi a hatalom a lakosságtól ily módon behajtott pénzt?
A kérdés jogos, hiszen az említett módon az állam tíz év alatt 100 milliárd dinár bevételt valósított meg, de ebből csak 40 százalékot költött el, de nem tudni milyen rendeltetésre[8].
Az országot ellepő kínai gyárak által alkalmazott piszkos technológiák a következő időszakban várhatóan tovább rontanak a helyzeten. Pl. aligha vitás, hogy a következő években a világ egyik legnagyobb légszennyezője – a kínai Linglong gumiabroncs-gyártó cég nagybecskereki üzeme is jelentős ökológiai problémát okoz majd Délvidéken.
„Hibrid vagy átmeneti rezsim”
A Freedom House tranzícióban lévő országokra vonatkozó új jelentésében Szerbia – már negyedik éve egyhuzamban – nem került be a demokratikus országok közé.
A jelentés szerint Szerbia a „hibrid vagy átmeneti rezsimekhez” tartozik, ahol törékenyek a demokratikus intézmények, ugyanakkor jelentős kihívásokkal néznek szembe a politikai jogok és a polgári szabadságjogok védelme terén.
A demokrácia minőségét, amelyet a Freedom House jelentése szerint egy 1-től 7-ig terjedő skálán pontoznak, Szerbiát a tavalyihoz hasonlóan idén is 3,79 ponttal értékelték, ami tavaly a második legnagyobb visszaesést jelentette. Az index szerint a Nyugat-Balkánon Szerbia jelenleg a második helyen osztozik Montenegróval és Albániával, míg Észak-Macedónia áll a legjobb helyen a ranglistán.
A jelentésben közölték, hogy noha első pillantásra javult a politikai pluralizmus 2022-ben, mert az ellenzék a több éven át tartó bojkott után részt vett a választásokon, a választási folyamatot továbbra is szabálytalanságok kísérték, annak ellenére, hogy a pártok közötti párbeszéddel igyekeztek javítani a választási feltételeken, írja a FoNet.
A göteborgi (Svédország) V-Dem (Varieties of Democracy) Intitute független kutatóintézet Ellenszegülés az autokráciának [Defiance in the Face of Autocratization] című legújabb jelentésében a demokrácia állapotáról a világban, Szerbia ismét azon országok között van, amelyekben „a legnagyobb szintű az autokrácia”. Az intézet Szerbiát „választási autokráciaként” jellemezte.
A liberális demokráciák listáján Szerbia az idén a 104. helyre került a tavalyi 111. helyhez viszonyítva, a szabad választások kategóriájában pedig Szerbia a 116. helyen áll, a tavalyi 122. helyhez képest.
Az intézet megállapította, hogy Szerbiában az időszerű politikai változások megvitatására hivatott szereplők mozgástere „jelentősen és lényegesen korlátozott”.
A V-Dem a jelentés készítésekor mintegy 60 indexet és 500 indikátort használt. A jelentés négyféle rendszert ismer: a zárt és választási autokráciát, valamint a választási és liberális demokráciát.
Emberi- és nemzeti kisebbségi jogok
Szerbia azon országok közé tartozik, amelyekben gyakran lábbal tiporják az emberi jogokat.
Mi több, a második helyet foglalja el a strasbourgi emberi jogi bíróságnál az ellene benyújtott feljelentések számát illetően – európai viszonylatban. Egyedül Montenegró előzi meg ezen a dicstelen listán.
A szerb állam és intézményei ellen tavaly 1 993 feljelentést tettek a polgárok. Európai viszonylatban legkevesebb feljelentés az emberi jogi bíróság címére Nagy-Britanniából, Németországból, Franciaországból és Dániából érkezett.
Szerbiában 2023-ban, négy és fél hónap alatt 18 nőt öltek meg.
Az USA-nak emberi jogok helyzetéről szóló tavalyi jelentése szerint „az emberi jogok jelentős mértékű megsértését figyelték meg Szerbiában”. – Azt állapították meg, hogy Szerbiában súlyosan korlátozott a szólás- és a sajtószabadság, többek között az újságírók elleni erőszak, az erőszakkal történő fenyegetés, valamint az újságírók letartóztatása és bűnvádi üldözése miatt – áll egyebek mellett a jelentésben.
A jelentés az országban kínzásról vagy megalázó bánásmódról számolt be a rendőrségi létesítményekben, továbbá zordak a börtönökben lévő körülmények.
– Noha a kormány lépéseket tett az emberi jogokat megsértő tisztviselők azonosítására, az esetek kivizsgálására, a vádemelésre és felelősségre vonásra, sok megfigyelő úgy véli, hogy számos olyan korrupciós, társadalmi és családon belüli erőszak esete volt, továbbá a civil társadalom elleni támadás és egyéb visszaélések történtek, amelyeket nem jelentettek, és büntetlenek maradtak – áll a jelentésben, írja a Beta.
Sajtószabadság
A Riporterek Határok Nélkül által közzétett 2023-as médiaszabadság-világmutatóban Szerbia a 91. helyre került a 180 ország közül, mint az egyetlen nyugat-balkáni ország, amelyben tovább romlott a sajtószabadság helyzete.
A szerb média és a médiában dolgozók egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. A Szerbiai Újságírók Szakszervezete (Sindikat novinara Srbije – SINOS) arra figyelmeztet, hogy az újságírók alulfizetettek, a dolgozók 90 százalékának pedig átlag alatt van a havi keresete.
A Szerbiai Újságírók Egyesületének (Udruženje novinara Srbije – UNS) közleménye szerint, 2022-ben az újságírók elleni 140 fenyegetést, nyomásgyakorlást és támadást vettek nyilvántartásba a 2021. évi 74 esettel szemben.
Az Amerika Hangja által közölt jelentés szerint a szerbiai kormánypárti média orosz propagandát terjeszt, az EU-ban és a balkáni térségben is Szerbia esett vissza a legnagyobb mértékben, 12 ponttal (és a 91. helyre került). Albánia a 96. helyen áll, őt követi Bosznia-Hercegovina (64), Koszovó (56), Montenegró (39) és Észak-Macedónia (38). Horvátország a 42. helyen áll a listán.
A szerbiai sajtóban uralkodó állapotokat mutatja az is, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök, „2022. december 1-je és 2023. március 30. között 58 órát vendégeskedett a nemzeti frekvenciával rendelkező televíziók híradójában” – közölte Zoran Gavrilović a Társadalomkutatási Központ [Biro za društvena istraživanja – BIRODI] végrehajtó igazgatója. – Legtöbbet (694 alkalommal) Koszovót választotta témául, míg az oktatást például egy alkalommal említette – tette hozzá.
Korrupció
Transparency International – TI (társadalmi szervezet, amely nemzetközi szinten figyeli és közzéteszi a vállalati és politikai korrupció mértékét) 2022-ről szóló jelentésében a korrupcióérzékelési (rang)listáján
Szerbia alig 36 pontot szerzett a lehetséges 100-ból (a 0-tól 100-ig terjedő skálán – amelyen minél alacsonyabb az érték, annál korruptabb az ország), ezzel öt helyet rontva a lista 101. helyére került.
Az előző két évben Szerbia korrupcióérzékelési indexe 38 volt és a TI listájának 94. illetve 96. helyét foglalta el.
A TI értékelése szerint az egy évtizedes stagnálást követően ez a zuhanás várható volt a korrupcióellenes jogszabályok nyílt és nagyszámú megsértése miatt.
A térség országai közül csak Bosznia teljesített rosszabbul, és 34 pontot kapott, Albánia pedig Szerbiával osztozik a 101. pozíción (a 180 ország közül).
Szerbia boldogságszintje
Az ENSZ minden évben közzéteszi a világ legboldogabb nemzeteiről készült jelentést [World Happiness Report], amelyben több mint százötven ország boldogságszintjét teszik közzé.
A jelentés a Gallup nemzetközi felméréseinek válaszaira támaszkodik, amelyekben a válaszadók egy nullától tízig terjedő skálán, a Cantril-létrán pontozzák életüket. Ezen a nulla a lehető legrosszabbra értékelt életet jelenti, a tíz pedig a legjobbat.
Minden országnál hat mérőszámot vesznek figyelembe: a bruttó hazai terméket (GDP), a várható élettartamot, a szolidaritás mértékét, a társadalmi támogatottságot, valamint a szabadság és a korrupció mértékét.
Az utolsó három év eredményeinek átlagaiból számolt 2023. március 29-ei jelentés szerint Finnország mögött Dánia, Izland, Izrael, Hollandia, Svédország, Norvégia, Svájc, Luxemburg és Új-Zéland lakosai számoltak be a legmagasabb szintű boldogságról.
A listán, Szerbia a 45. helyet szerezte meg – Kazahsztán és Ciprus között – (Koszovó a 34.).
Összehasonlításképpen: Ausztria a 11. helyen végzett a listán, az Egyesült Államok a 16., Szlovénia a 22., Románia a 24., Szlovákia a 29., Horvátország a 48., Magyarország az 51. (El Salvador és Argentína között), Ukrajna a 92. helyet érte el, stb.
Következő cikk: Növekszik a nukleáris konfliktus kockázata
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A HATALOM ÉS A TÁJÉKOZTATÁS ÖSSZEOLVADÁSA
A közösségi hálón Juhász Andreáról csak azt az adatot lehet találni, hogy az Újvidéki Rádió Faluműsor >
Lesz itt jobb, vagy erre rámegyünk?
Láttuk ennek az őrületnek a kezdetét és muszáj látnunk a végét is. Márpedig, ha van erő, >
A halálnál is rosszabb: a szolgaság
Karinthy nyomán akarva-akaratlanul arra gondolok, hogy napjaink háborús fenyegetése sokszor a szabadság megnyirbálásával jár. A háború >
Állítsuk meg Pásztor Bálintot!
Vojvodity (Bólogató) Ágnesünk 2024. július 15-én hasonló, alákérdezős „élő interjút” készített Nyilas Mihály oszlopos véemeszes káderrel >
„A jelenben is a múltban élünk. Mindig siratjuk a múltat.”
A Szabó Angéla tömör, nemzeti közösségi tanulmánynak is beillő, egy magyar faluközösség életéről szóló tényszerű írásában >
Alaptalan önreklámozás
Hiába a bugyuta, tortás jubileum és a kínos önreklámozás, a Grimasz melléklet csak akkor lesz ismét >
„Kitaposott úton” folyik a közösségrombolás
Az, hogy időközben 70 ezer magyarral lettünk kevesebben, nem a közösség és tagjainak a jogaiért, méltóságáért >
Tényleg nincsen, aki ezt megállítsa?
Mindezen túl, azt hiszem, végső ideje lenne egy kicsit magunkba nézni. Egy cseppet elmélázni azon, hogy >
Gazdátlan telefonfülkék
Feltették-e a kérdést a helyi vezetők, hogy mi szükség van a falu központjában két gazdátlan, használaton >
„BELGRÁD NEM AKAR ELFOGADNI BENNÜNKET”
Az „elégedetlenségtől forrongó Szerbiában” az albánok tiltakozásával most a nemzeti kisebbségi közösségek kérdése is kiéleződött, napirendre >
FIDESZ JANICSÁRKÉPZŐ VAJDASÁGBAN IS?
Hogyhogy az MCC mint „tehetséggondozó intézmény” „partnere” nem a Magyar Nemzeti Tanács, vagy valamelyik szakmailag érintett >
Tisza Pártra várunk!
A probléma a közösséggel az, hogy nincsen egyetlen olyan politikai párt vagy civil szervezet sem, amely >