Ma Cecília, Filemon névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Angela Merkel öröksége villámgyorsan elhalványul
A politikában is más idők járnak, mint idáig. Megerősödtek az atomenergia hívei, Macron és Kelet-Európa szövetségre lépett ez ügyben. De hogy Scholz szava mennyit számít a kontinensen, az a francia és olasz választások eredményétől függ, vagyis, hogy miként szerepel az unióban erős embernek számító francia elnök, illetve olasz kormányfő. Hogy ilyen gyorsan kiradírozódik Merkel hagyatéka, az durva. A kancellár emléke úgy tűnik el, mint lábnyom a hóviharban. Egyben tartotta a klubot, de nemigen hagyott jelzést maga után. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Spiegel
A Bizottság elnöke nem hajlandó elfogadni, hogy az Európai Parlament az eddiginél jobban szemmel tartsa a demokrácia alakulását a tagországokban, sőt, ha úgy ítéli szükségesnek, kemény szankciókat is kiszabhasson. A lap megszerezte azt a levelet, amelyet von der Leyen most küldött el, válaszul az EP tavaly október kezdeményezésére. A Sassoli elnöknek címzett üzenet azt hangsúlyozza, hogy elegendő a jelenlegi hatáskörmegosztás az intézmények között. Azon kívül Brüsszel minden évben jelentést tesz közzé a jogállam helyzetéről és elkészült az új demokratikus akcióterv is.
Ezzel szemben Strasbourg amellett van, hogy olyan mechanizmusra van szükség, amely sokkal alaposabban a kormányok körmére néz, mert egyre több tagországban jönnek fel és erősödnek meg autokrata, illiberális irányzatok. Őket meg kell fosztani az anyagi támogatástól, de szükség esetén még a szavazati jogtól is.
Von de Leyen reakciója két okból is pikáns. Egyrészt mert a Parlament részéről már jó ideje hallani a kritikát, hogy a Bizottság csak vonakodva jár el a jogsértő hatalmakkal szemben. Jó egy éve az EP tétlenség miatt beperelte az unió végrehajtó testületét az Európai Bíróságon, miután az még mindig nem veti be a jogállami mechanizmust Magyarország és Lengyelország ellen.
Másrészt a bírálók szerint a Bizottság elnökasszonya megszegi szavát, hiszen korábban azt ígérte, hogy Strasbourg jogot kap javaslatok beterjesztésére, mert az jelenleg nem illeti meg. Moritz Körner, a német liberálisok európai törvényhozója azt, mondja, hogy látnivaló: Orbán és Kaczynski továbbra is számíthat a védelemre von der Leyen részéről.
Economist
Angela Merkel öröksége villámgyorsan elhalványul. A politikus hat éven belül másodszor függesztette fel a közösség bevándorlási szabályainak alkalmazását, ám ezúttal azért, hogy Belarusz felől ne juthassanak be a menekültek. Mintha nem is mondta volna 2015-ben, hogy találnak megoldást a Németországot elárasztó jó egymillió migráns helyzetére. Igaz, azóta is megoldatlan, hogy a tagállamok egyenletesen osszák el egymást közt az érkező tömegek jelentette terheket.
A németeknél persze új kormány van, ily módon természetes a változás. Merkel korábban elkényeztette a magyar és a lengyel vezetést, amely lábbal tiport a demokratikus normákon. Az uniópártok megakadályozták, hogy a két országtól uniós támogatásokat vonjanak meg, vagy hogy elszigeteljék őket. A demokráciáért érzett félelemnél fontosabb volt, nehogy megosztott legyen a földrész. Az új koalíció viszont szigorú feltételeket támaszt a jogállam ügyében.
Hasonló a helyzet az EU reformjával. Amikor Marcon gyorsítani akart, Merkel szélsebesen kinyomta a kuplungot. A motor felbőgött, de a jármű egyhelyben állt. Egy 27-tagú szervezetben az a legegyszerűbb kompromisszum, ha nem történik semmi. Ez különösen vonzó volt a németeknek, akik gazdaságosan tudtak exportálni és hatalmas piacot kaptak hozzá.
Új helyzet állt viszont elő, amikor a kancellár levette a lábát a tengelykapcsolóról, lásd az újjáépítési segélycsomagot, vagyis az EU eladósodásának engedélyezését. De most már a többség amellett van, hogy meg kell tartani ezt az eszközt, az ne csupán egy alkalomra szóljon.
A politikában is más idők járnak, mint idáig. Megerősödtek az atomenergia hívei, Macron és Kelet-Európa szövetségre lépett ez ügyben. De hogy Scholz szava mennyit számít a kontinensen, az a francia és olasz választások eredményétől függ, vagyis, hogy miként szerepel az unióban erős embernek számító francia elnök, illetve olasz kormányfő.
Hogy ilyen gyorsan kiradírozódik Merkel hagyatéka, az durva. A kancellár emléke úgy tűnik el, mint lábnyom a hóviharban. Egyben tartotta a klubot, de nemigen hagyott jelzést maga után.
Time
Bidennek először odahaza kell munkához látnia, ha meg akarja erősíteni a demokráciákat a világban, írja kétnapos washingtoni virtuális nemzetközi konferenciáról az elemzés. Emlékeztet arra, hogy a fórum megrendezése kampányígéret volt a politikus részéről, miután Trump bírákat igyekezett befolyásolni, beleavatkozott a igazságügyi tárca dolgába, pártcélokra használta az elnöki hivatalt, majd megpróbálta megfordítani a választások törvényes eredményét.
Amerika a háború után sokáig példaképnek számított, de legutóbb jött Trump és rajta kívül demokrácia-ellenes erők kerültek hatalomra Indiában, Magyarországon, a Fülöp-szigeteken, Lengyelországban és Brazíliában is. Az autoriter irányzatok láttán a világ lassan rádöbbent, hogy dolgozni kell az erős jogállam megőrzéséért.
A Freedom House elnöke, Michael Abramowitz azt mondja, nagy bajban van a demokrácia. Egyre több helyen gyengülnek meg a politikai és civil szabadságjogok. Jó időbe telik majd, amíg a világ kikászálódik az árokból. De a szakértő nagyon fontosnak tartja, hogy Biden jelzést küldött, miután az USÁ-ban az utóbbi időben hanyatlik a demokrácia. Am most már eredményeket kell felmutatni.
A kétnapos washingtoni értekezletet széles körben eszköznek vették, hogy nem hivatalos szövetség jöjjön létre az orosz és kínai tekintélyuralom ellen. A részvevők egyben ígéretet tettek, hogy harcolnak a korrupció ellen, támogatják az emberi jogokat, a független sajtót és határozottan megvédik a szabad választások intézményét. Az esemény egybehívásával Biden egyensúlymutatványra vállalkozott, mert neki magának is meg kell mutatnia, mit tesz azok ellen az erők ellen, amelyek alá akarják ásni a szavazópolgárok akaratát és embereket kívánnak megfosztani jogaiktól.
Peking és Moszkva élvezte is, hogy Washington ugrál, amikor a demokráciája ilyen viharos időket él át. Az elnöknek valóban hatalmas teendői vannak, és Abramowitz szerint amikor az országon belül ennyire próbálják megrendíteni a jogállamot, akkor még nagyobb feladat megrendezni egy ilyen csúcsot, mert nem kérdés, hogy csúszik vissza az amerikai demokrácia.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >